Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. november 29., 16.08
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas
Interjú dr. Nicolae Mârza, az Arad Megyei Közegészségügyi Igazgatóság ideiglenes igazgatójával

„A rendszer legnagyobb problémája a bizonytalanság”

Írta: Sólya Emília
2009. október 22., 20.06 Csütörtök / Arad

Egymást követték az utóbbi időben az igazgatók a megyei közegészségügyi igazgatóságon (DSP), az intézménynek az elmúlt néhány hónapban csak ideiglenes vezetői voltak. 

A horribilis adósságokat felhalmozott dr. Gabriela Ţârle leváltása után – akinek múltbéli tevékenysége jelenleg is vizsgálat tárgyát képezi – először Mihai Ţârcuşt, utána Dana Negrut (aki jelenleg aligazgató) majd Mircea Faurt nevezték ki igazgatónak. Jelenleg dr. Mârza Nicolae az ideiglenes vezető, a versenyvizsga megszervezéséig.

Tekintve, hogy 2005 és 2007 között egyszer már ült a DSP igazgatói székében, mintegy negyven éves orvosi tapasztalattal rendelkezik, és jól ismeri a hazai egészségügyi rendszert, őt kérdeztük a jelenlegi helyzetről, igazgatócserékről, kórházakról.

– Mi változott az egészségügyi rendszert illetően azóta, hogy 2007 áprilisában leváltották?

– Jól ismerem a rendszert és nemcsak azért, mert igazgató voltam, hanem mert már a forradalom előtt is a szakmában tevékenykedtem. Mi változott? Nagyon sok pozitív változás történt, amit maga a páciens is érzékel. Itt nem annyira az állami intézményekre gondolok, mint inkább a magánszférára, hisz nagyon sok új diagnosztikai központ alakult. Ezekre persze csak részben illik a privát elnevezés, mivel működésük egy részét a páciensek, a másikat pedig az egészségbiztosító tartja fenn. Az utóbbi években jelentős előrelépés történt a háziorvosok rendelőinek a felszerelése tekintetében is. Számos országos egészségügyi program zajlott és zajlik, elég, ha csak a szív- és érrendszeri betegségek kimutatására, illetve a tüdőrák megelőzésére szervezett felmérésekre gondolok. Persze vannak kevésbé jó dolgok is, mint például a jelenlegi törvénykezés; egymásután jelennek meg az új kormányhatározatok. Nehézkes a különféle egészségügyi egységek közötti együttdolgozás is, bár a rendszer jó része mára informatizált. De ez is változó, mert a számítógépes szoftokat állandóan cserélik. És nem mindenki tud csatlakozni az új rendszerhez, meg hát alkalmazni sem tudja a programokat. Nem mindenki ért hozzá, sok helyen még nincsenek felkészülve erre. Ez persze idővel fejlődni fog. A municípiumi kórházban például néhány napja egy belső hálózaton keresztül kommunikálhatnak az osztályok vezetői.          

– Említette, hogy nagyon sok privát egészségügyi központ létesült. Az egyszerű adófizetők azonban nem biztos, hogy megengedhetik maguknak ezt a fajta szolgáltatást.

– Persze, hogy nem mindenki férhet hozzá. De úgy gondolom, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan, egyszer majd nálunk is megjelennek a kiegészítő (párhuzamos) egészségbiztosítási szolgáltatások, melyeknél a páciens kiválaszthatja a magának megfelelő csomagot. A jelenlegi egészségbiztosító pénztáron keresztül nagyon nehéz megfelelő ellátáshoz jutni. Nagyon sok a felhalmozott adósság.

– Az emberek általános sérelmezése, hogy bár fizetik a hozzájárulásokat, mégis, szükség esetén nem kapnak kielégítő ellátást.

– Itt az is közrejátszik, hogy nagyon sok esetben a páciensek nem kapnak elegendő felvilágosítást arról, hogy milyen szolgáltatásokra jogosultak. Persze érthető, hogy felháborodik az ember, ha nem kap a pénzéért megfelelő orvosi szolgáltatást. A jelenlegi biztosítási rendszer nem mindenki számára kielégítő, ezért van, hogy a páciensek általában nincsenek megelégedve. De nincs tökéletes rendszer nyugaton sem. Talán nekünk megfelelőbb lenne az északi országokban alkalmazott, egyszerűbb rendszer, amiben a páciens jön, fizet és a nyugtával igényelheti a megfelelő szolgáltatást.   

– Miért sántít a hazai egészségügyi rendszer?

– Ami jelenleg nagy problémákat okoz, az a rettentő bizonytalanság, ami egyes tisztségeket illeti. Bizonyos funkcióknál elengedhetetlen a folytonosság. Persze, hogy a nagy vezetői posztok a politikai irányzatoktól függnek. Ez máshol is így van. De minden esetben más és más kritériumokat kérnek. Nicolaescu volt egészségügyi miniszter idején bárkiből lehetett kórházigazgató, például. Ezután korlátozták a jelentkezést a versenyvizsgákra. Persze volt már erdészeti, sőt geológiai képzettségű kórházigazgatónk is.

– Elsősorban talán nem árt, ha jó menedzser az illető, nem?

– Ez kétségtelen. De a folytonosság elengedhetetlen. Hisz legalább egy év kell ahhoz, hogy egy igazgató megismerje az intézmény működését, kialakítsa kapcsolatrendszerét, nemcsak a személyzettel, hanem például az önkormányzatokkal is. Nem beszélve az egészségügyi tárcával fenntartott kapcsolatról. Mi jelenleg 120 személlyel dolgozunk az igazgatókkal együtt. Idő kell a megismerésükhöz.

Milyen nehézségekbe ütközött, mikor ideiglenesen elfoglalta ezt a széket?

– Az intézmény felépítését illetően a személyzet változott, több hely megüresedett. Ami az adósságokat illeti, ezen a téren nincsenek komoly gondjaink. Remélhetően a fizetések tekintetében sem lesznek nehézségek, legalábbis ami az idei évet illeti.

– Hogy állnak pénzügyi szempontból az Arad megyei kórházak?

– Minden kórháznak vannak kisebb-nagyobb adósságai. Itt látszik meg igazán az igazgatók szerepe, hisz, ahol jól gazdálkodtak, ott kevesebb a probléma. Legalábbis nem halmozott fel újabb adósságokat. Mások még a 2006-os évi elmaradásaikat törlesztik. Az év utolsó három hónapjára lesz pénz az egészségügyi tárcától. Ebből optimálisan tudunk majd gazdálkodni. Az országban több olyan kórház van, ahol már gyógyszerekre sincs pénz. Bennünket ez a veszély még nem fenyeget. A fizetésekkel sem lesznek problémák idén. Ami sok helyen nagy gondot okozott, hogy a különféle kategóriáknak járó bizonyos juttatásokat a költségvetés megszavazása után emelték. Pontosabban ezeket nem foglalták bele az új büdzsébe. Év elején ki kellett fizetni a juttatásokat, a kórházak pedig hirtelen pénz nélkül maradtak. Ezzel védekezhetnek a kórházigazgatók.   

Van már pontos képe arról, hogy melyek azok a kórházak, ahol komoly hiányosságok lehetnek az adósságok miatt?

– Jövő héten az összes igazgatóval tárgyalni fogunk, hogy megnézhessük, ki, hol hibázott. Nem kizárt, hogy bizonyos vezetőket le is fogunk cserélni, ha nem teljesítették a menedzseri kritériumokat. Az az igazság, hogy jelenleg nincs is nagy tolakodás a kórházigazgatói tisztségek elfoglalásánál, hisz a volt miniszter lecserélése óta már nem adnak akkora fizetéseket. Akkoriban nagyon vonzónak bizonyult a kórházigazgatói tisztség. Mindenhonnan jelentkeztek. Olyanok is, akiknek fogalmuk sem volt az egészségügyi rendszer működéséről.  

– Mit lehet még hallani a zádorlaki út mellé tervezett új megyei kórházról?

– Mielőtt 2007-ben leváltottak, elvittem Bukarestbe egy halom aktát. Akkor még gratuláltak is nekünk, amiért országos elsők voltunk a dokumentáció elkészítésében. Abban az évben megígérték, hogy őszire elhelyezik az alapköveket. Azóta semmi nem történt.

Miért nem bíznak a hazai páciensek a romániai orvosokban?

– Itt két tényezőt kell kiemelnem. Egyrészt azt a rettentő megterhelést és stresszt, melyben az orvosaink dolgoznak, másrészt pedig a betegek jogos elégedetlenségét. Kire öntse ki bánatát a beteg, ha nem arra, akivel közvetlen kapcsolatot létesít az egészségügyi rendszerben? Persze érkeztek panaszok az ápolással és takarítással megbízott személyzetre, tudom, hogy itt is van még min dolgoznunk. A személyzetnek szinte szent kötelessége lenne, hogy a személyes problémáitól függetlenül egy bensőséges kapcsolatot alakítson ki a betegével. Nehéz egy ilyen légkört megteremteni. Talán célszerű lenne egy szigorúbb rostálást elvégezni a kisegítő személyzet között, talán nem ártana szigorúbban kezelni ezeket az ügyeket. Mi orvosok is hibázunk sokszor.

Folyamatosan távoznak az országból az orvosok…

– Sajnos állandóan vándorolnak ki jó szakemberek. Nincsenek pontos statisztikai adataim, de hosszú távon ez komoly következményekkel fog járni. Valaki azt mondta: nem baj, majd jönnek a fiatalok. Ez nagyon jó, de elmennek azok, akik gazdag tapasztalattal rendelkeznek, és akiknek a felkészítésébe nagyon sok pénzt fektetett a román állam.

Másrészt az egyetemen is az a legújabb politika, hogy csökkentik az orvosi helyek számát, abból a meggondolásból, hogy inkább máshonnan jöjjenek a felkészített orvosok, mintsem hogy ők költsenek az iskoláztatásukra.

Indul a végleges igazgatói tisztség betöltésére szervezett versenyvizsgán?

– Még várok néhány törvénymódosítást, mely szerint igazgatóként még dolgozhatok más állami vagy privát orvosi intézményen belül is. Jelenleg 1700 lej a fizetésem. 40 éves orvosi tapasztalat és ilyen kevés fizetés mellett, nem lehet elszigetelni egy orvost, és megtiltani neki, hogy máshol is dolgozzon.  

Lejegyezte: Sólya R. Emília

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu