Szeretteink sírjánál szembesülni a valósággal

Írta:
2013. november 1. 20:14 (péntek) /

Ma, mindenszentek ünnepén az aradi Felsőtemető központi feszületénél 16 órától megtartott gyászszertartáson ft. Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébános ft. Pozsonyi Dániel káplán, illetve Váncsa Csaba IV. éves teológushallgató közreműködésével megtartott szentbeszédében kifejtette, amikor halottak napján eljövünk és szeretteink sírjánál gyertyát gyújtunk, tegyük az apostolok hitével: hiszem a test feltámadását, hiszem az örök életet. 

Ezzel a hittel és szívünkben reménységgel emlékezzünk most közösen az örök hazába költözött testvéreinkre. Ernest Hemingwaynak az Akiért a harang szól című regényéből ihletődve folytatta: a mai napon elmondhatjuk, hogy a harangok kimondottan elhunyt szeretteinkért szólnak. Nyugodt lélekkel hozzá lehet tenni, nem csak a harangok, de a sírjaikat díszítő virágok, az őket megvilágító gyertyák is Krisztus szimbólumai. Mert a harangok értük szólnak, a gyertyák értük égnek, a virágok róluk beszélnek. Ilyenkor a lélek szárnyán találkozunk elhunyt szeretteinkkel. Amikor sírjukon meggyújtjuk a gyertyákat, bizonyára sok minden megfogalmazódik bennünk, amit el szeretnénk mondani nekik, feleletet várva tőlük. Mindezt, sajnos csak a lélek szárnyain tehetjük, de biztos, hogy a virágok, a gyertyák, harangjaink hangjai azt jelentik, hogy ők ma is fontosak számunkra. Egy erdélyi ember végrendeletét idézve elmondta: gyertek ki a síromhoz, de ne azért, hogy engem lássatok vagy én lássalak titeket, hanem hogy az arcotokra hulljon a gyertyák fénye, világossága, és szembesüljetek a valósággal, az igazsággal. Ezekkel valóban szembesülnünk kell, de azzal is, hogy az igazi szeretet nem ismer feledést. Ezért vagyunk itt, most is családtagjainknak valljuk őket, most is bennünk él az emlékük, az irántuk való szeretetünk. Ha válaszolni tudnának, talán figyelmeztetnének az idő gyors múlására, az élet bizonytalanságára, de arra is: mindenre, amit az egyházon keresztül hirdet számotokra Isten tanítása, figyeljetek rá, változtassatok életmódot. Mert egyik temető bejáratánál olvastam ezt a mély igazságot: Voltunk, mint ti, lesztek, mint mi. Ebben a tudatban lépjünk be a temetőbe, illetve onnan ki az életbe – zárta szentbeszédét ft. Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébános. A Szentírásból ft. Pozsonyi Dániel románul, Váncsa Csaba magyarul olvastak fel, Deutsch Ibolya karnagy és az énekbe besegítő templomkórus tagjainak a pallérozott hangja nagyban emelte a szertartás szívbemarkoló ünnepélyességét. A közös imát követően ellátogattak a minorita atyák, valamint az apácák sírhelyeihez.

Hozzászólások