Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2021. szeptember 17., 09.48
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas
25 éves az RMDSZ

Büszkén negyed évszázad megvalósításaira

Írta: Chirmiciu András
2015. január 26., 18.00 Hétfõ / Hunyad

Színvonalas, felemelő eseményen vettek részt vasárnap délután a Hunyad megye minden csücskéből az RMDSZ 25. születésnapi ünnepségére a dévai színházban összegyűlt magyarok. A magyar közösség méltóan ünnepelte meg saját megvalósításainak negyed évszázadát.

 

25 éves fiatal felnőtt

 

25 éve az erdélyi magyarság újjászületett, miután a Ceauşescu-diktatúra halálra ítélte úthengerszerű beolvasztási politikájával, nemzeti jogainkat felszámolta, a magyarság nemzeti öntudattól való megfosztását célozva – hangsúlyozta ünnepi felszólalásában Kelemen Hunor RMDSZ elnök. 25 évvel ezelőtt az újjászületett magyarság építkezni kezdet. Sok mindent fel is épített, mindenekelőtt a szülőföldön való megmaradás tartópilléreit, oktatási és kulturális intézményeket, de a nemzetiségi jogok, az anyanyelvhasználat is jelentősen bővült.

Sok-e vagy kevés? Főleg, hogy az utóbbi 3 évben felerősödtek a kisebbségi jogok korlátozására tett hatalmi kísérletek, a már megszerzett jogok is veszélybe sodródtak. A mérlegelés eredménye a viszonyítási alaptól függ: manapság az erdélyi magyarság helyzete sokkal jobb, mint az 1989-es rendszerváltás idején, jelentős részben az RMDSZ-nek köszönhetően. Remélhetőleg az ifjú nemzedék, amelynek nincsenek személyes tapasztalatai a diktatúra időszakából, nem kell, hogy onnan kezdje az építkezést, ahonnan a mostani nemzedék kezdte 1989-ben. Amennyiben viszont nem a kiinduló állapothoz, hanem az 1989-ben megfogalmazott vágyainkhoz viszonyítjuk a mostani helyzetet, akkor már árnyaltabb a kép. 25 év alatt bizonyára voltak kudarcok, elszalasztott lehetőségek, gyakran önhibánkon kívüliek, a magyarság és politikai érdekképviselete azonban nem adta fel álmait, ezek a további építkezés célkitűzései maradtak. Remélhetőleg 25 év múlva olyan magyarok gyűlnek össze ünnepelni, akiknek sikerül megvalósítani mindezeket, és új célokat tűznek majd ki, üzente az RMDSZ elnöke. Köszönetet nyilvánítva mindazon személyeknek és intézményeknek, akik/amelyek 25 év alatt szövetségesei voltak az RMDSZ-nek, és remélhetőleg azok is maradnak. „Nem hagyjuk cserben, továbbra sem fognak csalódni bennünk”, szögezte le Kelemen.

Isteni gondviselés nélkül nem jöhettek volna létre a 25 év megvalósításai, jegyezték meg Zsargó János református és Koppándi-Benczédi Zoltán unitárius lelkészek, az Úr további áldását kérve. (Böjte Csaba atya zsúfolt programja miatt hiányzott az ünnepségről).

 

Bátorság és veszélyek

 

Ami most természetesnek tűnik, 25 évvel ezelőtt még merészség volt, az eredmények kemény küzdelmekkel születtek, emlékezett vissza a kezdeti nehézségekre Borbély Márton, aki 1993 és 2001 között volt a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. A Hunyad megyei szórvány felnőtt ahhoz a feladathoz, amit elvártak tőle, derült ki Takács Csaba leveléből. Hunyad megye első RMDSZ-es parlamenti képviselője, később a szövetség ügyvezető elnöke, a Communitas Alapítvány jelenlegi elnöke ugyanis néhány éve visszavonult a közszerepléstől, a vasárnapi ünnepségen sem jelent meg személyesen.

Kun-Gazda Kinga tanárnő, a nőszervezet megyei elnöke a hölgyek 25 éves kemény munkáját domborította ki, illetve nyilvánított köszönetet érte, Demeter László, Kovászna megyei tanácsos, pedig a Székelyföld üdvözletét tolmácsolta, sok sikert kívánva ahhoz, hogy ne csak 25, hanem 125 év múlva is legalább ekkora számban és arányban ünnepelhessen a Hunyad megyei magyarság.

Talán a velősebb felszólalás Benedekfi Dávid, lupényi elnök nevéhez fűződik. Aki 25 éves fiatalemberként élte át az 1989-es fordulatot, s a kezdeti nagy lelkesedés ellenére sem hitte volna, hogy negyed évszázad alatt a szórványmagyarság ekkora előrelépést érhet el nemzeti intézményrendszere felépítése, illetve megerősítése terén. Ugyanakkor a népesedési téren jelentkező negatív fejleményre se gondolt volna akkoriban.  A kezdeti idők nyomorúságában, a Zsil-völgye városaiban évfolyamonként összegyűlt legalább egy osztálynyi magyar gyerek, manapság viszont 1-8 osztályos szinten gyűlik csak össze ugyanannyi. Mindezek ellenére a szórványközösségekben is maradtak erős bástyák, vagyis olyan magyarok, akik minden nehézséggel szembesülve szülőföldjükön küzdenek a magyarságért.

 

A Téglás iskola a legnagyobb megvalósítás

 

Winkler Gyula (2001 óta megyei RMDSZ-elnök) elismerését fejezte ki mindazoknak, akik 25 év alatt az RMDSZ mellett álltak. Bátor emberek, akik apró mindennapi munkával járultak hozzá a közösség felemelkedéséhez. Egyperces néma csenddel emlékeztek meg azokra, akik eltávoztak közülünk.

Köszönet jár mindnyájuknak, lelkészeknek, mert nemcsak szűk gyülekezeteiket, hanem a tágabb magyar közösséget szolgálták, köszönet időseknek és fiataloknak, alapítótagoknak és később csatlakozóknak, sajtónak és civilszervezeteknek, magyarországi és székelyföldi testvérkapcsolatoknak, RMDSZ-vezetőknek és nem utolsó sorban a pedagógusoknak. A 2005-ben elindított dévai Téglás Gábor iskola a Hunyad megyei magyarság legjelentősebb megvalósítása az utóbbi 25 évben, az anyanyelvű oktatás pedig kezdettől fogva az első számú prioritás az RMDSZ számára, mivel ez a szülőföldön megmaradás, erős nemzeti öntudat kialakulásának első számú biztosítéka.

 

Közösségi ünnep

 

A felszólalások meglepően rövidek és tartalmasak voltak, az ünnepség lényege a Hunyad megyei szórványmagyarság előadása volt. Fellépett a Böjte Csaba atya által működtetett Szent Ferenc Alapítvány Margaréta néptánccsoportja, a csernakeresztúri bukovinai székely hagyományőrző együttes, a Téglás iskola Dalos pacsirták leánykórusa, vagy a dévai Szivárvány nyugdíjasklub énekkara. Vagyis olyan civil, illetve tanügyi intézmények mellett működő kezdeményezések, melyek az utóbbi 25 évben alakultak meg, többek között az RMDSZ politikai tevékenysége által létesített lehetőségek alapján.

A zsúfolásig megtelt színházban összegyűlt magyarság valamennyi fellépést tapssal díjazta. Versek hangzottak el, néptáncokat lehetett megtekinteni, a legfelemelőbb talán mégis a Csatlós Erzsébet tanítónő szavalta hazafias vers volt, illetve a leánykórus és a nyugdíjas-kórus közös fellépése, Lengyel Izabella lenyűgöző vezényletével. A Hunyad megyei magyarság művészeti alakulatai – noha amatőrök – kitettek magukért, mondhatni elbűvölték a közösséget.

Az ünnepség pezsgő-koccintással, illetve díszoklevelek kiosztásával ért véget.

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu