Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2022. május 17., 23.59

Egy év pandémia

Írta: Jámbor Gyula
2021. február 28., 17.38 Vasárnap / Arad

Pár napja, 2021. február 26-án, pénteken emlékeztettek a hazai hírközlők arról, hogy éppen egy éve jelezték Romániában az első koronavírusos esetet.

Hogy honnan és hogyan jött az alattomos, az utóbbi időkben számos (britanniai, afrikai stb.) mutáción átment, erősen perverznek bizonyult vírus, ma is rejtély.

Mondták, eleinte, hogy Kínából, a vuhani piacról. Hogy ilyen-amolyan állatokról.

Aztán az Egészségügyi Világszervezet állítólag alapos helyszíni vizsgálata nyomán kiderült, hogy dehogy.

Aztán az is, hogy állítólag Európában már hetekkel, hónapokkal a járvány kínai kitörése előtt jelen volt. Vannak tudósok, akik szerint évek óta együtt élünk vele.

Azt is hallani lehetett, hogy állítólag az összes semmi kis vírus (vagy mi a szösz), ha összegyűjtenék valamennyit a világon, elférne egy üdítős palackban. (Hogy mekkorában, azt nem mondták.) 

De majd csak kiköbözik a tudósok. Vagy sem. Az biztos, hogy ennyi teória, egymásnak akár homlokegyenest ellentmondó vélemény (szakemberektől!) soha eddig járvány kapcsán nem jelent meg. Igaz, a legutóbbi, jó száz év előtti, tízmilliók halálát okozó influenza-járvány idején nem volt internet, televízió meg rádió sem, amelyben az emberek, tudósok meg áltudósok, laikusok, megcsillogtathatták volna elméjüket.

Tán soha ilyen pregnánsan nem domborodott ki, mint az utóbbi esztendőben, hogy az internet amúgy csodálatos találmánya a rajta megjelent fals, sőt kártékony véleményekkel mennyire félretájékoztathatja az emberiség egy részét. 

***

A tájainkon egyéves  koronavírus-járvány nálunk és világszerte borzalmas volt.

Volt? Ma is az.

Az emberiség átesett már több pandémián – világ-, vagy majdnem világméretű járványon –, de egyiket sem övezte ekkora nyilvánosság, mint a mostanit.

Azt évszázadok óta tudták, hogy a járvány-sújtotta embereket, területeket el kell szigetelni a megfékezés érdekében (lásd Bocaccio Dekameronját, Velence Köztársaság karantén-intézkedéseit, a magyar irodalomban pl. Mikszáthot), de a XXI. században, minden idők legfejlettebb orvostudományának korában mégis furcsa, hogy itt tartunk, s nem tudjuk igazából, honnan jött, merre és meddig tart a pandémia.

Az biztos, hogy Romániában (mindig le vagyunk maradva egy-két lépéssel a világhoz képest) bő esztendeje regisztrálták egy Gorj megyei faluban az első COVID-esetet. Azt azonban ki merné állítani, felelősen, hogy valóban ez volt a legelső?

Az emberiség XXI. század eleji tudománya szeretné hangoztatni, hogy mindennek a végére tud járni. Ami a történelem eddigi tanulságaiból kiindulva vagy igaz, vagy sem. Néhány száz éve a hírhedt, az akkori lakosság negyedét-harmadát kiírtó járványok (pestis, kolera stb.) idején az emberek (meg az orvosok) jószerivel azt se tudták, mivel állnak szemben; napjainkban tudni véljük, hol a bibi, és erőnktől,  tudományos ismereteinktől függően próbálunk fellépni ellene. Több-kevesebb sikerrel.

A 2020-as esztendő – ezt aligha vitatja bárki – rohadt év volt az emberiség szempontjából.

No de...

Szinte hajszálpontosan tíz hónapra a hazai járvány regisztrálása után Romániában beoltották az első pácienst a COVID-ellen. (Mellesleg elképesztő, hogy a kutatók, gyógyszergyártók milyen gyorsan reagáltak, s fejlesztettek ki hatásosnak látszó vakcínákat, nem is egyet. Mindeddig Romániában mintegy 900 ezer polgár kapott oltást (egy részük a valódi védettséget biztosító másodikat is), így esély van rá, hogy belátható időn belül (nem tudni pontosan mikor, mert sok mindentől függ – többek között a felhasználható oltások számától, mindenképpen több hónapról van szó) kialakul az ún. nyájvédettség, ami megakadályozza a járvány terjedését.

Ami nyilván eső után köpönyeg lesz azoknak, akik időközben a COVID-fertőzésbe belehaltak. Eddig nálunk valamivel húszezren felül.

A statisztikát azonban nem árt óvatosan megközelíteni és értelmezni.

A járványban elhunytak tekintélyes része ugyanis idős, egy vagy több társbetegségben is szenvedő ember volt. Nem tudni, közülük hány hunyt volna el időközben „természetes” halállal.

No de ott vannak a (látszólag) egészséges fiatalabbak, a 30-40-50 évesek. Velük nehezebb mit kezdeni. Ők minden bizonnyal még élhettek volna.

***

A COVID-kimutatás egyrészt a megbetegedettek, halottak, beoltottak, felgyógyultak számát rögzíti, helyenként azonban arról is olvasni, hallani, hogy mekkora, anyagiakban (konkrétabban: dollárban, euróban, hazai viszonylatban lejben) mérhető károkat okozott. A végső és pontos felmérés talán sohasem készül el. A veszteségek minden esetre napjainkig is kolosszálisak.

Világviszonylatban sok tíz- (vagy száz)milliónyi ember maradt munka nélkül, a csökkent jövedelem pedig a fogyasztás általános visszafogásával, ami további termeléscsökkenéssel járt. A turizmus (sok ország számára jelentős bevételi forrás) „leült” – ma például, Romániában meg másutt is, elképesztően (az eddigiekhez képest) alacsony árakon kínálnak egzotikus üdüléseket. A gépkocsieladások régen látott alacsony szintre csökkentek, az emberek nem járnak (mert hogy tilos) vendéglőbe, kávézóba, a kulturális intézmények bezártak, a sportrendezvények közönség nélkül, vagy erősen korlátozott számú közönség előtt zajlanak stb. stb.

A normális pénzforgalom felborult, a világgazdaság, ha nem is egészen, de félig lebénult.

És minden egyes nap vesztesége milliárdokban mérhető.

Hogy milyen károkat okoz(ott) a pandémia az emberi lélekben, azt lehetetlen kvantifikálni. Amit tudni lehet: a világ számos táján az embereknek elege van a pandémiából, kézzel-lábbal, tüntetésekkel, a hatékonynak mondott maszkviselés és távolságtartás megtagadásával stb. tiltakoznak.

S könnyen lehet, hogy mindezekkel maguk alatt vágják el a fát.

***

No de, megjelentek a járvány elleni oltások. Pillanatnyilag ez mutatkozik a COVID legyőzésére a leghatékonyabb fegyvernek. Sok más gyilkos kórt is oltással előzött meg és pusztított el (legalábbis nagyvonalakban) az emberiség.

Románia, halljuk, az oltás tekintetében igen előkelő helyen áll: Európában a másodikon – talán az Egyesült Királyság, Nagybritannia után (?) – világviszonylatban a hetediken.

Hát, mit mondjak, gyönyörű.

Pedig a pillanatnyilag úgy-ahogy hozzáférhető (nyugati és keleti eredetű) vakcínák közül csak három nyugatit alkalmazott, sőt, a keleti szomszéd román testvéreknek, a Moldvai Köztársaságnak is juttatott valamennyit. Gesztusnak mindenesetre szép.

Vannak körülöttünk uniós országok, amelyek más utat választottak: a Keletről származó – pontosítsunk: orosz és kínai – vakcínát is felhasználják. A legfőbb cél a lakosság immunizálása, járványtól való megszabadítása, és pillanatnyilag semmi nem igazolja, hogy a nyugati megoldás e tekintetben a keleti mögött maradna. Az ideológiai szempontokat nyilván kizárva.

A vírus (hál’istennek eddig nem ismerem személyesen) aligha ad sokat az ideológiai szempontokra. A nagy bumm az lenne, ha kiderülne, hogy mégis.

***

Nos, már hazai viszonylatban is beléptünk ak pandémia második évébe.

Némelyek, nem nálunk, úgy számítják, hogy ez már a világjárvány harmadik hulláma.

E sorok írója nem tudja, hányadán is állunk.

Amit tudni vél, hogy pillanatnyilag nem nagyon jól.

De azt igen: soha nem szabad feladni, amíg a megszabadulásra remény van. És ma nagyobb a remény, mint egy esztendővel ezelőtt.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu