Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. június 21., 03.29

Lesz-e mentőcsónak, ha süllyed a hajó?

Írta: (onlinejelen)
2021. április 22., 15.28 Csütörtök / Arad

„Mert nékem az élet Krisztus, a meghalás nyereség”! /Filippi 1, 21/

 

 A hírközlő szervek gyakran szólaltatnak meg jeles személyiségeket, akik a koronavírus elleni oltás elfogadására buzdítanak. Legtöbben kiemelik, hogy nem látható ellenséggel van dolgunk, ennek ellenére komolyan kell vegyük, mert a vírus halál okozója lehet! Közvélemény-kutatás közepette elhangzott egy szokatlan kérdés: mit tartanál életedben a legnagyobb szerencsétlenségnek? A

Covidot, a rákbetegséget, a tolószékes rokkantságot, vagy a munkanélküliséget...? Olykor szellemes válaszok érkeztek, de volt közöttük egy nagyon váratlan felelet is: „Azt ha lenne Isten!” A választ adó ember nyilván jól tudta, hogy van Isten, és egyszer elszámol vele. Ismerve eddigi életmenetét, valahol a menekülés útját kereste. Miután Isten létezésének tényéről meggyőződik valaki, az nagy hatást gyakorol a további gondolkodására, értékítéletére. Akkor már nem azt tartja legfontosabbnak, hogy milyen gyorsan nő az ózonlyuk, hogy ki vezeti a teniszben a világranglistát, vagy, hogy milyen eredményt ér el a legközelebbi választáson valamely párt! Ezeknél vannak életünkre vonatkozóan messzemenően magasabb fontosságú kérdések. Tudomásul kell vennünk, hogy életünk több mint „tánc az aranyborjú körül”. Szomorú, hogy sokan „beveszik Sátán altatóját”, hogy van reinkarnáció, van egy újabb lehetőség a földi élet után, az elhibázott dolgok kijavítására.

Kedves nemzettársaim! Teljes bizalomra méltónak tarthatjuk a Biblia tanítását, hogy minden embernek csupán egy földi élete van, amelyért halála után Isten előtt számot kell adnia. Ezek után azon is el kell gondolkoznunk, hogy Isten létezése szükségszerűen félelmet kell-e kiváltson az emberben? Nos, miután tudjuk, hogy Isten a SZERETET, és nem ítéletre, hanem örök, boldog együttlétre teremtett minket, a biztos jövő tudatában nem félelem, hanem öröm és boldogság töltheti el szívünket. A menny „anyanyelve” a szeretet. Ebből indul ki a János 3, 16: „Mert úgy szerette Isten a világot...” Messzemenően meghaladja felfogó képességünket, hogy a világmindenséget alkotó Isten, az irántunk érzett „szeretet kényszere” alatt vállalta a mi bűneink miatt reánk kiszabott halálos ítélet elszenvedését! A Teremtő személyének nagyságát nem tudjuk megérteni: a Hold a csillagok csupán apró cseppek a világmindenségben. A mi Napunk, csak egyike a Tejútrendszer sokmilliárdnyi csillagának, és számtalan más galaxis is létezik. Mindez azért jött létre, mert Isten azt mondta: LEGYEN! De van még ennél is csodálatosabb dolog: Ő, aki mindezt teremtette, kimondhatatlanul szeret téged és engem, törődik életünk minden apró részletével is!

Drága magyar testvéreim! A történelmi példák, sok tanulságot szolgáltatnak mindennapi életünkre. A vízözön után elszaporodó embertömegeket újra hatalmába kerítette a becsvágy! „Szerezzünk magunknak nevet”!  Égig érő tornyot kívántak építeni. Isten akkor meghiusította a nagyravágyásnak ezt a tervét, amely viszont folytonosan jelen van az emberi gondolkodásban. Ilyen gondolatok vezérelték a  híres Titanic hajó megalkotóit, hogy egy óriás luxushajó a leggyorsabban szelje át az óceánt és dicsőséggel fusson be a New York-i kikötőbe. Nos, 1912. október 4-én indult ki a southamptoni kikötőből, az akkori világ legnagyobb hajója. A 269 méter. hosszú hajóóriás magassága egy 11 emeletes épület magasságával volt azonos. 2200 embert szállított, köztük volt egy aradi hölgy is az akkori magyar baptista gyülekezet tagja. Az utazók, - számos kivándorló is- jegyet váltottak a harmadik osztályra. A második osztályt az üzletemberek foglalták el, míg az első osztályon a világ leggazdagabb előkelőségei kaptak helyet. A hajó hihetetlen luxussal volt berendezve, annyi élelmiszert vitt magával, ami elegendő lett volna egy kisváros havi élelmezésére. Így indult el a büszke, modern, elsűlyeszthetetlennek vélt Titanic! Nem vitt magával vészjelző rakétát, feleslegesnek tartották, de mentőcsónak sem volt megfelelő számú. Smith kapitány kezeskedett a gondtalan átkelésről, a zenekar pedig a játék és tánctermek jó hangulatáról. Újfundlandtól 400 tengeri mérföldre figyelmeztetést kaptak, hogy a közelben jéghegyek vannak, de a jelzést figyelmen kívül hagyták, mondván számunkra most a legfontosabb az átkelési világrekord! Néhány órával később, 23,40 órakor történt meg, amire senki sem számított: jéghegynek ütköztek és a hajó oldala erősen felhasadt. 0,15 órától folyamatosan vészjelzést adtak le, de egy közeli hajónak a távírásza leállította éjszakára a távíró gépet és aludni ment. Ekkor Smith kapitány kiadta a parancsot, hogy adják le az új nemzetközi vészjelzést: SOS –save our souls – mentsd meg lelkünket! Az utasok mentőmellénnyel igyekeztek a csónakok felé, de a matrózok pisztollyal a kezükben őrködtek, hogy először a gyermekek és a nők kapjanak helyet a mentőcsónakokban. A dúsgazdagok dollármilliót, mások egész vagyonukat kínálták fel egy helyért a csónakban. Késő bánat! Ezután Hartley karmester utoljára vette a kezébe a vezénylő pálcát és eljátszatta a zenekarral: a ”Hadd menjek Istenem mindig feléd” című éneket. Végül a kapitány felmentette a legénységet minden szolgálat alól: „méltóan teljesítették kötelességüket, most már mentse magát, aki tudja! Isten legyen önökkel”! 2 órakor a hajó végleg elsüllyedt. Hétszázhét embert tudott kimenteni az odasiető Kárpátia hajó, 1503-an halálukat lelték!

 Kedves magyar testvéreim, Isten egykor „mentőcsónakot” küldött értünk a golgotai kereszten, csak arra vár, hogy mondjuk ki az SOS kérést: „mentsd meg lelkünket”, mert akkor a halál nem borzalom, hanem nyereség lesz számunkra. A túlsó parton Jézus vár!

Bátkai Sándor

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu