Egy érettségi tabló hátlapjára és egy elveszett jegyzőkönyv margójára

2018. június 21. 10:14 (csütörtök) /
Megírom!Nem nagy ügy. Különösebb tanulság sem vonható le a történet nyomán, de jó, ha tudunk róla.Harminchárom évvel ezelőtt – 1985-ben – készült egy érettségi tabló: már-már művészi munka, faintarzia! Két asztalos „apuka” munkája.„1981 - 1985Absolvenții liceului industrial Nr. 11. Arad Búcsúznak az Aradi 11-es sz. ipari líceum XII. c. oszt. diákjai”A helyesírást most ne firtassuk, mottót ne keressünk.A tabló alján latinul szólt a biztatás: Ad revidendum 1995.
Gond volt ezzel a tablóval. Kirakatba rakni „protekciósan” talán egy napra lehetett. A kicsengetési kártyát is csak némi ravaszsággal sikerült „kipanamázva” engedélyeztetni.
 „Mit számít a Te, az Ő,az Én halhatatlanságom,egyedül küzdelmünk számít,az egyetemes megmaradásért.”
                  (Szilágyi Domokos)
A költő 9 évvel korábban kergette magát a halálba. Mivel a tablót a 30 éves találkozón nem láttam, érdeklődtem a sorsa felől. Megnyugtató választ kaptam. Később kiderült, az információ nem volt hiteles. Májusban, a Nyugati Jelen telefonján érkezett a hír: egy érettségi tabló porosodik a lebontásra váró kamrában. Hogy került oda? Abba az utcába? A tabló útja a Kálvin utcai iskolába vezetett.Minderről a Nyugati Jelen egyik kedves és lelkes munkatársa tájékoztatott.Hogyan alakul a 33 éves dokumentumértékű emléktárgy sorsa?Nem tudom.Levélben érdeklődtem. Választ nem kaptam.Remélem, a két asztalos szülő és az egykori diákok többet tudnak. Egyébként 1948-ban, 1959-ben és 1990 után is nehezen követhető sors várt a korábban készült érettségi tablókra.                                                         *Török Gyula, „fertálymágnás” és költő, valójában regényíró (1888–1918) aradi éveihez köthetőek a következő sorok.Egy kolozsvári végzős bölcsész – írópalánta –, Kováts József (1906–1937) doktori értekezése tárgyául a méltatlanul feledésre ítélt Török Gyula életét választotta (Török Gyula élete, 1930).Kutatómunkája során elkerült Aradra, járt a Moise Nicoară Líceumban, annak padlásán bukkant rá az M. Kir. Főreáliskola „Fábián Gábor Önképzőkörének” nagy össze-visszaságban lévő jegyzőkönyveire.Török Gyula nevét a főreál évkönyveiben találta meg. Sikerült beszélnie Kara Győző és Krenner Miklós tanárokkal. Török Gyula 1898–1906 között volt a főreál diákja. A fiatal kutató 24 évvel az író érettségi vizsgája és 12 évvel a halála után próbált hiteles adatokat szerezni Török Gyula életéről. Nem sok eredménnyel.A zöldköves gyűrű írójának későbbi méltatói elfelejtkezhet-tek Kováts József doktori disszer-tációjáról, írásaikban Török Gyula életrajzát illetően gyakori a pontatlanság.Egy figyelmes szegedi könyv-táros útbaigazítása és egy valamikori aradi diákleány – angoltanár – türelme kellett hoz-zá, hogy 88 év után elővegyék, leporolják Török Gyula leghitelesebben megírt életrajzát.
*
Mi tekinthető értéknek? Hogyan őrzik azokat? Mennyire állják azok az idő múlását? Mi történt a főreál önképzőköri jegyzőkönyveivel? Milyen állapotban és hol vannak a főgimnázium és főreál laboratóriumainak  muzeális értékű tárgyai?Több, mint példaértékű az a mód – „rendszer” –, amellyel Arad magyar vonatkozású értékeit mentik a város lokálpatrióta szakemberei. Sok a tennivaló és az emlékezet véges.Érdemes alaposan körülnézni – kutatni – és egyenlő mérték-kel válogatni az értékek közül.

Hozzászólások