Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2020. április 06., 15.45
Legnagyobb gond a csapadékhiány

Januári tavasz a termőföldeken

Január derekán, valóságos tavaszi időjárás közepette – amikor nappal 12–15 Celsius-fok a hőmérséklet, de éjjel is alig süllyed fagypontig –, annak néztünk utána, hogy a hótakaró, a hideg, illetve a csapadék hiánya milyen irányba befolyásolhatja az őszi vetéseket, milyeneknek tűnnek a terméskilátások?

 

Arad

Szépek a vetések, de…

A majláthfalvi Jövő Mezőgazdasági Társulás elnökének, Molnár Lászlónak a véleménye szerint, a meleg tél általában nem sok jót szokott hozni. 180 hektár sörárpa-, illetve 450 hektár búzavetésük várja a hótakarót. A kultúrák úgy néznek ki, mint tavasszal, ami nem biztos, hogy hasznos, mert komoly fagyok esetén sokat károsodhatnak. Legnagyobb gond a csapadékhiány, ami ha nem fordul jobbra, komoly terméskieséssel számolhatnak a gazdák. December folyamán, január derekáig Majláthfalván alig 5 liter csapadék hullott négyzetméterenként, noha legalább 100 literre lenne szükség. A vetések szépek, de korai örömre semmi ok – sommázta véleményét Molnár László.

Ha csapadék érkezne Vadászra…

Jakab Károly vadászi agronómus 100 hektáron gazdálkodik, a vetései szépek, még azok is kifejlődtek már, amelyek későn jutottak a földbe azzal az elvárással, hogy tavaszig majdcsak lesz belőlük valami. A januári tavaszt nem tartja jónak, mert a télre, a fagyokra több szempontból is szükség van. Ha azok elmaradnak, tavasszal a betegségek és a kártevők sokkal nagyobb hatékonysággal tudnak majd támadni. Ilyen melegben ugyanis sem a lárvák, sem a rágcsálók nem pusztulnak el. Hideg télre mindenképp szüksége van a mezőgazdaságnak, ahol a nedvességhiányt pótolná a hó vagy az eső. A vadászi talajból manapság 150-200 liter víz hiányzik négyzetméterenként. Azok a helybeli gazdák, akik ásott kutakból itatnak, amiatt panaszkodnak, hogy a kútjaikból eltűnt a víz. Eddig folyamatosan lehetett szántani, manapság a határban is bárhol lehet kerékpározni. Jakab Károly közel 70 éves, de még nem emlékszik olyan évre, amikor ennyire enyhe tél lett volna, mint idén. Ez a helyzet az őszi mélyszántásoknak sem kedvez, hiszen a nagy rögöket a fagy nem szívta szét, viszont a meleg kővé szárította őket. Ha viszont mégis érkezik csapadék, még jó termés is lehet, ezért még nem kell temetni az idei termést.

Még nincs nagy baj, de később…

Németszentpéteren Horváth Imre 600 hektáron gazdálkodik. Szerinte a mostani időjárás azoknak kedvez, akik később vetették el a búzát és az árpát. 200 hektár kalászost, továbbá 70 hektár repcét vetett, amelyek vízhiány miatt kissé lesárgultak ugyan, de ha csapadék érkezik január végéig, még helyrejönnének. Jelenleg a növények nem fejlődnek, nincs sok nedvességre szükségük. Nagy gond akkor keletkezik, amikor beindul a fejlődésük, sokkal több nedvességre lesz szükségük. Éppen ezért, január végén, február elején el szokták végezni a fejtrágyázást, hektáronként 150-200 kiló műtrágya adagolásával. Mikor elindul a fejlődés, ehhez adott lesz a táplálékutánpótlás is, a kalászok kifejlődése előtt újabb 150-200 kilónak a talajba juttatásával biztosítják a magok fejlődéséhez szükséges tápanyagot. Horváth az egész területen elvégezte a mélyszántást, de manapság is lehet ugarolni, csakhogy a szántás nem fagyott ki, a föld nem vált porhanyóssá. Ha tavaszig sem változik a helyzet, csak többszöri tárcsázással lehet az akkori vetéseknek megfelelően porhanyóssá tenni a talajt. Az ideihez hasonló meleg télre sem maga, sem az idős emberek nem emlékeznek.

Pécskán szépek az őszi vetések

Pécskán id. Zágoni Szabó András 150 hektár szántón gazdálkodik, amiből 85 hektárra vetett kalászosokat, amelyeken a munkálatokat idejében elvégezte, megkapták a szükséges műtrágyát, ezért szépen fejlődnek. Szerinte, akkor is megfelelő termés várható, ha már nem lesz tél, mert a talajban lévő csapadékmennyiség egyelőre elegendő. Ha tavasszal hektáronként, további 250 kiló műtrágyát adagol, meg aztán még valamennyi eső is érkezik, reménykedik a jó termésben.

A túlfejlett kultúrákon szervezett legeltetés

Az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulás által megművelt 720 hektár termőföldből, az ősszel 280 hektárba búzát, 50 hektárba őszi árpát, míg 60 hektárba takarmánybúzát vetettek. A kultúrák jelenleg megfelelő állapotban vannak, a korábban elvetettek viszont kissé túlnőtték magukat, ami nem igazán hasznos. Mivel a kisjenő-erdőhegyi határban télen általában a pangó-vízzel szoktak gondok lenni, jelenleg, meglepő módon, szárazsággal küszködnek. Ősszel igen kevés csapadék hullott, ezért négyzetméterenként, mintegy 100 liter víz hiányzik a talajból. Az idei, esetleges hó-hiányból sem adódhatnak komoly gondok azon kívül, hogy a rágcsálók és más kártevők jobban el tudnak szaporodni. Az időjárás nagyon kedvezett az őszi munkálatoknak, ezért a vetéseket is idejében el tudták végezni. Egyetlen ténnyel, a juhászoknak a vetéseken történt legeltetésével akadtak gondjaik. Ha viszont túlfejlett kultúrán történik a legeltetés, akár hasznos is lehet, hiszen a növény tavaszig a kárt kiheveri. Nem véletlenül lehet manapság több helyen, nappal is legelésző nyájakat látni a vetéseken. Ez azt jelenti, hogy a legeltetés túlfejlettség miatt, a földtulajdonos beleegyezésével történik – mondta el érdeklődésünkre Szabó Zoltán, a Társulás elnöke.

Remény

Körképünkbe megpróbáltuk bekapcsolni Arad megye minden kistérségét, ahol nagyjában azonos gonddal, a csapadékhiánnyal küszködnek. Reméljük, a télutó, illetve a kora tavasz megnyitja a csapadék égi csatornáit is.


Hunyad

Kései fagytól féltik a vetést

Az idei szelíd tél nem befolyásolja túl kedvezően a mezőgazdaságot. Különösen az őszi vetést fenyegeti veszély – közölte Ioan Furcă Hunyad megyei mezőgazdasági igazgató. Mint mondta, az utóbbi két hétben nem volt ritka jelenség, hogy a hőmérők higanyszála 10–15 Celsius fok fölé emelkedett. Csapadék pedig kevés volt, és az is enyhe eső formájában hullt. – Ezek olyan természeti jelenségek, amelyek erőteljes növekedést eredményeznek. A gond ott van, hogy a meteorológiai előrejelzés szerint februárban még komoly fagyok várhatók. A búza és a sörárpa egyelőre nem indult túlzott növekedésnek, a repcét viszont valós veszély fenyegeti. Úgyszintén  kedvezőtlen lehet a langyos tél a gyümölcsfákra nézve is. Egyelőre azonban nem kompromittálta maradandóan az idei termést az időjárás  – fogalmazott a mezőgazdasági igazgató.

A birtokában lévő statisztitkákra utalva azt is elmondta, hogy a tavalyi, rendkívül jó termést hozó esztendő felbátorította a Hunyad megyei gazdálkodókat és több száz hektárral növelték az ősszel bevetett területeket. – Búzával például 7580 hektárt vetettek be, 778 hektárral többet, mint egy évvel azelőtt. 1135 hektárra nőtt a tritikáléval bevetett terület, és 678 hektárt vetettek be árpával, illetve sörárpával, ami 30 százalékos növekedést jelent. Ha január végéig megérkezik a havas tél, akkor a vetés nem fog kárt szenvedni – mondta Ioan Furcă mezőgazdasági igazgató.

 

Temes

A repce- és árpavetést veszélyezteti a szokatlanul meleg időjárás

Az elmúlt hét végére beígért hidegfront sem hozta el az igazi telet, régiónkban kitart a januárban szokatlanul meleg időjárás. Petanec Doru Ion Temes megyei mezőgazdasági igazgatóval a januári tavasz, a szokatlanul meleg időjárás lehetséges következményeiről beszélgettünk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság székhelyén.

– A napokban részt vettem a Mezőgazdasági Minisztériumban megtartott gyűlésen – nyilatkozta a Nyugati Jelennek dr. Petanec Doru Ion mérnök – , ahol elmondtam, hogy nálunk a megyében a kalászosok többnyire jó állapotban vannak, viszont gond lehet a repcével. Temes megyében csak 5500 hektárnyi területet vetettek be repcével, legalábbis ennyit jelentettek be nálunk. Akik időben, jó körülmények között vetettek, azoknál a repce már túlságosan kifejlett állapotban van, hamarosan virágzásnak indul. Meg vagyok róla győződve, hogy még lesznek fagyok, hiszen csak január középénél tartunk, ez gondot okozhat azoknak a gazdáknak, akik repcét vetettek, különösen abban az esetben, ha hó nélkül jön meg a kemény fagy.

Éppen ma reggel elemeztük a kollégáimmal az ősziárpa-vetések helyzetét, egyes esetekben az árpa vegetációja is túlságosan előrehaladott, a bokrosodás után a szárbaindulás is elkezdődött. Ilyenkor az árpa elveszíti a téli ellenállását, és érzékeny lesz a fagyra. Ha jön egy száraz fagy, a túlságosan kifejlődött árpavetéssel is gondok lesznek!

– Mi a helyzet a búzavetésekkel?

– Az őszi búzát általában nehéz körülmények között, késve vetették el, ezért a búzavetésekkel nem lesznek olyan gondok, mint a repcével vagy az árpa egy részével. A víztartalék a földben nagyon kevés. Ennek ellenére a búzavetések szép zöldek, mert az éjszakai nedvesség, a dér, a harmat, a néhány csepp eső megnedvesítette a levegőt és a növények jól néznek ki. De a földben nincsen elég nedvesség, ha január–februárban is folytatódik a szárazság, majd egy hétig tartó esőzés után közvetlenül jön a tavaszias, nyárias időjárás, akkor gondok lesznek a búzával is, kisebb lesz a termés, mint a tavaly. Újabban valódi tavasz már nincs is, és a korán elkezdődő nyár is egyre szárazabb. Tavaly, annak ellenére, hogy sokan pesszimistán vélekedtek, jó termés volt a kalászosokból. Temes megyében a mezőgazdászok egy része kiváló eredményekkel büszkélkedhet, 6-7000 kg-ot takarítottak be hektáronként. A kukorica esetében voltak nagyon jó terméshozamok, de olyan területek is, ahol majdnem semmi sem termett. Ahol a kukoricát az érzékeny fejlődési szakaszban szárazság sújtotta, alig termett valami, amelyik már kifejlett állapotban volt a szárazság idején, ott jó volt a termés.

– A gyümölcsösöket mennyire veszélyezteti a januári tavasz?

– Egyes helyeken már beindultak a gyümölcsfák is a nagy meleg miatt, a korai almánál elkezdődött a rügyfakadás. A saját szememmel láttam az orgonacserjéket kivirágozni a temesvári parkokban, de már a kakukkfű is kivirágzott, mint tavasz elején. A termikus sokk sem kedvez a növényeknek: éjjel -4 – - 1, C fok, nappal felszökik 15-16 C fokra a hőmérséklet, a nappal és az éjszaka között akár 20 fokos különbség is lehet. Ez a hőmérséklet-ingadozás sem az emberek, sem az állatok, sem a növények számára nem jó!

– A zöldségeket nem veszélyezteti a meleg, szinte mindenki áttért a fóliás, melegházas zöldségtermesztésre.

– A melegházas, fóliás zöldségtermesztés jó a gazdáknak, mert biztos a termés, könnyen irányítható a folyamat, kevés a kártevő, a betegség, vizet, tápszert takaríthatnak meg, nekem mégis az a véleményem, hogy a fogyasztóknak nem jó, hogy már szinte teljesen megszűnt a szabadföldi zöldségtermesztés. Sajnos vannak olyan országok, ahol már egyáltalán nem termesztenek a földbe gyökereztetett zöldségeket!

– Az időjárás további alakulásától függően milyen következményei lehetnek a decemberi–januári tavasznak?

– A víztartalék nagyon kevés a földben, több csapadékra lenne szükség. A növények vegetációja túlságosan előrehaladott a repce- és az árpavetések egy része esetében. Ha jön egy kemény fagy, de csak a hó után, akkor nincs nagy gond. A csapadék mennyisége függvényében a negatív hatás nem lesz túlságosan erőteljes.

Ha viszont nem lesz hó, de jön az erős fagy, a repce- és az árpavetés nagy része elfagyhat, kevés tartalék marad tavaszra. Ha a tavasz is szárazsággal kezdődik, akkor a negatív hatás a termésre akár katasztrofális is lehet. A gyümölcsösök még nem sínylették meg a tavaszias időjárást, mert az éjszakák még hűvösek, ez nem engedi kirobbanni a gyümölcsfákat. Ha az éjszakák is melegek lennének, akkor a gyümölcsösökkel is komoly bajok lennének, különösen a korai fajtákkal.

– Köszönjük a tájékoztatást!

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu