A számok magukért beszélnek

Írta:
2020. június 15. 16:42 (hétfő) /

Két évvel ezelőtt, 2018 júniusában a dévai magyarság történelmi pillanatként élte meg, hogy száz esztendő után Pogocsán Ferdinánd helyi RMDSZ-tanácsos személyében ismét magyar alpolgármestere lett a városnak. A két esztendő mérlegét elsősorban a számok tükrében vonta meg az alpolgármester.

– Úgy vélem, az eddigi kemény munka eredménye kezd meglátszani, és ezt a helyi magyar közösség konkrét anyagi támogatás szintjén is érzi. Az idei városi költségvetésben 3,3 millió lejt osztottunk ki a 350-es törvény alapján az egyházaknak. Ebből 360 ezer lejt sikerült a magyar történelmi egyházak felé irányítani, ami az összegnek a 11 százaléka. Ez nagyon jó aránynak tekinthető, hiszen a legutóbbi népszámlálás szerint Déván a magyarság az összlakosságnak 7,8 százalékát teszi ki. Konkrétan 145 ezer lejt kapott a telepi római katolikus plébánia, 10 ezer lejt a városi ferences templom, 47 ezer lejt az unitárius egyházközség, 133 ezer lejt a református templom és 25 ezer lejt a  csernakeresztúri római katolikus plébánia. Ezek olyan összegek, amikből közösségeink építkezni, fejlődni tudnak.

– Önnek ez már a negyedik mandátuma a dévai tanácsban. Említette, hogy lassan beérik a munka. Ez az idei támogatási összeg csúcsnak számít?

– Majdnem. A megítélt összeg mértéke sok mindentől függ. Elsősorban attól, hogy mennyire pályáznak az egyházaink, civilszervezeteink. A másik fontos tényező a lobbi. Hiszen a pályázatokról egy bizottság dönt, és nem mindegy, hogy egy vagy két tanácsosunk van a városi testületben. A 2012–2016-os mandátumban egyedül voltam RMDSZ-tanácsos. Ennek az időszaknak a mérlege: négy év alatt a városi szinten megítélt támogatási összegnek 6,48 százalékát sikerült a magyar egyházak felé irányítani. Az utóbbi, 2016–2020-as mandátumban, mikor két RMDSZ-tanácsos van a testületben, 11,09 százalékra emelkedett ez az összeg. A csúcsévünk 2017 volt, amikor 35,8 százalékot sikerült kilobbizni. Igaz, ekkor valamennyi egyházközségünk pályázott.

– A 350-es törvény alapján jutnak városi támogatáshoz a helyi civilszervezetek is. Ott hogyan alakulnak az összegek?

– Itt is nagymértékben függ attól, hogy hányan és mekkora összegre pályáznak. Idén a Segesvári Miklós Pál Egyesület nyújtott be pályázatot, és 5000 lejt kapott. És kitartó pályázónk a Csernakeresztúri Hagyományrőző Egyesület, amely idén 5000 lejt, tavaly 9000 lejt kapott. Én csak biztatni tudom a civilszervezeteinket, hogy merjenek ezután is pályázni, mi is igyekszünk a magunk részéről biztosítani a lobbit, hogy megkaphassák a fejlesztésekhez szükséges összegeket.

A térségünk magyarságbástyájaként emlegetett Téglás Gábor Elméleti Líceumot is elsősorban a dévai tanács tartja fenn. A működési költségeken túl sikerül-e támogatást biztosítani e tanintézménynek?

– Természetesen ez mindig prioritásnak számít. Nem szeretném most tételenként említeni a dévai magyar oktatási központnak nyújtott támogatásokat, de összességében elmondhatom, hogy az utóbbi két évben, amióta alpolgármester is vagyok még nagyobb figyelmet sikerült fordítani e tanintézményre. 2018-ban már 619 349 lejt juttattunk a városi költségvetésből az iskolának, 2019-ben 953 097 lejt. Az idén egyelőre 3 030 874 lejt, de mint tudjuk márciustól beütött ez a járvány, és az iskolai tevékenységeket felfüggesztették. Az említett összegek sokféle támogatás révén kerültek az iskolához. Támogattunk bútorvásárlást, farsangot, gólyabált, szállítást, internetet, szociális segélyeket, kiszállásokat, versenyekre biztosítottunk anyagi keretet. Ezt is folytatni szeretnénk.

– Szó van a magyar iskolaközpont éjszakai megvilágításáról is...

– Igen, épp a napokban egyeztettük a technikai megoldásokat. A téltől kezdően sikerült éjszakai díszvilágítást biztosítani városunk templomainak. A református és a telepi római katolikus templom is nagyon szép díszvilágítást kapott. E héten kezdődnek el a munkálatok a városi ferences templom és kolostor környékén is, az épület díszvilágítása végett. Nagyon örvendek, hiszen a ferences templom a város kerülőútjáról is jól látszik, és nagyon szép látványt nyújt majd megvilágítva. És visszatérve az iskolához. Épp a napokban egyeztettük a technikai megoldásokat az iskola épületének a megvilágításával kapcsolatban. Hamarosan ez is megvalósul. Az épületet az Eminescu utca, illetve a diákbejárat, sportpálya felől világítják meg, azokat a homlokzatokat, melyeken az iskola neve olvasható. Idén amúgy sorra kerül a város régi központjának a felújítása is, és a sétálóutca számos régi épülete kap majd hozzáillő éjszakai díszvilágítást.

– A számok tükrén, az anyagi támogatásokon túl sikerül-e a helyi magyar közösségnek – a szó legpozitívabb értelmében – kihasználni a tényt, hogy magyar alpolgármestere van a városnak?

– Én úgy érzem, hogy igen. Nagyon sokan benyitnak az irodámba. Naponta legalább 2-3 magyar ember keres fel különböző közösségi, vagy személyes gonddal. Többnyire telekkönyvezési hibákat próbálnak korrigálni, sok volt az elírás, különösen a nevek terén. De vannak gondok építkezések, utcajavítások, közvilágítás kapcsán is, melyekkel felkeresnek, és örömmel mondhatom, hogy az esetek 98 százalékában segíteni tudok. Ezek többnyire adminisztrációs problémák, amik kezelhetők. Az emberek bizalommal fordulnak hozzám. Többségüknek sokat jelent az, hogy magyarul szólalhatnak meg a polgármesteri hivatalban, magyarul mondhatják el a gondjaikat, és hogy bízhatnak abban, hogy a törvényes keretek között segítséget kapnak a sokszor bonyolulttá váló ügyintézésben.

– A városvezetésben, helyi tanácsban mennyire találnak támogatottságra?

– Ez a negyedik városi tanácsosi mandátumom. És egyet kivéve, amikor egyedül voltam RMDSZ-tanácsos a testületben, mindig a magyar tanácsosok jelentették a mérleg nyelvét. Voltak időszakok, amikor ez jól jött. Az utóbbi években azonban ez már kevésbé fontos. Dr. Máté Márta tanácsostársammal arra törekszünk, hogy a város összlakosságának is a javát szolgáljuk. És úgy véljük, hogy ami kijár a többségnek, az kijár a kisebbségnek is. A kollégák részéről nincs ellenszenv. A sokéves tanácsbeli jelenlétünk során megtapasztalták, hogy a lakosság javát szolgáló határozatokban számíthatnak ránk. Azt mondhatom, hogy a testületben, a városvezetés szintjén normális hozzáállás van. A polgármester és az alpolgármester kolléga is erre törekszik, és úgy gondolom, ez is a helyes út.

– Beszéltünk a templomokról, a Téglás Gábor Elméleti Líceumról, a dévai magyarság számára azonban fontos sziget a helyi Magyar Ház is. Ön első mandátuma óta nagyon lelkesen támogatja a hajdan magyar iskolaként is szolgáló épület folyamatos felújítását. Az idei terv a modern műfüves futballpálya átadása volt. Megvalósul?

– Erre határozottan igennel válaszolhatok. Habár a járvány itt is keresztbetett. De inkább az átadási ünnepségnek, mint magának a munkálatnak. A pálya 99 százalékban készen áll. Jelenleg az öltözőknél folyik még a munka. De amúgy átadásra vár a modern műfüves pálya, éjszakai megvilágítással, biztonságosan körbekerítve. És én nagyon büszke vagyok erre. Sokan tudják, hogy itt nőttem fel a csángótelepen, társaimmal nyarakon át rúgtuk a bőrt a magyar ház udvarán, karókból tákolt kapukra célozva. Sokunknak régi álma volt egy igazi futballpálya, ahol még mi is, de főleg a fiatalok civilizált körülmények között mozoghatnak, sportolhatnak. A pálya készen áll. A járvány miatti szigorítások lazulása nyomán szeretnénk felavatni. A magyar ház egész udvarát rendbe tettük, lebontottuk az omladozó garázsokat, kitakarítottuk a környéket, felújítottuk a kerítést is és azt szeretnénk, hogy az avatás alkalmával egy-egy fenyőt ültessünk el az udvaron az RMDSZ, a civilszervezetek és a polgármesteri hivatal részéről. Ez a ház mindannyiunknak fontos. Nagyon sok jó hangulatú közösségi, kulturális eseménynek biztosít teret. Most már a sportoló fiatalok is használhatják. Remélem, mielőbb sor kerül erre. Nagyon várom már a találkozásokat, a közösségi alkalmakat, a baráti mérkőzéseket. Az utóbbi hónapokban még inkább megerősödött bennem az érzés, hogy szükségünk van egymásra, egymás támogató jelenlétére. Úgyhogy bízom benne, hogy hamarosan találkozhatunk!

Hozzászólások