Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2021. június 23., 10.48
A járványhoz alkalmazkodva

Búzaszentelés Arad-belvárosban

Írta: Balta János
2021. április 25., 16.25 Vasárnap / Arad

A vasárnap az Arad-belvárosi római katolikus templomban 10.30 órakor kezdődött szentmise előtt az előcsarnokban álló asztalkán elhelyezett nagyobb mennyiségű zöld búzaszálak közelében gyülekeztek a vírusjárvány miatt szájmaszkot viselő hívek. P. Artur Prenkievicz minorita házfőnök felolvasott az Evangéliumból, majd Isten áldását kérte az idei búzatermésre és a jelen lévő hívekre. Miközben Tankó László karnagy-kántor vezetésével a templomkórus, ugyancsak szájmaszkot viselő tagjai alkalmi énekeket szólaltattak meg, a minorita házfőnök megszentelte az asztalkán felhalmozott zöld búzát és az imádkozó híveket. Ezt követően, mindannyian a négy világtáj felé fordulva fohászkodtak, énekeltek. A szentelt búzát a hívek hazavihették. Vasárnap a római katolikus templomokban minden szentmise előtt megtartották a búzaszentelő szertartást.

A búzaszentelés (latinul litaniae maiores) a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a latin szertartásban április 25., Szent Márk, a bizánci szertartásban április 23-án, Szent György napján tartják. Eredetileg húsvéti időben tartott bűnbánati-áldáskérő körmenet a természeti csapások elhárítására. A hagyomány szerint a 4. század közepén Liberius pápa rendelte el a pogány ambarvalia ünnep helyettesítésére. Nagy Szent Gergely idejéből az útvonala is ismert (egybeesik a pogány ambarvalia útvonalával). Nyugat-Európából a 9. századtól ismerünk rá adatokat. A plébániatemplomból körmenet indult a határba, közben a Mindenszentek litániáját énekelték, megfelelő helyre érve a celebráns megáldotta a mezőt, és visszatértek a templomba. A körmenetet meg kell különböztetni a keresztjáró napok körmeneteitől.

 A szertartás közben vagy után tépett zöld gabonaszálaknak a néphagyomány szentelményi erőt tulajdonít. Népi alkalmazásáról, a Márk-napi búzakoszorú gyógyításra, varázslásra való fölhasználásáról először a 17. századból van adat. A gabonából a hívek a lobogókra és a keresztre koszorúkat fontak, sokan haza is vittek néhány szálat. A II. Vatikáni Zsinat utáni törvények szerint a búzaszentelést a templomban végzik, ahol a pap a mezőről hozott vagy erre az alkalomra csíráztatott búzát áld meg – írja a Magyar Katolikus Lexikon.

 


A fotón: A templomkórus énekei és a hívek imái közben a minorita házfőnök megszentelte az asztalkán lévő búzaszálakat és a híveket

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu