Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2020. augusztus 08., 11.41

Boldog hazaérkezés

2014. szeptember 08., 16.18 Hétfõ

Azértvagyunk avilágon, hogyvalahol otthon legyünk benne"

                                                                                            (Tamási Áron)

  

     Születésünk pillanatától kezdve, amíg szívünk utolsót dobban, nagy utazás résztvevői vagyunk. Jövünk Isten láthatatlan világából, majd egy rövid földi lét után újra átlépünk a láthatatlan valóságba, ahova a Mindenható Isten hazavár mindannyiunkat. Az élet alapvető nagy kérdése: hol lesz örök otthonod? Betöltöd-e az isteni küldetésedet a földön, vagy csak lehúzod azt a hetven, nyolcvan évet, és soha nem nézel az ég felé? Milyen állapotot fog rögzíteni a halál pillanata? Egy vegetáló ember elveszett állapota állandósul, vagy egy élettel betelt ember költözik az örökkévalóságba, aki megfutotta a pályáját? Középút nincs! Ha hisszük, ha nem, ha foglalkozunk vele, ha nem, visszavonhatatlanul fut az idő, és át kell lépnünk a mezsgye túloldalára.

A Szentírás sok olyan ember életét mutatja be, akik a hosszú földi zarándokút végén csendes boldogsággal léptek át a túlsó partra. Felemelő és csodálatos érzés lesz, amikor maga az Úr fogadja a hazatérőket, akiknek neveit sorolják  majd az élet könyvéből: Edith, Tibor, Bernadett, Tamás… „Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta.” (Mt 25,34) Találkozunk viszont olyan helyzettel is, amikor e földi létből kilépőt majd a sötét, ködös bizonytalanság réme keríti hatalmába. Míg az első megtapasztalja az Isten készítette, emberi szavakkal leírhatatlan boldog állapot örömét és annak folytonosságát, addig ez utóbbi is, a fizikai képességeinél magasabb érzékelési fokon szembesül csődöt mondott életének visszafordíthatatlan szomorúságával. Az alapvető gond akkor jelentkezik, ha az ember ezt a két állapotot nem veszi komolyan, mint az élet valós tényét, száműzi gondolatvilágából, és nem foglalkozik vele. Minden egyéb, fizikai létünkhöz kapcsolódó dolog előbb-utóbb jelentőségét veszti, mert múlandóság alá van rekesztve. Mindazt, amit szellemi lényünkben összegyűjtöttünk, amelyeket értelmünk, szívünk befogad – jót vagy rosszat –, sorsmeghatározó tényként magunkkal visszük a megváltozhatatlan öröklétbe!

Izrael népét Isten hatalmas karral, csodák sorával hozta ki Egyiptomból. Szinte hihetetlen, hogy az a nemzedék, amely mindezen események szemtanúja és élvezője volt, rövidesen az aranyborjú körül táncol, és Istennek kijáró tisztelettel hódol előtte. Ezek után nem csoda, hogy a hitehagyó nemzedék 40 évig tartó hosszú temetési menetben barangol a pusztában, ott éri őket életük vége, nem léphetnek be a megígért Kánaánba. Komoly figyelmeztető tanulság ez minden nép számára.

Drága magyar nemzettársaim, Jézus Krisztus e földről való távozása előtt megígérte az övéinek, hogy egy csodálatos országba hazavárja mindazokat, akik elfogadják meghívását: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akikmegfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket” (Máté 11, 28) Aki szívében erős hittel Jézus ígéretét magába fogadta, azt már most az örök otthon megnyugtató boldog érzése tölti el. Azt nem tudja rabságban tartani e földi gondok jelenléte, mert tudatában van annak, hogy ez csak átmeneti állapot. Ha valamely szeretett családtagot hosszú idő utáni távollétből hazavárunk, annak boldog tudata ma is, holnap is, meg azután is örömmel tölti el szívünket. Mondhatjuk úgy is, hogy a boldogság állapota állandósul, amely csúcspontját éri el a találkozás pillanatában. Ilyen az Isten nyújtotta boldogság. Össze nem hasonlítható a percekig tartó földi örömökkel. Ezért fogalmaz Pál apostol úgy: „Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség!” (Filipi 1,21) Sok egészségügyi és egyéb gazdasági okok miatt szomorkodó emberrel beszélhetünk naponként. Szeretném, ha szívükhöz szólna üzenetem: Jézus Krisztus nagyon szeret bennünket, magyarokat is, engedjük, hogy Ő tegye széppé életünket, hogy legyen boldog hazaérkezésünk e földi hazán túl, a végtelen örök hazába.

 

Bátkai Sándor

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu