Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2020. május 25., 02.14

Életünk sorsfordító eseményei

2020. március 12., 16.31 Csütörtök / Arad

„Mester, jó nekünk itt lennünk...” /Lukács ev. 9, 33/

Sokan ismerik és nosztalgiával emlékeznek annak a dalnak a szövegére, dallamára, amelyet Koncz Zsuzsa énekelt az elmúlt század 60-as éveiben: „Rohan az idő, elmúlik az ősz, évek múlnak el. / Megállítanám, de nem lehet, /

mert az idő könyörtelen vonatán fut minden tovább.” Az évtizedek múlásával az idősödő emberek egyre gyakrabban emlékeznek életük jeles, gyakran sorsfordító eseményeire. A gyermek számára szinte elérhetetlen hosszúnak tűnik az idő a felnőtté válásig. Ennek során egymást követően jönnek az egyre nagyobb jelentőségű események: iskola, pályaválasztás, házasságkötés, család, az élet anyagi alapjának megteremtésével járó kemény munkaévek, és mire lenne ideje visszatekinteni, döbbenettel tapasztalja, hogy milyen gyorsan repültek el az évtizedek. A költő szavaival élve: „De ma már az őszi szél visong, a fán nincs virág, se lomb, s mire a nap nyugovóra tér, már itt a hosszú-hosszú tél. Így repül el az életed. Idővel meg sem mérheted. De sok áldása megmarad, ha van gyümölcstermő nyarad.”  (Fejszés András: Így repül el…)

  Kedves nemzettársaim! Sokszor halljuk a jól ismert kérdést: „miért élünk ezen a földön?” Azért, hogy az emberek emlékezzenek ránk, nevünket sokáig emlegessék? Tudjuk, hogy az „emberi trófeák” gyakran az utánunk jövő nemzedék szemétkosarába kerülnek, hamar feledésbe merülnek. Isten azzal a céllal helyezett bennünket e földre, hogy felkészüljünk az örökkévalóságra, amelyre a „belépőt” Jézus Krisztus saját vérén vásárolta meg számunkra. Sőt még azt a nemes feladatot is megkaptuk, hogy az evangélium jó hírét másoknak is elmondjuk. Találkozni Istennel az Egyszülött Fiún keresztül a legmagasztosabb esemény, ami bekövetkezhet az ember életében. Jézus félreérthetetlenül elmondta hallgatóinak: „aki látott engem, látta az Atyát!” Feledhetetlen élményben volt része egy alkalommal három tanítványának. Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, majd felment velük a hegyre imádkozni. Imádkozás közben arca elváltozott, és ruhája gyönyörű fehérségben tündöklött. A fényözönben Mózes és Illés jelent meg, akik az Ő közeli megáldoztatásáról beszéltek vele. A három tanítvány a legnagyobb döbbenettel szemlélte a dicsőséges kisugárzást, majd Péter szólalt meg: „Mester, jó nekünk itt lennünk, készítsünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” Az ige megjegyzi, hogy a csodálatos látvány hatása alatt Péter nem volt igazán tudatában szavai súlyának. Sőt, alighogy ezt kimondta felhő támadt, és beárnyékolta őket, majd egy hang hallatszott a felhőből: „Ez az én szeretett Fiam, reá hallgassatok!” Jézus nyilván tudta, hogy tanítványainak rendkívüli élményben volt részük, kérése az volt ezek után, hogy a feltámadásig őrizzék meg e rendkívüli élményt szívükben saját örömükre, de most még ne szóljanak senkinek a látványról.

Drága magyar testvéreim! A megváltás csodája óta közel kétezer év telt el, és azt tapasztaljuk, hogy az utolsó időkre vonatkozó jézusi jövendölések napjait éljük. A Kossuth rádióban gyakran halljuk ez év kiemelkedő eseményére készülve: „Jöjj, találkozz Budapesten Jézussal!” A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő bizottságának egyik jeles képviselőjétől kérdezte a rádió riportere: milyen állapotban talál bennünket a jeles esemény? A válasz egyértelműen a jelen valóságát tükrözte: „A vallás és Istenélmény világának hiányában élünk” – majd folytatta: „Statisztikai adatok szerint a keresztényeknek csupán 4 %-a jár rendszeresen templomba!” Nos, életünk valóban sorsdöntő kérdése: találkoztam-e Jézussal?!  A jó, az örök életet biztosító válasz csak az lehet, hogy szívembe fogadtam az értem életét áldozó Jézus Krisztust. Ez a csodálatos esemény napjainkban is úgy történhet meg, hogy olvasom-meghallom Isten igéjét, és a Szentlélek meggyőző munkája kapcsán elkérem és elfogadom azt a kegyelmet, amit Isten Jézus Krisztus áldozatára való tekintettel ajándékoz nekem!  Ha megérti a mi drága magyar népünk, hogy az üdvösségnek ez az egyetlen útja, akkor beléphetünk mi is a dicsőségnek honába és elmondhatjuk Péter felejthetetlen mondatát: „Mester, jó nékünk itt lenni!”

Bátkai Sándor

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu