Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2021. szeptember 17., 10.33
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas
Visszatekintő ft. Sándor Tivadar aranymisés plébánossal (II.)

Márton Áron püspök szentelte pappá

Írta: Balta János
2021. június 28., 06.00 Hétfõ / Arad

– Tudtommal a legendás püspök, Márton Áron szentelte pappá, milyen emlékeket őriz a rendkívüli szertartásról?

– Valóban így volt, de nekem az a kegyelem is jutott, hogy a Nyári Egyház idején is mellette szolgálhattam, minden vasárnap. Olyankor a különböző falvakból jöttek bérmálkozni, aminek az előkészítéséből is kivettem a részemet. A püspök úr mellett ilyenkor asszisztáltunk, mindenben segítettünk. Akkor ismertem meg a székelyföldi székek szokásait, köztük a menasági, a szentgyörgyi, a gyergyói, a csíki, illetve az udvarhelyi szokásokat is.

– A rendszerváltás után, amikor nagy nehezen visszaszolgáltatták a Csiky Gergely Főgimnáziumnak a leromlott állapotban volt bentlakását, az épület felújítását is az ön építész-csapata végezte el. Erről beszélne-e bővebben?

– Az úgy történt, hogy a Caritas munkatársaként svájci támogatókkal kerültem kapcsolatba. Wile város Pszichiátriai Intézetének az igazgatója Aradra látogatott, ahol megtekintette a Pszichiátriai Kórházat. Amikor meglátta, hogy ott a betegek a folyósón fatuskókon ülve kártyáznak, azt mondta: ezek embertelen körülmények, valahogyan segíteni kell rajtuk. A támogatásukkal rozsdamentes, hidraulikus ágyakat, matracokat, illetve más felszereléseket hoztunk. Ugyanakkor fel is újítottuk belülről a kórházat, ahol fürdőt is építettünk. Utána azt mondták: ergoterápiás pavilont kell építeni, ezért 210 négyzetméter alapterületű, háromszintes épületet húztunk fel egyetlen év alatt, kulcsra készen. Megbeszéltük, mikorra lesz kész, illetve pontosan mi, mennyibe kerül. Mindent ők fizettek, az én építészcsapatom dolgozott. Az Octavian Goga utcában lévő Pszichiátriai Kórház udvarán lévő háromszintes épületet az én építész csapatom húzta fel, működőképes állapotban adtuk át svájci támogatással.

– Honnan toborozta a mesterembereket?

– Azok a Caritasnak a tagjai voltak, a munkánkról akkoriban a Nyugati Jelen is tudósított. A munkálatok idején megkeresett Éder Ottó, a Csiky Gergely Főgimnázium akkori igazgatója, aki elsírta magát: Plébános úr, mi a bentlakás felújításával nem haladunk, miközben itt folyamatosan emelkednek a falak. Jöjjön a csapatával és vegye át a munkát! Miután megtekintettem a bentlakást, szeptember 1-jétől kettéosztottam a csapatomat: egyik fele folytatta a munkát a pszichiátria új épületén, miközben a másik felével a Csiky Gergely Főgimnázium bentlakásába mentünk. Az ottani pincébe négykézláb juthattunk be, mert a boltívek annyira alacsonyak voltak. Éppen csak bemászhattunk az ott felhalmozott szemét, illetve szénpor miatt, amit ki kellett hordanunk, hogy dolgozhassunk. Az egész épület alapját körben, ötméterenként kivágtuk, 1,5 méter mélyen, kétszeres vasalással alábetonoztuk. Erre feltétlenül szükség volt, mert a 60 centis, gyenge minőségű, malterszerű alap nem. Amikor körbeértünk a munkával, folytattuk a kimaradt részeknek az alábetonozásával.

– Nem volt túlságosan veszélyes a munka? Mert az időlegesen alap nélkül maradt falrész bármikor leomolhatott volna…

– Valahol az ebédlő végén, a sportteremnél az alapozás valóban veszélyesnek látszott, mert négy boltív találkozott egyetlen, 1,4 x 1,4 méteres lábon. Ott az alapot teljesen ki kellett vésnünk, hogy alábetonozhassuk. Nagy Sándor építészmérnök azt mondta: csak a felét szabad kiásni, alábetonozni, majd a másik felével folytassuk! Én azonban azt mondtam: kivágom egyszerre, és alábetonozom az egészet. Amikor láttam, hogy az emberek a kiásással nem mernek a jelzett láb alá menni, oldalról a boltíveket gerendákkal alátámasztottam, és magam ástam alá. Kivágtam az egészet, alátettem egy gömbfát, amit beékeltem, mondván: most már nyugodtan alá lehet rakni a vasalást, hogy betonnal beönthessük. A felújítás alkalmával 32 teherautónyi szemetet szállítottunk el onnan – szökött a szemébe a könny az emlékezéstől ft. Sándor Tivadar plébánosnak.

– Mennyi ideig, hány tagú csapattal dolgoztak a bentlakás felújításán?

– Tizennégy tagú csapat dolgozott, de semmi jövedelmet nem számoltam fel, csakis az emberek fizetését, illetve az utánuk befizetendő adókat. A fizetés úgy történt, hogy amikor volt pénz, kaptunk, amikor viszont nem volt, vártunk rá.

– Ez komoly építkezésnek számít. Melyik volt a legnagyobb építkezés, amit ön szervezett és vezetett?

– A Csiky Gergely Főgimnázium bentlakásának a felújítása mellett a Máltai Ház, továbbá a Caritas Ház építkezéseit hajtottuk végre. 1996-ban készült el a Caritas Ház, 2006-ban a Máltai Ház, ahol pasztorációs központ fog működni, ifjúsági találkozók, illetve fiatal családoknak a találkozói zajlanak majd benne. Legutóbbi látogatásán a püspök úrral a működés feltételeit is megbeszéltük, megbízta Király Árpád főesperes urat a programok megszervezésével.

– Nem ártana megjegyezni, hogy a jelzett nagy munkákkal párhuzamosan az egyházközség minden templomát is felújította.

– Valóban, de Szentpálon a templomnak a mennyezete repedezik, ami azt jelenti, amikor ott deszkáztak, gyenge minőségű munkát végeztek. Tehát a mennyezetet meg szeretném megjavítani. Most azonban első szentáldozásra és bérmálásra készülünk. Eddigi adatok szerint, Szentpálon 14 első szentáldozó, továbbá 30 bérmálkozó, Sofronyán 4 magyar, továbbá 2 román gyermek készül elsőáldozásra. Remélem, a románok is megtanulják magyarul a Miatyánk és az Üdvözlégy kezdetű imákat, de a katekizmus megértése érdekében, román nyelvű ismertetőt adtam nekik, mert otthon azon a nyelven beszélnek. Gájban 15-en jelentkeztek elsőáldozásra, a bérmálási felkészítő során mintegy 25 könyvet kiosztottam, de meglehet, közülük néhányan férjhez mentek, mert nagyobbacskák is jelentkeztek.

 

 

Járvány idején a Facebookon misézik

– Az utóbbi két évben elhatalmasodott koronavírus-járvány mennyiben nehezítette meg az egyházi szolgálatát?

– Két évvel ezelőtt valóban villámcsapásként ért bennünket a vírus megjelenése, de az én életemet nem változtatta meg. Csupán egyetlen vasárnap maradtak ki a szentmisék, amikor a járvány miatt betiltottak mindenfajta gyülekezést. Utána azonban kisebb létszámban, de jöttek a hívek. Én viszont a Facebookon szentgizellaplebaniaarad címen minden vasárnap, illetve ünnepen közvetítem a szentmiséket, így tudtam felülkerekedni a járványon. Nem ijedtem meg a vírustól, ezért házszenteléskor is az összes hívemet meglátogattam. Ha karantén miatt nem tudtam valamelyik házba bemenni, azt kívülről megáldottam, letettem egy cédulát, miszerint a házat megszenteltem. A temetéseket is megtartottam, a vírusban elhunytaknak csak a sírnál lehetett megadni a végtiszteletet, de minden esetben eleget tettem a felkéréseknek.

– Sok híve halt-e meg a vírus miatt?

– Egy-két fiatalabb, akik nem vették komolyan a vírus elleni védekezést, az életükkel fizettek érte. Ezzel együtt tavaly, más évektől eltérően, kevesebb embernek kellett megadnom a végtisztességet. Soha nem gondoltam volna, hogy valamikor a Facebookon fogok szerepelni, a járvány elleni védekezés azonban magával hozta, de ha a járvány elmúlik sem akarok lemondani róla. Mert folyamatosan érkeznek hozzám a visszajelzések nem csupán itthonról, hanem Németországtól Amerikáig, mindenhonnan, ahova a híveim eltávoztak, illetve tudomást szereztek a szentmiséknek a Facebookon történő közvetítéséről. Ez is bizonyítja: a Jóisten nem hagyja magára az Őt szeretőket, tisztelőket.

– Látszatra, a plébános úr letagadhatna a korából vagy 10 évet, az egészsége hogyan szolgál?

– Nem mondhatnám, hogy komoly betegség gyötör, de a köszvény, a vérnyomás gyakran jelentkezik, máskor nem tudok térdepelni. Szerencsére az öcsém, Balázs is besegít, olykor kimegy Sofronyára, ellátja a betegeket. Ha ő nem volna, sokkal nehezebb lenne a szolgálatom…

– Vannak-e további tervei?

– Hogyne lennének, hiszen július 11-én lesz Gyergyóújfalun a szentmise, utána kimegyünk a Libán-tetőre, ahol egy keveset pihenni szeretnék. Utána magyarországi vendégeim érkeznek…

– A közelmúltban kapott Gizella-ládába gyűlnek-e a levelek?

– Néhány levélnek a ládában történt elhelyezéséről hallottam, csakhogy ezek Gizellához intézett segítségkérő könyörgések, illetve köszönő levelek, amelyekkel azt szeretnénk bizonyítani: Gizella igenis közbenjár értünk, a védőszentünk, ezért megérdemelné, hogy a szentek közé sorolják. Ez egy hosszabb folyamatnak ígérkezik, de biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb felfigyelnek rá. A ládát évente egyszer felnyitjuk, elolvassuk, illetve jegyzőkönyvezzük a benne talált könyörgéseket, illetve a köszönő leveleket, amelyek Gizella csodás közbenjárásainak a bizonyítékai lehetnek. 

– Milyenek az anyaországi kapcsolatai?

– Legtöbb búcsúra Nagykamrásra jártam, Mezőhegyessel testvérkapcsolatot alakítottunk, legutóbb Szegeddel, a Kisdorozsmai Hagyományőrzőkkel tartom a kapcsolatot, akik rendszeresen eljönnek a Gizella-templombúcsúkra. Idén a járvány miatt kevesebben érkeztek, de reméljük, jövőre megszűnik a járvány, és többen eljönnek. Amíg az egészségem megengedi, szolgálni szeretném Istent és a híveket, a nyugdíjazásra csakis azért van szükségem, hogy nagyobb mozgásterem legyen. Egyelőre minden vasárnap délelőtt a gyóntatás után, 10 órától tartom a szentmiséket, amelyeket a szentgizellaplebaniaarad Facebook-oldal közvetítésével a külföldön élő honfitársaink is követhetnek. Utána minden vasárnap 11.30 órától Szentpálon, 13 órától Sofronyán tartok szentmisét. Ezzel párhuzamosan a temetéseket és a kereszteléseket is kiszolgálom. Szomorú, hogy idén eddig 32 temetéssel szemben, csupán 4 keresztelésen kellett szolgálnom.

– Köszönöm szépen a beszélgetést és azt kívánom, hogy nyugdíjasan is kitartó egészségben, még sokáig szolgálhassa Istent és szeretett híveit!

– Köszönöm a jókívánságot, mindenért Istené a dicsőség, Ámen!

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu