Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2020. február 17., 03.20
Politikai értékelő Faragó Péter parlamenti képviselővel

Aggodalomra ad okot a huszonöt sürgősségi kormányrendelet

Írta: Balta János
2020. február 12., 16.41 Szerda / Arad

Faragó Péter, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének az elnöke, parlamenti képviselő a közelmúltban sajtótájékoztatón mondott véleményt a kormánybuktatásról, amit akkor protokoll hangulatban tett. Ezúttal azonban magunk között, kizárólag a magyar olvasóknak értékeli a nem mindennapi eseményt.

 

– Képviselő úr, kívülről úgy látszik, könnyen átment a bizalmatlansági indítvány. Ön szerint talán maga a PNL is besegített?

– Sokféle visszhangja van a Liberális Kormány megbukásának, a mi szempontunkból azonban teljesen egyértelmű volt, hogy nem fogadhatjuk el a kormány felelősségvállalását a kétfordulós polgármester-választásra. Hozzáállásunknak több oka is van: néhány hónappal a választások előtt egy működő demokráciában elfogadhatatlan a választási törvény megváltoztatása, illetve a magyar közösség szempontjából csak az egyfordulós választási rendszer biztosítja, hogy olyan községekben is, ahol nem vagyunk többségben, magyar polgármestert választhassunk. Mert kétfordulós polgármester-választás esetében nagyon sokszor szembesültünk a helyzettel: hiába volt a magyar közösség jelöltje sokkal jobban felkészült, megbízhatóbb, a II. fordulóban az 50% alatti magyarság lakta községekben a többséget nem tudtuk meggyőzni a jelöltünk alkalmasságáról, ezért a román többség akarata érvényesült az alkalmatlanabb jelölt javára. Éppen ezért támogattuk a bizalmatlansági indítványt, mert más, demokratikus eszköz nem állt a rendelkezésünkre. Ez jelentheti a garanciát arra, hogy 2020-ban a polgármester-választások az érvényben lévő törvény szerint egyfordulósak lesznek. Szeretném leszögezni: azt egy pillanatig se képzelje senki, hogy az RMDSZ bárkivel is közép vagy hosszú távon szövetkezett más célok mentén. Egy pillanatig sem szabad azt hinni, hogy az RMDSZ a bizalmatlanságot megszavazott pártokkal evezne egy csónakban. Ez nem igaz, hanem a számunkra igen hátrányos, kétfordulós polgármester-választások bevezetésének a megakadályozására ez volt az egyetlen lehetőségünk, amivel éltünk, és örvendek, amiért sikerült megakadályoznunk.

– Mivel magyarázható, hogy a vártnál sokkal nagyobb arányban szavazták meg a bizalmatlansági indítványt? Besegítettek a liberálisok is abban a reményben, hogy az államfő feloszlatja a parlamentet, az előrehozott választások érdekében?

– Egyelőre a pontos magyarázatot nem tudjuk, de valószínűleg nem is keressük, mert látszólag a Liberális Pártnak politikai érdeke az előrehozott választások előmozdítása, nem szeretnék kivárni a rendes határidőt, a négyéves választás határidejét. Valószínűleg úgy érzik, most a csúcson van a népszerűségük, ami decemberig gyengülhetne, mert egyévi kormányzás mindenkire erodáló hatást gyakorol. Éppen ezért támogatják annyira az előrehozott választásokat. Azt is biztosra mondhatom: ha megteremtődnek a törvényes feltételek, az RMDSZ is támogatja az előrehozott választásokat, amelyek valamikor nyár elején lennének esedékesek. Mert hisszük, hogy azzal jót tennénk az országnak, a kormányzatnak, de az önkormányzatoknak is, ha a nyár és az ősz nem kampányolással, hanem újan választott parlament és önkormányzatok, a polgármestereikkel állnának munkába nyár elejétől, hogy meghozzák mindazokat az intézkedéseket, amelyek egy válság kialakulásához vezethetnek. Az esetleges válság következményei az egész ország életére komoly negatív hatással lehetnének. Egy biztos: ha nem lesznek nyugtalanító körülmények, az RMDSZ is támogatni fogja az előrehozott választásokat, mert hisszük: a magyar közösség támogatni fogja az RMDSZ jelöltjeit és ismét frakcióval lehetünk jelen a bukaresti parlamentben.

 

 

Arad megyében nem sérül a partnerség, de…

 

– A bizalmatlansági indítvány támogatása nem hat-e negatívan az Arad megyében eddig jól működött PNL–RMDSZ koalícióra?

– Meggyőződésem, hogy semmilyen hatással nincs arra a partnerségre, amely lassan véget ér az önkormányzati mandátumok lejártával. Az több mint 10 éve nagyon jól működött Arad megyében a PNL-vel. Tény, hogy mielőtt megbuktattuk volna a Dăncilă-kormányt, mielőtt megszavaztuk volna a Ludovic Orban vezette liberális kormányt, nekünk volt 2-3 nagyon komoly kikötésünk. Közülük egyik az volt, hogy az új kormány nem foglalkozik sürgősségi kormányrendeletekkel és felelősségvállalásokkal. Egyszerűen a folyó ügyeket intézi, megszervezi az államfő-választást, utána a helyhatósági, majd a parlamenti választásokat is. Ehhez viszonyítva, a Liberális Párt rengetegszer nyúlt a felelősségvállalás lehetőségéhez, amely különleges, extra esetekre van az Alkotmányban biztosítva a kormány részére. Ugyanakkor gyakran alkalmazta a kormány másik extra lehetőségét, a sürgősségi kormányrendeletek kibocsátásának a lehetőségét is. Vagyis eredetileg abban az időszakban használhatja, amikor a parlament a struktúrájában történt változások miatt nem tud egy törvényt elfogadni. Erre az esetre biztosított a kormány részére a sürgősségi kormányrendelettel való intézkedés. A kormány ezzel alaposan visszaélt, hiszen csupán a megbuktatás előtti nap estéjén, éjszakába nyúlóan 25 sürgősségi kormányrendeletet hozott, amelyeket a mai napig sem ismerünk, nem tudjuk, mit tartalmaznak. Úgy érezzük, ez nem járható út, hanem olyan kényszerpálya, amelyen mozgott, illetve abba az irányba vezet, miszerint a legjobb megoldás lesz az előrehozott parlamenti választások megszervezése.

– Ezek szerint feltételezhető, hogy a PNL számára bizonyos előnyöket tartalmazó kormányrendeletek születtek?

– A jelzett sürgősségi kormányrendeleteknek a meghozási módja, illetve az azokat takaró ködös légkör erre enged következtetni, hiszen még most sem lehet tudni, mit tartalmaznak a jelzett sürgősségi kormányrendeletek, amelyeknek a tartalmát a beszélgetésünk időpontjában még nem ismerjük. Csak akkor lehet megismerni, amikor megjelennek a Hivatalos Közlönyben. Valószínűleg belepiszkáltak a Választási Törvénybe is, de nem lehet tudni, hol. Az emberben kételyek merülnek fel, amikor egy kormány elfogad 25 sürgősségi kormányrendeletet, miközben tisztában van azzal, hogy másnap a parlamentben sorra következő bizalmatlansági indítványon elveszíti a mandátumát.

– Mit lehet tenni velük, esetleg meg lehet-e támadni az Alkotmánybíróságon?

– A sürgősségi kormányrendeleteknek az a sajátosságuk, hogy a Hivatalos Közlönyben történő megjelenésüktől hatályba lépnek, majd a parlamentnek előbb-utóbb törvénybe kell iktatnia őket. Az elfogadás lehet a kormány által megszervezett módon, módosítva, esetleg az egész visszautasítva. Addig azonban életbe lépett törvényerejű rendeletként működnek. Aki az Alkotmánybíróságon megtámadhatja, az a Nép Ügyvédje. Ha megteszi, az Alkotmánybíróság dönt ez ügyben. Tehát ilyen szempontból a sürgősségi kormányrendelet nagyon veszélyes fegyver, éppen ezért hangoztatja az RMDSZ hosszú évek óta: valószínűleg az lenne a legjobb megoldás, ha az Alkotmányból törölnék a kormánynak ezt a lehetőségét, hiszen nagyon ritka az olyan eset, amikor szükség van rá. A kormány a legtöbb esetben valamilyen ügyet a parlament megkerülésével rendez, valószínűleg a saját érdekében.

– Reménykedjünk, hogy a jelzett sürgősségi kormányrendeleteknek nem lesznek negatív visszahatásai az ország gazdaságára, illetve a közéletre. Köszönöm szépen a beszélgetést.

– Én köszönöm a lehetőséget!

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu