Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2020. szeptember 25., 18.56
A hitvallás éve a református egyházban

Hitvallás-kulcs a Bibliához

2013. október 27., 14.06 Vasárnap

A református egyház határozatban mondta ki, hogy a 2013-as évet a hitvallás évének nyilvánítja, hiszen idén 450 éves a Heidelbergi Káté.

 

1. Mit jelent maga a hitvallás?

A reformáció egyik alaptétele ez volt: „sola Scriptura” – azaz egyedül a Szentírás által. A hitvallás a lexikonok szerint rövid, velős összefoglalása azon tanoknak, amelyek a hit lényegét alkotják, és a hívőknek szabályul szolgálnak.

Ahány egyház, annyi hitvallás. A római katolikus és ortodox egyházak általában a „credo” (ima) formában közösen elmondott egyetemes hitvallásokat nevezik meg így (Apostoli Hitvallás, Niceai Hitvallás), míg a protestáns felekezetek saját, hosszabb szövegű irataikat (Heidelbergi Káté, II. Helvét Hitvallás, vagy Luther Márton Kis- illetve Nagy Káté) jelölik meg egyházaik hitvallásának.

A hitvallás szorosan az egyházi élethez tartozik, a kijelentett ige hűséges tartalmi összefoglalása. Összefoglalja a Szentírás tanítását és biztosítja annak sérthetetlenségét. A hitvallás úgy viszonyul a Szentíráshoz, ahogyan a térkép az országhoz. A hitvallás tulajdonképpen a Szentírás térképe. Ahogyan az ország térképén láthatóvá válnak a fő és mellékútvonalak, tájegységek közötti kapcsolatok, ugyanúgy a hitvallás is fölmutatja a teljes Szentíráson végigvonuló motívumokat, azokat rendszerezi és föltárja a közöttük lévő összefüggéseket. Ahogyan a térképnél vannak fizikai, vízrajzi, gazdasági, népességföldrajzi és egyéb térképek, ugyanígy a hitvallásokat is különféle szempontok szerint lehet megszerkeszteni.

Ezzel magyarázható például a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás, vagy a skót, belga, ír, vagy a Debreceni Hitvallás közötti különbség. Mindegyik hitvallás ugyanannak a Szentírásnak a könnyebb érthetőségét akarja elősegíteni, de mindenik más kontextusban keletkezett, más hangsúllyal vetődnek fel azok a kérdések, amelyekre az örök ige alapján keresték a választ.


2. Miért volt szükség hitvallásokra?

A hitvallás egyfelől segítséget jelent az ige jobb megértése érdekében, az igehirdetőt pedig helyes Szentírás-magyarázatra segíti. A hitvallások létrejöttét a tévtanítások is motiválták, az ókeresztyén egyházakban a IV. századtól egyetemes zsinatokon határozták meg ezek tartalmát. A protestáns hitvallások, a katolicizmus számunkra elfogadhatatlan tanításai ellen születtek.

 

3. Legismertebb keresztyén hitvallások:

a) A Niceai – Konstantinapolyi Hitvallás: Szinte minden keresztyén felekezet és közösség tiszteli, a IV. században fogadták el.

b) az Apostoli Hitvallás: jelenlegi szövege a VI–VII. században véglegesedett. A magyar protestáns egyházak istentiszteletein a sákramentumok kiszolgáltatása alkalmával mondják el (a szent keresztség és az Úr szent vacsorája alkalmával).

c) Az Ágostai (Augsburgi) Hitvallás: Az evangélikus-lutheránus egyház egyik legfontosabb hitvallása, a legfontosabb lutheri hitelvek összefoglalása.

d) A Heidelbergi Káté (KT = Keresztyén Tanítás).

A református egyház alapvető hittételeit tartalmazza, 1563-ban a pfalzi fejedelemség székhelyén, Heidelbergben jelent meg. A Káté ,,csapatmunkával” készült, Ursinus Zakariás (1534–1583) és Olevianus Gáspár (1536–1587 ) irányításával. Egy olyan munkatársi közösség készítette, akik között ott volt III. Frigyes fejedelem, tagjai voltak Heidelberg neves teológiai professzorai, környékbeli lelkészek, tanítók, egyháztanács tagok és világi, nem teológus személyek. Mögöttük a reformáció nagy alakjai állnak, akik egykor tanítómestereik voltak.

Magyar nyelven először 1577-ben jelent meg Pápán, Huszár Dávid nyomdájában. A szatmárnémeti nemzeti zsinat kánonilag kimondta, hogy a Heidelbergi Káté „mindenütt megtartassék és taníttassék”.

e) A II. Helvét Hitvallás: a Heidelbergi Kátéval együtt a magyar református egyház minden gyülekezetében elfogadott irat, amely a református keresztyén hitnek szabatos, pontos kifejezése. A második Helvét Hitvallás Bullinger Henrik (1504 –1575) svájci lelkész-teológus legismertebb műve, amelyet 1562-ben írt meg, összegezve benne a reformációban megújult keresztyén hitismeret legfőbb szempontjait. Ezt a hitvallást valamennyi svájci kanton el is fogadta. 1566-ban Skóciában, 1567-ben a debreceni zsinaton a magyar reformátusok sajátjukként elfogadták. 1571-ben a franciák és a lengyelek is csatlakoztak hozzá, így ez a hitvallás valamennyi református egyház egyik alapvető hitvallásává vált. Magyar nyelven Szenczi Csene Péter fordításában 1661-ben jelent meg.

Hitvallásaink nem ódivatú és túlhaladott egyházi szövegek, hanem a kijelentett ige hűséges tartalmi összefoglalásai. Beható ismerete nemcsak a tévelygéstől őriz meg, hanem segít abban, hogy a prédikáció igeszerű, azaz valóban igehirdetés legyen.

Komádi Sándor

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu