Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2021. január 21., 16.58

A Feszty-triptichon és gróf Vécsey Károly epitáfiuma

2020. november 26., 17.41 Csütörtök / Arad

Az Arad Megyei RMDSZ mindig kiemelten kezelte magyar közösségünk kulturális identitásának megőrzését. A nemzet tárgyi és szellemi kulturális örökségének gondozása és korszerű intézményrendszerének kialakítása feltétele annak, hogy a kultúra betölthesse közösségteremtő, illetve közösségmegtartó szerepét. 
Ez különösen hangsúlyosan jelentkezik Aradon, a magyar történelem e kultikus helyén, ahol a Kölcsey Egyesület már 1893-ban létrehozta a Szabadságharc Ereklyemúzeumát, megteremtve ezzel talán a leggazdagabb – szakszerűen gyűjtött – magyar szakmúzeumot. De nem csak történelmünk e fontos tanúit bízták ránk elődeink. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum letétjeként a magyar és egyetemes képzőművészet számos képzőművészeti remekművét is az Aradi Múzeum őrzi.
A napokban látogatást tett az Arad Megyei Múzeumban Faragó Péter parlamenti képviselő, az Arad Megyei RMDSZ elnöke, valamint Péró Tamás és Bölöni György megyei tanácsosok. Útjukon elkísérte őket Fekete Károly, az aradi RMDSZ kulturális szakbizottságának elnöke, a Kölcsey Egyesület alelnöke is.
Bogdan Blaga aligazgató, dr. Adelina Stoenescu részlegvezető és Mizsur Anitta, az Ereklyemúzeum vezető muzeológusa mutatta be a múzeum felújítás alatt álló termekben folyó munkálatokat, tájékozódtunk az építési munkálatok miatt jelenleg nem látogatható Ereklyemúzeum helyzetéről és terveiről, és megnéztük a restaurált gr. Vécsey-epitáfiumot és a köré előkészített korszerű, megnyitásra kész kiállítást is.  
Az Ereklyemúzeum sorsa az 1970-es években pecsételődött meg, amikor a múzeum átrendezésekor önálló gyűjteményként megszűnt. Az aradi RMDSZ hosszú évek kitartó politikai lobbizásának eredményeként 2015-ben a magyarság „visszakapta” egy töredékét az 1848–49-es forradalom Ereklyemúzeumának. Ekkor sikerült újranyitni, igaz, egyelőre szerényebb formában, de újra egységes gyűjteményként kezelve. A raktárak mélyén azonban még számtalan értékes és érdekes, kiállításra méltó tárgy pihen. 
Körülbelül másfél éve előkerült a Kultúrpalotában gr. Vécsey Károly egykori kriptájának előlapja, amely ugyan már ott volt beépítve a megnyitáskor is, de idővel eltakarták, s a kollektív és a múzeumi memóriából szinte teljesen kiesett.
A restaurált epitáfiumot – az Arad Megyei RMDSZ és tanácsosainak támogatásával – március 15-én szerettük volna újraavatni. Gróf Vécsey Károly életútjáról, illetve a kriptaelőlap történetéről, sorsáról a Kölcsey Egyesület szervezett volna nemzetközi történészkonferenciát, a 3Havi Szemle, az Egyesület közművelődési lapja pedig ehhez kapcsolódó tematikus számmal jelentkezett. A közben kitört koronavírus-világjárvány és az ezt kisérő megszorítások sajnos elmosták nagyszerű terveinket. 
A kultúra társadalmi funkciót is betölt: összetartja a helyi közösségeket, tartást ad az egyéneknek akkor is, ha természeti csapások, társadalmi vagy gazdasági válságok sújtják őket. Mi sem érzékelteti ezt jobban, mint az a nagy érdeklődés, ami Feszty Árpád hármas képének újbóli kiállítását kíséri. A Kölcsey Egyesület 2016 márciusában jelentette be, hogy kezdeményezik a hármas kép mint az egyik legjelentősebb aradi műkincs újbóli kiállítását. Ez szerencsére mind a város, mind a múzeum, mind a megyei önkormányzatnál fogadókészségre talált. Az aradi RMDSZ városi és megyei tanácsosainak segítségével sikerült folyamatosan napirenden tartanunk a kép restaurálásának és újbóli kiállításának ügyét. 
A Feszty-kép kibontása szinte művészettörténeti szenzáció volt amiatt is, hogy a hármas képpel együtt Liezen-Mayer Sándor, 5x4 méteres Mátyás király című olajképe is előkerült. Azóta a képek restaurálva várják a „feltámadást” – kiállításukat. Ennek azonban komoly tárgyi és anyagi feltételei vannak. Méreteik miatt a képek kiállítása csak eredeti kiállítási helyükön, a Kultúrpalota két nagy – mennyezeti világítóablakos – termében lehetséges. Ezek a termek azonban hosszú évek óta leromolva, használaton kívül vannak. 
Beszámoltunk már arról, hogy a megyei tanács egyik szeptemberi ülésén megszavaztak 530 000 lejt a kiállítótermek restaurálására. Úgy néz ki, rév­be ér az ügy, és talán 2021 húsvétjára a képek is a helyükre kerülnek.
Ma, talán épp akkor, amikor e tudósítás megjelenik, az Arad Megyei Tanács napirendjén azokról a pénzösszegekről is döntenek, melyek a képek vak- és díszkereteinek elkészítésére és restaurálására szükségesek. 
A kultúra erősít minden közösséget, hisz belőle táplálkozik önbecsülésünk. Csak a saját kultúránkat értve, megélve és megbecsülve érthetjük meg más közösségek világát, életmódját, alkotásait és viszont, más közösség is – ha kellően nyitott erre – csak akkor érthet meg bennünket, ha megismerhet.
Újra meg újra megállapíthatjuk azt is, hogy bár mindez közös munkánk eredménye, sohasem jöhetett volna létre, ha nem lennének tanácsosaink és képviselőink a döntéshozások közelében a helyi, megyei önkormányzatokban és a parlamentben. Ennek megteremtése pedig szintén mindannyiunk közös feladata.
(FK)

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu