Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2022. január 17., 11.47

A koronavírus-járvány pszichológiai hatásairól

2021. január 25., 13.55 Hétfõ / Arad

Már egy éve, hogy életvitelünk felborult, és ha eleinte azt hittük, hogy csak egy átmeneti krízishelyzet alakult ki, hamarosan tapasztaltuk, hogy vész-helyzetben vagyunk. Ebben az új helyzetben félünk a megbetegedéstől, a halálltól, a gazdasági válságtól, a munkahely elvesztésétől, a kulturális és társadalmi lehetőségeink beszűkülésétől, az anyagi javak elérhetőségének bizonytalanságától. A mostani járvány jobban megviseli az emberek százmillióit, mivel olyan időszakban érkezett, amikor a Föld lakossága túl van terhelve, nyugtalan, fáradt, ideges a terrorizmus, a klímaválság, háborúk, migrációs krízis, a politikai-ideológiai változások miatt. Új napirendet kellett kialakítanunk, sokan, akik tehetik, otthonról dolgoznak, a gyerekek nem járhatnak óvodába, iskolába, a tanítás online útján történik (hogy milyen eredménnyel, az elválik az év végi vizsgákon), és ez az újrarendeződés halmozott lelki megterheléshez vezet. A sajtó, rádió, TV, internet jóvoltából nagyon hamar és részletesen eljutnak hozzánk a járványról a lényeges információk, naponta ismertetik velünk, hogy hányan betegedtek meg, hányan hunytak el, a gyógyultak, a beoltottak számát stb., de a hivatalos adatok mellett számos hamis hír (félre tájékozottságból, tudatlanságból, vagy tudatos rosszindulatból) jut el hozzánk, amelyeket sokan elhisznek, terjesztenek. Az emberek pszichés védekezési képessége az elhúzódó járvány mellékhatásaként meggyengült, és ha még álhírekkel is terhelik őket, csökken az egyéni és közösségi védekezésünk ereje.

Az ELMA Kutatóintézet, tavaly szeptemberben, online interjúk segítségével 6 európai országban (Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország) végzett felméréseket és 6000 (19-70 év) személyt kérdeztek meg (minden országban ezer személyt) a koronavírus-járvány okozta pszichikai hatásokról. A statisztikai adatok szerint: a kijárási korlátozás alatt az emberek 58%-nál jelentkeztek a pszichológiai rendellenességek olyan tünetei, amelyek 15 napnál tovább tartottak. A megkérdezettek számos tünetet említettek: álmatlanság, alvászavar vagy éjszakai ébredés (19%), energiahiány vagy gyengeség (16%), szomorúság vagy sírni vágyás (15%), túlzott aggódás és félelem (14%), érdeklődés vagy öröm hiánya (14%), pánik és szorongásos rohamok (10%). A megkérdezettek 61%-a úgy nyilatkozott, hogy e tünetek közül legalább kettő jelentkezett nála, 46%-nak először voltak ilyen tünetei, míg 39 százalékuk esetében a már meglévő tünetek súlyosbodtak. A megkérdezettek több mint fele (54%) nem fordult orvoshoz, vagy pszichológushoz, problémáit családtagjaival vagy barátaival beszélte meg. A háziorvost 18%, pszichológust 11%, pszichiátert 9% kereste fel panaszaival.

Hasonló felmérést végeztek 2020 végén a Iași Pszichiátriai Intézet kutatói, akik felmérésén 2000 egyén (80% nő) vett részt. A megkérdezettek egyharmadánál találtak idegességet, szorongást, dühkitörést. A megkérdezettek 42%-a panaszkodott félelemérzésre, szorongásra és 28% az egyedüllétet nevezte meg domináns tünetként, panaszként. A válaszokból kitűnik, hogy az emberek többsége tudatában van a járvány okozta mentális problémák kockázatával, és leginkább a pandémia életminőségre gyakorolt hatásától fél.

A járvány idején a legtöbb ország intézkedései között szerepelt a karantén (lakhelyi vagy intézményes vesztegzár), ami szükséges eszköz a fertőzések elleni küzdelemben, amelynek során jelentkezhetnek annak a negatív pszichés hatásai is: poszt-traumás stressz, zavartság, harag, frusztráció, unalom, pénzügyi vesztesség, megbélyegzés. Fontos, hogy az ideiglenesen elkülönítettek tudatában legyenek, hogy a karantén bármilyen formája egyben önzetlen vállalás, a szabadság ilyen korlátozása altruizmus (áldozatkészség másokért) is. Sokat segít a lelkiegyensúly megőrzésében, ha a Vészhelyzeti Bizottság intézkedéseit, előírásait (arcmaszk viselése, kézmosás, fertőtlenítés, 1,5–2 m. fizikai távolságtartás a sorban állásnál, önkéntes otthonmaradás stb.)  kulturáltan, fegyelmezetten tudomásul vesszük, és betartjuk. Sokat segít, ha úgy érezzük, hogy nemcsak passzív elszenvedői vagyunk a korlátozó rendelkezéseknek, hanem saját hatáskörünkben mindent megteszünk a stressz legyőzésére. Hasznos lehet, ha napi programunkba beiktatjuk a sportot, a tornát, a sétákat a friss levegőn, vagy akinek udvara van, a kertészkedést. A test mozgása elősegítheti az örömhormonok termelését (endorfin, dopamin, szerotonin, oxitocin) és ezek nagyban javítják a hangulatunkat, oldják a feszültséget. Nagyon fontos és sokat segít lelkiegyensúlyunk megtartásában az ima jótékony hatása, valamint az istentiszteleteken való részvétel. A kutatási eredmények bizonyítják, hogy a természeti katasztrófák, a járványok fokozzák az emberek vallásos érdeklődését, így a tavalyi év folyamán 50%-kal többen keresték fel az interneten közvetített istentiszteleteket és az emberek közel fele imádkozott azért, hogy legyen vége a koronavírus-járványnak, hogy mennél többen fogadják el a leghatékonyabb megelőzési módot, az oltást.

A járvány idején több kellemetlen élménnyel találkozunk, amelyekre nem voltunk felkészülve: különböző szabályok, előírások betartása, a mozgási szabadságunk korlátozása, kulturális és szórakozási lehetőségek hiánya, a rokonok, barátok, a társasági élet eltiltása stb. Megerősítést nyert, hogy ezeknek az intézkedéseknek pszichés hatásuk jelentős, és nagyban függ a karantén hosszától, a félelem mértékétől, az elzártság okozta frusztrációtól és unalomtól, az alapvető szükségletek biztosításától, a járvánnyal kapcsolatos információk minőségétől. A pandémia alatt többen nem tudnak dolgozni (vendéglátó ipar, kereskedelem, turisztika stb.), ez pénzügyi veszteséget okoz, és sok esetben kockázati tényezőként jelenik meg a pszichológiai problémák előfordulása kapcsán. A kötelező, vagy a magunk választotta otthonmaradásra tekintsünk úgy, mint egy lehetőségre, amikor rendet teremthetünk a lakásban, elolvassuk a félre tett, felhalmozódott könyveket, meghallgatjuk a lemezeketl, valamint az online elérhető oktató és kulturális anyagokat. Tartsuk fent a társas kapcsolatainkat, ezúttal nem személyesen (telefonon, Skypon), legyünk optimisták, lehetőleg ne panaszkodjunk, táplálkozzunk racionálisan, a stresszt ne alkohollal oldjuk fel. A járványügyi megfontolások mellett a mentális egészségügyi szempontokra is oda kell figyelni, és ha szükséges, forduljunk háziorvosunkhoz vagy pszichológushoz.

Dr. Vajda Sándor

főorvos

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu