A Málik-Molnár család egészséges zöldségeket és gyümölcsöket termeszt

Zimándújfalun Molnár, leánynevén Málik Blanka, gyermekkorában alaposan belekóstolhatott a mezőgazdasági munka menetébe, hiszen a rendszerváltás előtt a szülei a helybeli mezőgazdasági szövetkezetben dolgoztak. Lévén a család egyetlen gyermeke, őt is bevonták a mindenfajta munkába, amiből viszont nehezen lehetett megélni, ezért a kislány megfogadta: ha felnő, továbbtanul, elvégzi az egyetemet is. Már akkor át tudta látni, hogy a gazdálkodás hatékonyságának a legnagyobb kerékkötője a sok hiábavaló munka. Leány létére az apjával együtt szalmát hordott, kapált, mindenfajta munkába bevonták, ezért nagyon kevés ideje maradt a hozzá hasonló gyermekekkel való játszásra. Gyakran háborgott is emiatt: ha a többi gyermeknek van szabadideje, kedvére játszhat, ő miért nem teheti? 

Miután kiváló tanulóként Zimándújfalun elvégezte az általános iskolát, előbb a középiskolában, majd az egyetemen folytatta tanulmányait. Az Aradi Egyetemen közgazdaságot és turizmust tanult, s miután sikeresen államvizsgázott 12 évig külföldi szállítmányozásban dolgozott. Ebben az időszakban érzékelhette igazán a valódi szabadság és a bezártság közötti különbséget – sok pénzt kereshetett, viszont az életének a javát a munkára áldoznia, nem kamatoztathatta az alkotói adottságait és a szabadságát. Hosszas töprengés után arra az elhatározásra jutott: az eddigi tevékenységét le kell zárnia, mert így nem lehet önmaga, nem fejlődhet. A szabad gazdálkodáshoz adott volt a szüleinek visszaszolgáltatott 10 hektár termőföldje, amivel két dolgot lehetett tenni: átadják a helybeli nagyobbik mezőgazdasági társulásnak, vagy maguk művelik meg. A döntés meghozatalába besegített az akkor működött Fiatal Farmer Projekt, melynek segítségével létrehozták a Molnar L Andrei II nevű magánvállalkozást. Emlékszik, április 20-ra a földterületet be kellett vetniük, a vetés azonban elsőre nem kelt ki rendesen, újravetették, és másodjára sikerült. Ugyanakkor megnyerték a pályázatot is, a támogatást öntözőberendezés létrehozására használták fel. Az 5 hektáros területükön 20 méter mély kutat fúrtak, majd földbe süllyesztett, csepegtető öntözőberendezést alakítottak ki, amelyet önműködővé tettek.  Mivel azonban biokultúrákat termesztenek, az öntözővíz minőségének a javítása érdekében tavat szándékoznak létrehozni. Azért teszik, mert a telkük közelében gabonát termesztő nagygazdák sok vegyszert és műtrágyát használnak, ezért a Málikék által zöldségtermesztésre szánt öntözővíz meg van mérgezve. A biogazdálkodásukat fokozatosan bővítették, fóliasátrakat építettek. Kialakítottak 1,6 hektárnyi gyümölcsöst is, ahol a koraitól a későn érő, mindenfajta gyümölcsöt termesztenek. Építettek 8 nagy méretű fóliasátrat is belteri zöldségtermesztésre. Az első években szokványos mezőgazdasági termesztést folytattak, betartva az ide vonatkozó szabályokat. Nem használtak vegyszereket, noha nem tudták, hogyan tovább, egyáltalán műkőképes lesz-e a gazdaságuk. Elvégeztek mindenfajta továbbképző tanfolyamot, s az internetről is letöltöttek minden, a biotermesztésre vonatkozó tudnivalót. Közben számos céggel próbáltak dolgozni, de rájöttek: a rendszer úgy van felépítve, hogy a biotermesztésben meg kell szakítani a kapcsolatot minden kívülálló beszállító vállalkozóval. A biorendszer működése ugyanis a termőfölddel kezdődik, mivel az emberi bélflórához hasonlóan, a termőföldnek is van egy olyan egyensúlya, amelyben jó, valamint rossz baktériumok is találhatók. Már harmadik éve így dolgoznak, kísérleteznek, közben számos kultúrát elveszítettek, de folyamatosan kielemezték az eredményeket. Gyakran megvitatták a kérdést: érdemes-e folytatni? 

Blanka asszony bizakodó: a vesződés meghozza majd a gyümölcsét. Az a nagy gondjuk, hogy a terményeiket nagyon nehezen tudják értékesíteni, különösen az utóbbi évben volt ez így, de maguk számára, a család fogyasztására sikerül mindent, vagyis 95 százalékban megtermeszteni. Forrásvizet isznak, a háziállataikat maguk nevelik. Bármiről, új ruhákról, lábbelikről lemondanak, de az egészséges táplálákról és életmódról nem hajlandók lemondani. Rájöttek, hogy az átlagember megvásárolja az olcsó élelmiszereket, nem számolva azzal, hogy az ételből épülhet az egészség, az orvosnak adandó pénz megmarad a minőségi élelemre.

A biotermesztés titkai

Helyi szinten manapság borzasztóan nehéz a termények értékesítése. Az Aradra történő beszállítás tetemes többletenergiát és -befektetést igényel, hiszen a vásárlóiknak a 80 százaléka eddig Aradról érkezett a Zimándújfalu 367. szám alatt működő üzletükbe. Helyi szinten a lakosságnak csupán 1 százaléka vásárol tőlük, ezért arra gondoltak: csak akkor lehet sikeresen gazdálkodni, ha közvetlen kapcsolatot tartanak a kliensekkel, kiiktatva a közvetítőket. Mivel a vásárlóik túlnyomó többsége elfoglalt ember, azért, hogy többet vásároljanak, rendelésre hazaszállítják nekik az igényelt terményeket. Bizonyítandó a biotermesztést nem dolgoztatnak napszámosokkal, hanem alkalmazottal, akit meg kell fizetni, de mindig számítani lehet rá és arra, hogy jó munkát végez.

A termesztési rendszer úgy működik, hogy év végén mindent letakarítanak a termőföldről, nem szántanak, mert azzal a föld különböző rétegeiben lévő hasznos baktériumokat is megölnék. Éppen ezért, csak tárcsáznak, utána mindent bevetnek mustárral, amelynek az a szerepe, hogy a termőföldet gyógyítja. A mustár egy természetes kincs a földben a betegségek, de a férgek ellen is, ugyanis a mustártól elköltöznek a drótférgek. Olyan területen, ahol tavasszal kívánnak termeszteni, ott szeptemberben bevetik mustárral, ami kikel, növekszik, majd a téli fagyoktól lerothad, miközben gyógyítja a földet, ugyanakkor táplálja a gilisztákat, amelyek a növények számára enzimet termelnek, s adott a zöldtrágya is, ami táplálja a termőföldet, ahova tavasszal beletárcsázzák. Mustárt kései vetésben is alkalmaznak, ugyanis az tavasszal virágzik, ami az összes környékbeli méhet oda csábítja. Mindez azt bizonyítja, milyen szépen működnek maguktól a természet dolgai. Nagyon fontos, hogy minden tavasszal, májustól kezdve, természetes mulcstakaróval védeni kell a termőföldet, mert a nap annyira erősen süt, hogy 10 Celsius-fokonként egy centi mélységben a földből kiöli az életet, ezért a földet szalmával, fűvel kell letakarni. Ha ugyanis a földből kihal az élet, az nem terem, hiszen halott. Mivel nagy a szárazság, a termőföld és a mulcs között, a reggeli harmat lekötődik, nem párolog el. Ha ugyanis a földből felvezető hajszálereket szántással nem törik meg, akár egy méter mélységből is feljön a víz, ami táplálja a kultúrákat. Természetesen, veszteségeik is keletkeznek, idén elveszítették a káposzta kultúrát, amelynek ugyanaz a kártevő rovarja, mint a repcének. A gazdálkodók olyan vegyszereket használnak a repce kártevője ellen, hogy két generáció születése helyett öt jön létre, ezért áprilistól szeptemberig létezik, miközben csupán áprilisban és szeptemberben kellett volna megjelennie. A kártevőnek ugyanis annyira kifejlődött az ellenállása, hogy semmiféle bioszerrel nem lehet azokat elpusztítani, mert a vegyszerektől genetikailag módosulnak. A biotermesztésben viszont nem vegyszerekkel, hanem hasznos baktériumokkal védekeznek a betegségek ellen. Vannak olyan baktériumok, amelyek a káros rovaroknak bélgyulladást okoznak, azok megbetegednek, néhány nap múlva elpusztulnak. A védekező rendszer azonban nagyon drága, június elejétől hajnali 4 órától már naponta kint kell lenniük, hogy a permetezéssel a növényekbe jusson a permetszer. A sugárzások hatására a kártevők elpusztulnak, de a bonyolult kezelés miatt nagyban megnőnek a termesztési költségek. A kézimunka, a kapálás miatt is nő a termékveszteség, emelkednek a termesztési költségek, amelyeket bele kell vezetni az értékesítési árakba. Az emberek általában nem értik meg, miért drágábbak a biotermékek. Ezzel együtt Blanka asszony és családja megpróbálnak optimistán továbbmenni ezen az úton. Abban reménykednek, hogy kialakulnak azok a vásárlói körök, akik az egészségüket részesítik előnyben, a termények alacsony ára helyett.

Népszerűsítő technikák

A biotermékek fogyasztói társadalmának a kialakítása érdekében, a Facebookon létrehozták a Grădina lui Andrei honlapot, abból kiindulva, hogy a család minden férfitagja az András nevet viseli, ugyanakkor találkozókat is szerveznek, ahol minden terményüket bemutatják. Az iskolákban meghirdetett Zöld hét program alkalmával is várják a gyermekeket, akikkel meg akarják értetni, hogy a vegyszermentes földben termett burgonyának, sárgarépának milyen az igazi íze. Miért van szükség levendulára, milyen zöldséget mivel társítanak? Miért szükséges a büdösfű termesztése a fóliasátorban? Mindez működik, csakhogy a nagyvállalkozók azt akarják, hogy az ők termékeit vásárolják, ezért olcsóbban kínálják, jelentős profittal. Blanka asszony nem érti meg azokat a zöldségtermesztőket, akik külön fóliasátorban termesztik a maguk fogyasztására szánt zöldségféléket, illetve a piacra szántakat. Szerinte a tiszta terményeknek az előállítása és a hit között nagy összefüggés rejlik, hiszen aki hisz Istenben, azt nem viszi rá a lelkiismerete az emberek megkárosítására, megbetegítésére. Isten mindent tökéletesen megalkotott, csakhogy az embereknek az egyensúlyt kellene megtartaniuk. Ez egy fenntartható világ lehetne, hiszen az ember, amikor elkezdte a gazdálkodást, nem használt semmiféle vegyszert, később azonban a nagyobb hatékonyság és nyereség érdekében, felborult az egyensúly. Mert aki csak a családjának termeszt, az bizonyára nem vegyszerez, aki viszont a zöldségtermesztésből kíván megélni, a konkurencia miatt már kénytelen vegyszerezést alkalmazni.

Próbálják tartani a kispiaci árakat

Bioterményeikkel megpróbálják tartani a kispiaci árakat, de a helybeli lakosok ebben nem kívánnak részt venni. Blanka régebben nagyon sokat dolgozott nyugati vállalkozókkal, akiktől megtudta: a zöldségtermesztők szomszédjai, ismerősei mindannyian tőlük vásároltak. Főként azért, mert megbíztak bennük, meg aztán szimpatikus is volt számukra, ha valaki az egészséges élelmiszerek előállításán dolgozik. Itt viszont azzal szembesülnek, hogy az ismerősök azt mondják: biztos nem úgy termesztenek, ahogyan állítják. Meg aztán nagy az irigység is, mert azt hiszik: ha tőlük vásárolnak, akkor a termesztőknek sokkal jobban megy az üzlet. Az értékesítési árak ismertetésére tett javaslatra Blanka asszony felsorolta: a burgonya kilója 7 lej, a sárgarépa kilója 10, a pasztinák kilója 20, a vöröshagyma kilója 7, a foghagymának 40 lej kilója, amelyek aradi kispiaci, nem pedig biogazdálkodási árak. Ilyen fogyasztói árak mellett nem lehet meggazdagodni, de abban bizakodik: ha itthon meg tudják teremteni az egyensúlyt és a termőföld tisztább lesz, minden élet megtalálható lesz benne, a növények immunrendszere is megerősödik, tehát nem lesz szükség a sok baktériumos kezelésre. 

Az utóbbi évben azt is észrevette, hogy az emberek akkor keresik a biotermékeket, amikor már betegek, a gyermekek már nem tudnak egy gyümölcsöt megenni, mert megfájdul tőle a gyomruk. A klienseik nagy része már betegen került hozzájuk, mert az orvos az étrendváltozást ajánlotta nekik. Ha ugyanis a szervezetet huzamosan kitesszük a vegyszeres zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának, az ellenünk fordul, előbb-utóbb megbetegedünk. Rengeteg rákos, beteg gyermekkliensük van, akiknek a szüleik hozzájuk fordulnak, mert tudják: mindent, amit itt vásárolnak, nyugodtan fogyaszthatják, mert abból semmiféle hátrányuk nem keletkezik. Blanka szerint, minden ember megteszi a tanulás útját, amihez túl nagy a tandíj, ezért a beteg gyermekeket sajnálja a legjobban, hiszen ők nem tehetnek arról, hogy a szülök vegyszeres zöldségeket és gyümölcsöket adtak nekik. Náluk a sárgarépa 6 hónap alatt nő meg, miközben egy gyorsított vegyszeres termesztésben két hónap múlva a piacra kerül. Maguk viszont a biológiailag tiszta vetőmagokat a Buzăuban működő Agrárkutatási Intézetből szerzik be, mert ők az országban egyedüliként őshonos vetőmagokat állítanak elő. Blanka viszont úgy érzi: ha Isten neki annyi erőt adott, hogy a biokertészetet meg tudja harcolni, ugyanakkor olyan pénzügyi háttérrel is segítette, hogy ezt el tudja érni, akkor ennek megvan az oka és a célja is. Szerinte a betegségeket meg kell előzni, mert ha már megjelentek, azokat meggyógyítani sokkal nehezebb. Ugyanakkor azt is tudni kell: a földnek energiája, van és ha a megtermett élelmiszert helyben fogyasztják el, annak más hatása van a szervezetre. Valaki azt mondta neki: bármilyen okosak is vagytok, banánt nem tudtok termeszteni. „Ha viszont ilyen gyors léptekkel haladunk a klímaváltozás felé, akkor eljuthatunk a biobanán termesztéséhez is” – mondta beszélgetésünk végén Blanka asszony. 

Az a nagy gondjuk, hogy keveset foglalkoznak a népszerűsítésükkel, de ha valaki egyszer tőlük vásárol, az visszatér. A falu végén van egy 2000 négyzetméteres belső területük, ahol létre szeretnének hozni a friss termények eladása mellett egy feldolgozó részleget is, továbbá egy belső gazdálkodási felszolgálást is. Ha valaki szeretne elfogyasztani egy biozöldségekből készült levest, azt fel lehessen neki szolgálni. Ezzel a látogatók érzékelhetnék a hatalmas különbséget a szokványos zöldségekkel szemben. Nemcsak az íz, a forma és látvány számít, hanem az is, milyen vitaminok találhatók benne, és ezek milyen mértékben segítik az emberi szervezetet. Blanka asszony hiszi és vallja: bármilyen rossz ez a világ, ha ugyanolyanok leszünk, mint a világ, akkor hiába élünk. Példát kell mutatnunk, hogy másképpen is lehet. Maga az ismerőseinek is elmondta: bármilyen információra, tájékoztatóra van szükségük a biotermesztéssel kapcsolatban, szívesen segít. Bármikor, hét végén is ki lehet menni hozzájuk, és megnézni, mivel foglalkoznak. Nem szükséges előzetes bejelentkezés, a főutcán a 367. szám alatt található házuk kapuja egész nap nyitva áll, bármikor jöhetnek. Elmondja nekik: a kiskertjükben hogyan kezdhetnek biozöldségek termesztéséhez. A termőföldnek szüksége van 4-5 év biogazdálkodásra, hogy minden másképpen kezdjen működni. 

Blanka asszony féléve jógázik, mert rájött, hogy napi szinten a világból jövő információk hatására felborul az ember lelki egyensúlya, ezért minden reggel 30-60 percet jógázik, amikor megpróbál teljesen ellazulni, hogy helyreálljon a lelki egyensúlya.

Ismerkedés a bio zöldségtermesztéssel 

Beszélgetésünk után kimentünk a falu végén található 4 hektárnyi telkükre, ahol biogyümölcsös, jókora fóliasátor található, továbbá kültéri, ugyancsak bio zöldségtermesztéssel foglalkoznak. Megnéztük a hónapja kikelt mustárvetést, amely fagyás által tavaszig teljesen megrothad, komposztot képezve a termőföldnek. Ugyancsak megnéztük a tavalyi termesztésből maradt növényszárakat, szerves anyagokat, amelyeket mulcsként használtak, bekeverik baktériumokkal, természetes trágyát előállítva. Az elkészített szalmabálákkal fogják nyáron mulcsolni a termőföldet, hogy megvédje a perzselő naptól. Az egész területet napelemes rendszerrel világítják meg éjjel, de térfigyelő kamerák is őrzik. Terveik szerint idén halastavat akarnak kiásni, ahonnan a halak ürülékének és az algák vegyületének a keverékéből kiváló öntözővizet nyernek. Mivel a férje öntözéssel, parkosítással és tavakkal foglalkozik, az ő feladata lesz a működtetés. A környezetükben élő ismerősok megpróbálták elmagyarázni: ilyen nagy területen nem lehet biogazdálkodást létrehozni. Molnár Blankáék azonban nemcsak bizakodnak, hanem hisznek is a sikerben. Tavaly, amikor nagyon száraz időszakot kellett megélniük, nagyon kellemes meglepetés volt számukra, hogy a bionövények teljesen másképp viselkedtek. Mert azok a növények, amelyeket vegyszerezve termesztenek, borzasztóan legyengülnek, nem képesek harcolni a környezet negatív hatásaival. Náluk nem volt olyan nagy az aszálykár, mint más helyeken, hiszen rengeteg baktériumot és gombát használnak. A gomba ugyanis szimbiózisban él a földi baktériumokkal, amelyek nagyban segítik, hogy akár egy méterről is felhozzák a növény számára szükséges talajvizet. Tekintve, hogy Zimándújfalu határában vannak megfúrva azok a mélységi kutak, ahonnan Arad kapja az ivóvizet, a talajvíz elég mélyen, mintegy 15 méterrel a földszint alatt található. Tavaly a Facebookn a Grădina lui Andrei címen meghirdették a nyílt napot, amelyen szeretnék felvenni a kapcsolatot minden olyan emberrel, aki biogazdálkodással foglalkozik, hogy tapasztatokat tudjanak cserélni, és könnyebben megélhessenek ebben a nehéz időszakban. Jelenleg őszi foghagymát, magról vöröshagymát, káposztát, burgonyát nevelnek, amelynek a termésében már kora tavasszal bizakodnak. Minden évben termesztenek spárgát, burgonyát, vöröshagymát, foghagymát, paradicsomot, paprikát, tojásgyümölcsöt, dinnyét, főzni való kukoricát, babféléket, és mindenfajta gyümölcsfájuk is van. A fóliasátrakban többféle paprikát termesztenek, amihez Hollandiából szereznek be bizonyos rovarokat, amelyek azokat a rovarokat eszik meg, amelyek a paprikát megtámadhatják. E módszer olyan jól működik, hogy másfajta kezelésre nincs szükség. Olyan növényeket is termesztenek, amelyek egymást védik. Az út szélére nagyon sok levendulabokrot ültettek, amelyek vonzzák a méheket, de krizantém palántákat is, amelyek a burgonya és tojásgyümölcs ellenségeit, a kolorádó bogarakat tarják távol. A büdöske a körömvirággal keverve, a fóliasátorban lévő, valamint a kinti növényeknek a védője a rovarok ellen. Egész évben azon dolgoznak, hogy mindig legyen virágos növényük, ami bevonzza a polenizáló, beporzó bogarakat. Nagyon fontos, hogy a termőföld mindig védve legyen a természetes mulcstól, ezért termesztik a mustárt, mert a kopár földet télen is nyáron is rombolják a hirtelen esők, a nagy hidegek vagy a nap égető sugarai. A termőföld olyan, mint az embernek a bőre, ezért mindig takarva kell lennie. A konvencionális mezőgazdaságban azon dolgoznak, hogy csak egyedi kultúra legyen, és tiszta legyen, ezért vagy be van fedve, vagy le van takarva. 

Betekintés a fóliasátorba

A fóliasátorban kistraktorral együtt, mindenfajta mezőgazdasági gép, szerszám megtalálható, amire szükségük van. Mivel nem használnak vegyszereket, és ki vannak téve a napsütésnek vagy annak hiányának, ezért a spenótot három hetente szedik. Az öntözés számítógép vezérléssel működik az egész termőterületen. Rengeteg csalánt erjesztenek, nem vágnak ki fát, nem melegítenek tűzifával, a faágakat ledarálják, és egy nagy halomba teszik, majd zsákba rakják, és télen a nagy kazánt fűtik velük. A faluból is idehordják az emberek a gallyakat, amelyeket szintén ledarálnak, jövőre a fák között is gallyakkal akarnak mulcsolni. Helyi szinten szárnyra keltek olyan ötletek, miszerint ne dolgozzanak olyan sokat, hiszen a területük házépítésre kiválóan alkalmas, ezért inkább adják el, a kapott pénzből urasan megélhetnek. De hát az ember rendelkezik a teremtő hajlammal is, ami a, Jóistentől jön, s az ember a munkája gyümölcsének sokkal jobban örvend, mint annak a 10 lejnek, ami munkájának az ellenértéke, vagy bármilyen soknak, amihez semmi köze, nem a maga kreativitásának a gyümölcse. Arról nem is szólva, hogy a jelzett földet a nagytatától, Málik Andrástól örökölték, ezért sem tudnának megválni tőle. A községközpont főutcáján lévő üzletükbe bármikor várják a vásárlókat, mindig van otthon valaki. Most már mindennel rendelkeznek, a nyári termést el is tudják raktározni. A befektetés mértékére irányuló kérdésre Blanka asszony legyintett: ezt nem lehet kiszámolni, hiszen az egész egy nagy hobbi, amit az ember szeretetből végez – „számunka ez egy nagy szerelem”. A legnagyobb öröm számukra, ha egészséges zöldségfélékkel és gyümölcsökkel járulhatnak hozzá a társadalom egészségéhez.