Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2021. február 26., 08.43

A magyar széppróza nem halott

Írta: Jámbor Gyula
2021. február 22., 08.17 Hétfõ / Arad

Utánlövés a magyar széppróza napjáról, fogalmazhatnám meg az alábbi cikk kvintesszenciáját.

Mea maxima culpa, mindeddig nem figyeltem fel rá, hogy február 18., Jókai Mór (Ásvai Jókay Móric, Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5., a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja – Wikipédia) születésnapja a magyar széppróza napja.

„Jókai Mór születésnapja azért alkalmas a próza ünnepének a megrendezésére, mert írói életműve mai napig a magyar irodalom egyik legnagyobb, megkerülhetetlen teljesítménye, regényíróként máig megőrizte jelentőségét a nemzeti irodalomban, komolyan hozzájárul történelmi önismeretünkhöz és identitásunk megőrzéséhez.

Jókai Mór volt az első, modern értelemben vett hivatásos prózaírónk, aki írói és szerkesztői munkásságából élt, közéleti szerepeit íróként viselte. A maga korában műveit számos nyelvre lefordították, és világszerte elismeréssel fogadták, nagyra értékelték. Művei itthon és külföldön egyaránt népszerűek voltak az olvasók és az irodalmárok körében, könyvei szinte máig példátlanul nagy számban kerülnek kiadásra és fogynak el”, olvasható a Magyar Írószövetség közleményében.

2018 óta ünnepeljük a Magyar Széppróza Napját február 18-án.

Azt bizonyára többen tudják, hogy a Magyar Költészet Napja József Attila születésnapjához (1905. április 11.) kötődik. Most, végre, vagy három éve a magyar szépprózának is van napja, amelyen a magyar irodalomról és kiemelkedő alkotásairól megemlékezhetünk.

 

***

Hogy mutat manapság, 2021-ben, mit jelez a Magyar Széppróza Napja?

Milyen a mai széppróza a kétségtelenül dicsőséges múlt után?

Egy lehetséges variánst Demeter Szilárdtól, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) amúgy erdélyi származású főigazgatójának nyilatkozából olvashattunk. A Kossuth Rádióban lényegében azt mondta: bár a kultúrafogyasztási szokások átalakultak, a magyar széppróza nem halott, tovább fog élni, a történetmesélés több ezer éves emberi igény, ami nem fog eltűnni.

A próféta szóljon vele.

Azt is mondta: Márai és Szabó Magda azért jó, mert alázattal írt.

Ami ennél is relevánsabb napjainkra: „A mai magyar prózairodalom levált a magyar valóságról, az írók sokszor egymásnak, a szakmának írnak, nem az olvasóknak. A PIM célja viszont visszavinni az írót az olvasókhoz”. Az igazán jó magyar irodalom az, ami egyaránt működik Beregszászon, Szabadkán, Csíkszeredában és Budapesten.

A PIM főigazgatójának nyilatkozata szinte rögtön elhangzása után vitát váltott ki. Bár az alapvető kérdés: olvassák-e szívesen a mai magyar prózát (vagy annak legalábbis tekintélyes részét) a mai olvasók?

Ha igen, van létjogosultsága.

Ha nem, akkor minek, kinek jöttek létre?

***

Hogy az irodalomról, meg bármi másról vitatkoznak, az nem rossz; a rossz az, ha valamely kérdésben van (lenne) vitathatatlan és megfellebbezhetetlen vélemény. Az köztudottan a demokrácia halála lenne.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu