Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2020. augusztus 05., 15.59

Boldogasszony anyánk

Írta: (onlinejelen)
2014. augusztus 15., 11.00 Péntek / Arad

Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.

A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”

Számos országban – köztük Romániában, ahol az ortodox egyházban is igen erős Mária kultusza – munkaszüneti nap.

 

Az ünnep kialakulása

 

Az ünnepet Jeruzsálemben már az 5. században megülték. Legrégebbi, latin elnevezése dormitio(elalvás) vagy pausatio (elpihenés), vagyis Mária elszenderülésének (halálának) napja. A 6. században már egész Keleten elterjedt, a 7. században pedig Róma is átvette, ahol a 8. századtól Assumptio beatae Mariae (a boldogságos Szűz mennybevétele) néven tartották számon.

Magyarországon augusztus 15-ét Szent István avatta ünneppé. Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, ami megalapozta a Regnum Marianum eszmét, mely szerint Magyarország Mária országa. (A koronafelajánlás nem szent királyunknak jutott először eszébe, ez már régebben is szokásban volt a szkíta és hun népeknél, Kisázsiától az Ordoszig, ahol a Földet jelképező Földanya az országok és népek védelmezője.)

Az ünnep elnevezéseként a Boldogasszony szón alapuló Nagyboldogasszony honosodott meg.

Máriához fohászkodik, az Ő oltalmát kéri a magyarság egyik régi himnusza:

 

Boldogasszony anyánk

régi nagy pátrónánk, (változat: Regina Patronánk)

Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:

rfr.: Magyarországról édes hazánkról

ne felejtkezzél el

szegény magyarokról.

 

A vallásos ének valószínűleg a XVIII. sz. elején keletkezett, legrégebbi szövegváltozata 1715-ből ismert. A magyarok (egyik) himnusza volt (a reformátusoké a 90. zsoltár – Tebenned bíztunk eleitől fogva)

 

 

 

Boldogasszony a magyar ősvallás anyaistennője

 

 Szent Gellért püspök javaslatára a térítők Szűz Máriára vitték át e nevet (vö. Boldogságos Szűz Mária). Ősi magyar boldog szavunk így lett a Szűzanya latin állandó jelzőjének (beata, beatissima) magyar megfelelője mind a nép ajkán, mind az egyházi gyakorlatban. A magyarok Mária-kultusza közel egyidős a keresztény hit felvételével, és a nyugati kereszténységben mindmáig csak a latin országok Mária-tisztelete mérhető hozzá. A többi nyugati keresztény országban a korábbiakhoz képest visszaszorult – ebben a reformációnak és a már végbement városiasodással együtt gyengülő vallásosságnak bizonyára szerepe volt.

    Szent István királyunk Fehérvárott az „örökké Szűz dicsőségére” emeltet bazilikát, amelybe majd ő és utódai temetkeznek. A kortársak égi jelnek tekintették, hogy Nagyboldogasszony napján, Mária mennybevitelének augusztus 15-i ünnepén hal meg. A ’csodás’ egybeesés magyarázza, hogy a Könyves Kálmán korában keletkezett Hartvik-legenda szerint István „királyságát az örökszűz Istenanya, Mária gyámsága alá helyezte, kinek tisztelete s dicsősége a magyarok közt oly nevezetes, hogy nyelvükön még a szűz mennybevételének ünnepét is, tulajdonnevének hozzátétele nélkül, csak Úrnő napjának emlegetik”. Úrnő, ez a Boldogasszony megszólítás jelentése.

    Boldog szavunk eredete ismeretlen. Vallásos értelemben áldott, szent a jelentése.

(Mária-ünnepek)

Az egyházi év második hónapjának (januárnak) régi magyar neve Boldogasszony hava volt. Az év régi Mária-ünnepeit a hazai katolikusság nem a Mária névhez, hanem a Boldogasszony elnevezéshez kapcsolja. Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.), Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.), Sarlós Boldogasszony (július 2.), Karmel-hegyi Boldogasszony (július 16.), Havi (Havas) Boldogasszony (augusztus 5.), Nagyboldogasszony (augusztus 15.), Olvasós Boldogasszony (október 7.), Boldogasszony bémutatása (november 21.). Születésnapján a Szüzet Kisasszony néven tiszteli: Kisasszony napja (szeptember 8.). Újabb kori ünnepeinek viszont más és más nevet ad: Mária szent neve (szeptember 12.), Hétfájdalmú Szűzanya (szeptember 15.), Fogolykiváltó Mária (szeptember 24.), Magyarok Nagyasszonya (október 8.), Szeplőtelen fogantatás (december 8.).

(Jankovics Marcell)

 

Az ősi Napkultusz jelei

 

Boldogasszonyt sokszor a Napbaöltözött Asszonyként is emlegetik, talán hozzákötődött régen az ősi Napkultusz is, melynek egyes elemeit máig gyakorolják vidéken.

Az ősegyházig visszamenő hagyomány szerint Megváltónk édesanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságon öröklődő nézetet XII. Pius pápa a Fulgens corona kezdetű bullájában dogmai rangra emelte 1951-ben.

Búcsújáró helyeink, egyes jámbor közösségeink Nagyboldogasszony vigiliáján, virrasztásán gyertyafény mellett imádkozva idézik fel Szűz Mária megdicsőülését.

Máriapócson az Istenanya elszenderülését a görög katolikusok, akikhez csatlakoznak római katolikusok is, hatalmas temetői menettel és szertartással ülik meg. Egyúttal a megholt hívekről is megemlékeznek.

A szegedi táj Mária-tiszteletére vall ez a régi szőregi találós kérdés: Hol magasabb a föld az égnél? – Válasz: Ott, ahol Máriát eltemették.

Tápai hagyomány a Mária koporsaja, vagyis a virágból rögtönzött koporsó, amelyet az asszonyok az ünnep vigiliáján a temetőkápolna oltára előtt készítenek. Imádkozva, énekelve virrasztanak mellette.

 

A képzőművészet számtalan alkotásban örökítette meg az Istenanya, Szűz Mária, Nagyboldogasszony alakját, köztük mennybevételét, templomok, katedrálisok hosszú sorát szentelték fel Mária, illetve Nagyboldogasszony nevére. Hogy csak két mindenki által ismertet említsünk: a párizsi Notre-Dame-ot és a budavári Mátyás templomot.

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu