Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2020. január 20., 13.13
Tanulj, tinó!

Miért február 24. a szökőnap és nem 29.?

2008. február 20., 12.00 Szerda
Emlékeztek még a klasszikus matematikai fejtörőre: negyven éve született, de csak tízszer volt születésnapja. Mikor született az illető? Február 29-én, szökőnapon – válaszolta sok kisdiák lelkesen, a matematikatanárok többsége pedig bólogatott hozzá.


A megoldás viszont helytelen. A szökőnap ugyanis négyévente február 24., ilyenkor ezen a napon nem ünneplünk semmilyen névnapot, az eredetileg február 24–28. közé eső névnapok pedig egy nappal tolódnak. Akit tehát Elemérnek hívnak, négyévente február 29-én ünnepli névnapját, egyébként február 28-án. Aki szökőévben született Elemér napján, február 29-én, nyugodtan ünnepelheti születésnapját a többi évben február 28-án. Kellemetlenebb a helyzete annak, aki szökőévben született február 24-én, szökőnapon, neki valóban csak négyévente van születésnapja. Az eltolódás mindenkit érint, aki február 24–28. között született, nekik elméletileg négyévente illene egy nappal elcsúsztatni születésnapjuk ünneplését.

A ma használatos naptár történetében most nem mennénk vissza az ókori keleti népekig, a rómaiaknál vágnánk bele a kalendárium rejtelmeibe. A rómaiak kezdetben 10 hónapból álló (29-30 napos) éveket használtak, később 12 hónapra bővítették a naptárt. A 365 és 1/4 napos luniszolár évet Julius Caesar vezette be. Caesar i. e. 46-ban elrendelte, hogy az év 365 napból álljon a hónapoknak ma is szokásos hosszával, de az 1/4 nap miatt minden negyedik évben a február 23. után egy napot iktassanak közbe. A szökőévet bisextilisnek nevezték, mert február 23. a hatodik nap volt márciustól számítva, és a reform keretében tulajdonképpen ezt a napot kettőzték meg. A juliáni naptárt a keresztények is átvették.
A Föld Nap körüli pályája azonban nem 365 és 1/4 nap, hanem 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46,17 másodperc, ezért a naptár és a valós idő között napi 11 perc eltérés alakult ki. Ez 129 év alatt egy teljes napot jelentett, a XVI. századra pedig már 13 napot. Ezért XIII. Gergely pápa 1582-ben elrendelte, hogy október 4-e után 15-ét írjanak. Továbbá úgy döntöttek, hogy minden negyedik év, azaz azok az évek, amelyek évszáma néggyel osztható, 366 napos szökőév legyen, de a százados évek, 1600, 1700 stb. közül csak azok, melyek 400-zal oszthatók. Tehát 1600 szökőév, de aztán 1700, 1800 és 1900 közönséges évek maradnak.
(geographic.hu)
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
<%freshnews%>
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu