Mindent vagy semmit!

„Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme…!” (1. Tim. 6, 10.)

A pénz, az anyagi értékek megszerzése érdekében kíméletlen versenyfutás tölti be az egész világot. A politikai-gazdasági hatalom megszerzéséért világunk tele van „nagyot ígérő” politikusokkal. Minél hangosabban sikerül bírálni a jelen vezetést, annál nagyobb hatást remélnek elérni saját ígéreteik tömegével. Gyakran vagyunk szemtanúi és elszenvedői a természetrombolás egyre sűrűbben jelentkező hatásainak. A mérhetetlen emberi kapzsiság megállíthatatlan rombolást okoz tengeren, szárazon egyaránt. A napi híradások bőven ontják a tragikus hírek sokaságát. A kaliforniai olajszennyezés káros hatásait egyelőre még felbecsülhetetlennek minősítik a szakemberek. Az ománi és sok más trópusi vihar pusztításait a természet egyensúlyának ember általi megbontásával magyarázzák a tudósok. A mélyre süllyedés hátterében a bűn szerzője, a Sátán áll. Az első tragédia az Édenben is az ő kezdeményezésére történt, amikor sikereket, bölcsességet ígért az embernek, ha a Teremtő Isten tiltása ellenére az ő sugalmazásának engedelmeskedik, és fogyaszt a tiltott fa gyümölcséből. Az engedetlenségnek mi lett az eredménye? Kiűzetés az Édenből! Minden Isten készítette gyönyörűséget ott kellet hagyni, semmit sem vihettek magukkal. Napjaink történései is szolgáltatnak sok tanulságos eseményt számunkra. Egy korábbi erdélyi származású szenátor kemény bírálatok célpontja volt kétes gazdasági tevékenysége miatt. Időközben betegségét Bécsben kezeltette, ennek ellenére hamar át kellet lépnie a „túlsó partra”. A rádió, a halálhír után csak annyit közölt róla, hogy vagyona kb.70 millió euró volt. Minden vagyona itt maradt! A legfrissebb hírek között értesültünk arról, hogy az elmúlt vasárnap Olaszországban repülőgép-balesetben meghalt Románia egyik leggazdagabb embere, Dan Petrescu és családja. A hírügynökségek kiemelten foglalkoznak azzal is, hogy a 68 éves, német állampolgársággal is rendelkező férfi vagyonát nagyjából hárommilliárd dollárra becsülik, tulajdonában van több bevásárlóközpont és egy szupermarketlánc is. Frappánsan hangzik el ilyen esetek után a kérdés: „Mennyit hagyott maga után, vagy mennyit vitt el magával”? A válasz: mindent itt hagyott, semmit sem vitt el!

Kedves nemzettársaim! Napjainkban a zaj diktatúráját éljük! A digitális világ ontja ránk a rohanó világ zaját. Sodor bennünket az élet megállíthatatlanul száguldó vonata. Szükségszerű egy kicsit megállni, komolyan venni Isten figyelmeztető szavait: „Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten”! (Zsoltár 46, 11.)  Minden élet hatalmas Ura üzeni ezt nekünk, mert a Szentlélek Isten csak akkor szól hozzánk, ha kilépünk tudatosan a világ zajából, hogy meghalljuk az Ő szelíd és csendes hangját. Ez érvényes a legegyszerűbb embertől kezdve akár a legmagasabb egyházi személyiségig is, mert Sátán nem személyválogató, minden embert maga mellett szeretne látni a kárhozat gyötrelmeiben! Néhány évvel ezelőtt az USA-ban végzett felmérés során George Barna, közvélemény-kutató arról számolt be, hogy három amerikai közül kettő „alkalmi kereszténynek” nevezi magát. Érdekes kifejezés! Lényegében olyan emberről van szó, aki nem vállal elkötelezettséget Isten ügye mellett! Egy vallási, lelki közösséghez való tartozás nem jelent számára igazán értéket. Saját program, kirándulás, hétvégi ház… stb. Könnyen lemond arról, hogy jelenlétével is támogassa közösségét, magyar közösségét.

Drága magyar testvéreim! Isten boldog örök életre teremtette az embert. Jézus Krisztus, aki hajlandó volt életét adni megmentésünkért, világosan tudomásunkra hozta, hogy van örök élet és van örök kárhozat. Egyetlen megtévesztő szó nem hagyta el ajkát. Még szavainak sorrendje is a pontos igazságot tükrözik. Az üdvösség kérdéséről számos tanításában szólt Jézus. Egyik mondatában így fogalmaz: „Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül…”! (Márk ev. 16, 16.) Ennek ellenére sokan lettek a Jézus-i sorrend megváltoztatásával a megtévesztés áldozatai. Ettől óvta Pál apostol egykor Timóteust, ma bennünket: „Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat… az igazságtól elfordítják fülüket, de a mondákhoz odafordulnak… te azonban légy józan”! (2. Tim 4, 3–4.)

Kedves testvéreim, egyedül Jézus Krisztusban van üdvösségünk. Mindenkinek át kell lépnie a halál kapuján, és minden, amit pénzen meg lehet vásárolni, itt marad, semmi anyagi értéket át nem vihetünk a túlsó partra. A Vele való találkozás örök élet számunkra. Erről szól egyik kedves énekünk: „Jézus Krisztus mikor rám talált, karjaiba zárt, félelmem elszállt. Békessége tölti már szívem, irgalmáról zengem énekem. Áldom szent neved, nagy szereteted, mert kegyelmet adtál nékem”. Bár zengene minden magyar ember ajkáról a dicsőítő, hálát adó ének!

Bátkai Sándor