A döntés szabadsága a legnagyobb kincs

A jelenlegi polgármester, Korondi-Józsa Erika a beszéde után tolmácsolta az akkori alprefektus, Bognár Levente jókívánságait. Utána a községi rangot visszaszerző egykori polgármester, Almási Vince levelét Andó László alpolgármester, RMDSZ helybeli elnök olvasta fel, majd ugyancsak ő kérte szólásra Faragó Péter parlamenti képviselőt, az RMDSZ Arad megyei elnökét.

„Sokáig gondolkoztam, hogy a rendkívüli alkalomra írjak-e beszédet. Végül is úgy döntöttem: nem teszem, hiszen itt több olyan személy van, akik részletesen be tudnak számolni a 20 évvel ezelőtti eseményről, amikor 2004 áprilisában Kisiratos újra községgé válhatott. Nagyon fontosnak találom és érdemes elgondolkodni: mit nyert Kisiratos a községi rang visszaszerzésével? Szerintem a legfontosabb dolog, amit nyert, az a helybeli közösségnek a szabadsága. Néhány hete ünnepeltük március 15-én, a magyar szabadságot, és sokat beszéltünk arról, mit jelentett 1848–49-ben a Magyar Nemzet számára a szabadság. Ugyanúgy, nekünk, kisiratosiaknak is illik elgondolkodnunk, mit jelent számunkra az önállóságunk, a saját szabadságunk. A sorsunk, a döntések és a felelősség is a saját kezünkben van. Ez egy közösségnek mindent jelent, hiszen maga dönthet az iskolájáról, az óvodájáról, a saját fejlesztéséről. Mindehhez úgy kell melléállni, hogy működjön a futballcsapat, a citerazenekar, a vegyes kórus és még sok minden. Mindez csak az itt élő embereken múlik, senkinek nincs beleszólása, hogy ez a magyar közösség milyen döntéseket hoz. Hogyan képzeli el és valósítja meg a saját jövőjét. Kedves kisiratosiak, mindez hatalmas siker, hiszen önök tudják a legjobban, mit jelent, ha nincs meg az önállóság és a döntés szabadsága. Éppen ezért biztos vagyok benne, hogy foggal-körömmel, teljes lélekkel, minden kisiratosi magyar ember ragaszkodik az önállóságához, a szabadságához, ahhoz, hogy a saját sorsa fölött maga döntsön most és a következő 20-50-100 évben. Isten minket úgy segéljen!” – zárta beszédét Faragó Péter RMDSZ Arad megyei elnök, parlamenti képviselő, kisiratosi lakos. 

„Együtt erő vagyunk, szerte gyöngeség”

Juhász Rozália programvezető köszöntötte a helybeli és a vendég elöljárókat, valamint a közönséget, majd a 20 évvel ezelőtt visszaszerzett községi rangnak az előnyeit járta körbe, Wass Albert idézetekkel megtűzdelve. 2004. április 4-én lépett életbe a törvény, amely szerint Kisiratos visszanyerte községi rangját, vagyis, a függetlenségét. Idézte Almási Vince polgármesternek az esemény kapcsán megfogalmazott gondolatait: „Kisiratos az Arad megyei szórványban tömb-magyar településnek számító település, jelenleg 1730 lakosának 92%-a magyar, római katolikus. 56 évvel ezelőtt, az akkori román politikai vezetés megszüntette községi mivoltát és az akkor község Kürtöshöz csatolta. Ilyen módon lett Kürtösből város, Kisiratosból falu. Itt nem volt polgármester, jegyző, sem rendőr. Hosszú évekig éjjeliőr vagy polgárőr vigyázta a lakosság álmát. Ennek ellenére, a falucska élte mindennapjait, de voltak olyan vezetők, akiknek a jóvoltából Kisiratos talpon maradva megszabadult a kommunista labirintusból. Megmaradt a színmagyar iskola és óvoda, az egyház, a művelődési otthon, és a gazdasági egységek egymás kezét fogva jutottak el a mához, amikor Kisiratos község saját önkormányzattal és a hagyományait, az életképességét megőrizve várja a jövőt. Minden okunk megvan az optimizmusra, csakhogy a jövő tele van bizonytalansággal, olyanokkal is, amelyekről magunk tehetünk. Wass Albert gondolatával élve: Együtt erő vagyunk, szerte gyöngeség.”

Népzene és néptánc

Következett a kisiratosi Gyöngyvirág Néptáncegyüttes legkisebb, utánpótlás csoportja, a Kis Gyöngyök csapata. Előbb azonban azt is el mondta Juhász Rozália, hogy az elmúlt évben elköszönt a Gyöngyvirág néptáncegyüttes felnőtt csapata. Egyesek közülük dolgoznak, mások szétszóródtak különböző városok egyetemeire, továbbtanulni, emiatt már nem tudnak csapatként próbálni és fellépni.

A helybeli PRO-KI-DOR Kulturális Egyesület ezért komoly igényként érzékelte és karolta fel az utánpótlás beindítását. Az tavalyelőtt ősszel a Lélekcsepp Kulturális Egyesülettel karöltve sikeresen meg is történt. Azóta a Kis Gyöngyök csapata ügyesen és lelkesen teljesített, sok gyermekjátékot megtanultak. Ezek segítségével és különböző játékos táncos technikák alkalmazásával jól haladnak az alapozással, a táncos mozgás-, egyensúly- és ritmikai fejlesztés útján, de a felcsíki polgári táncok és a moldvai csángók táncai közül is sokat megtanultak. „Most a tavaly elkészült, Gyertek, gyertek játszani! című gyermekjáték-füzért mutatják be önöknek ismét, melyben játékba hívogatókat, bújó-vonuló és párválasztó játékokat láthatnak.” Oktatók és koreográfusok: Miklós János és lánya, Miklós Anna Erzsébet, a bihari Hegykő-telekről.

 A Kis Gyöngyök után következett az utánpótlás nagyobbra nőtt táncos csapata. Az Ifjú Gyöngyök táncegyüttes is tavaly kezdte a táncot, játékos fejlesztő gyakorlatokkal, mozgás koordinációs fejlesztéssel, mind az egyensúly, mind pedig a testtartás- és súlyáthelyezések fejlesztésével, vagy a ritmus- és tempógyakorlással. Ők már tanulgatják a páros táncok páros viszonyainak alapjait, sőt népdalokat és táncszavakat, csujogatásokat is elsajátítottak már. Noha a helybéli táncok felgyűjtése még nem történt meg, ők már elkezdték a helyi nagyobb néprajzi régió, a nagy Dél-Alföld sajátságos táncainak visszatanulását is. Köztük oláhos, csárdás és frisscsárdás – ezeket valamikor itt, a Bánságban is táncolhatták a magyar elődeink.

Ehhez még sokat kell fejlődniük, erőnlétben és tánctechnikailag meg kell erősödniük, sokat kell még alapozniuk, de egyre lelkesebbek és egyre inkább elhiszik táncoktatóiknak, hogy a népdalt, a néptáncot érdemes befogadni, tanulni és tudni, mert azok, magyar identitásunknak igen fontos részei.

„Mai műsorunkban kör- és füzértáncokat láthatunk tőlük: sebes magyaros, ördög útja, tűz lángja, kezes, hoina, és bolgároska. Ezeket a moldvai csángó-magyarok régies táncos kultúrájából merítve és válogatva gyúrták egy csokorba, hogy ízelítőt nyújthassanak nekünk. Koreográfiájuk címe: S az én lábam kijárja...”

Táncoktatás, koreográfia és zenei összeállítás: Miklós János és Miklós Anna Erzsébet. A táncokat kísérte és a zenei felvételt készítette a Soroglya zenekar, a PRO-KI-DOR Egyesület támogatásával.

Az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium népzenész művésztanárai 2021-ben úgy döntöttek, hogy összehozzák a különböző hangszereken, szakokon és képzési szinteken tanuló növendékeiket, és együtt egy nagy közös kamaraműhelyt hoznak létre.

„Állandó repertoárjuk a magyar népzene mellett kiegészül a környező és balkáni népek zenéjével is. A hagyományos és különleges hangszereik kreatív párosításával új és izgalmas hangzásvilágot hoztak létre. Az együttes 2021 óta működik, azóta volt magyarországi, de külföldi turnén is. A 11 éves kis növendéktől kezdve a zeneakadémiát végzett felnőtt hivatásos zenészig, minden korosztály megtalálható a műhelyben. Közösen tanulnak és alkotnak.

Idén, március 20-án Fesztivál díjat kapott a zenekar.

A kamara műhelyen belül több kisebb csapat is működik, gyakran lépnek fel koncerteken, tartanak táncházat” – vezette fel Juhász Rozália a Bordeux Bourclon citerazenekart. Fellépők: Korondi-Józsa Henrietta, ifj. Tapasztó Tamara, Gersy Lili és Smuk Tamás.

Az első összeállításban virtuóz őrkői cigány dallamok hangzottak el. Különlegessége az összeállításnak, hogy a tájegységre jellemző zenei kíséretet hagyományos hangszereléssel, citerával látták el. 

A lírai dal után két táncdallam következett: a Seremoj és a kiváló moldvai hegedűs adatközlő, Mandache Aurél kettőse.

Moldvában még ma is rengeteg magyar él, sokféle népcsoport élt ott együtt az előző századokban, és mind hatottak egymásra a zenében, a kultúrában és a nyelvben is. Megőrződött a magyar népdalkincs legtöbb archaikus maradványa. „A magyar népzenében két nagy stílust különböztetünk meg, a régit és az újat. Moldvába szinte el sem jutott az új stílus, de a régi anyaga az egyik legrégibb magyar anyagunk. Moldvában manapság is őrzik zenénket és a magyar kultúrát.”

Bogyiszlói dallamok

„Zárásként hallgassák meg a zenekar egyik kedvenc számát, amelyben bogyiszlói dallamok fognak elhangzani, Orsós Kis János és zenekara repertoárjából. Ez a zenekar e különleges felállásban zenélt. Hibrid zenekar voltak, ugyanis vonós banda alapra betársult hozzájuk egy szinte egész tambura zenekar, különleges hangzást hozva létre. Az előadás záró részében Juhász Adrienn lép fel operett-slágerekkel, magyar nótákkal.”

A színes program fellépőit a nagyszámú közönség vastapssal jutalmazta, majd kisiratosi szokás szerint a vendégeket vacsorára hívták.

A Kis Gyöngyök a Gyertek, gyertek játszani! című gyermekjáték-füzért mutattak be

Almási Gábor vezényletével a Salbek Vegyeskórus katonadalokkal, népdal-feldolgozásokkal szórakoztatta a közönséget

A Bordeux Bourclon citerazenekar műsorában fellépett Korondi-Józsa Henrietta, ifj. Tapasztó Tamara, Gersy Lili és Smuk Tamás