Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. január 28., 18.42

Elfeledett vértanúk

Írta: Chirmiciu András
2019. október 07., 09.49 Hétfõ / Hunyad

Kötél általi halál: 49, golyó általi halál: 160, avagy az elfeledett vértanúk címmel tartott előadást Kun Gazda Gergely szombat délután a dévai Szent Antal közösségi házban.

Október 6-án a magyar nemzet a 13 aradi vértanú emléke előtt hajt fejet, de nemcsak ők szenvedtek mártírhalált a magyar szabadságért. Kun Gazda Gergely előadása a kevésbé ismert – vagy egyáltalán nem ismert – vértanúkra összpontosított, mindenekelőtt az aradi dr. Kovách Géza és a magyarországi Hermann Róbert munkái alapján. Az összes vértanút és sorsukat természetesen nem mutathatta be, hiszen több ezren váltak a megtorlás áldozataivá. A Habsburgok ugyanis már 1848 novemberében, a szabadságharc hevében felállították megtorló gépezetüket, különféle katonai és politikai bíróságokat, haditörvényszékeket és rögtönítélő bíróságokat. Ezek már 1849 elejétől küldték halálba a magyar szabadságharc híveit, legtöbbször civileket, akik támogatták az eszmét. Később honvédeknek és a harcokban aktívan résztvevőknek is hasonló sors jutott. Például a pozsonyi 13 huszárnak.

Akárcsak az aradi vértanúk között, a megtorlás többi áldozata között is sok idegen volt, akik élvből és meggyőződésből álltak a magyar szabadság oldalára, és életükkel fizettek ezért. A 22 éves fiatal lengyel Konrad Kazimierz Rulikowski (magyarosan Rulikovszki Kázmér) az orosz sereg tisztjeként került Magyarországra, majd átállt a honfitársa, Bem József vezette seregek oldalára. A szabadságharc bukása után Nagyváradon végezték ki, a nagyváradi temető és a város egyik utcája ma is a nevét viseli.

Haynau ugyanis véreskezű megtorlást hajtott végre, olyannyira, hogy 1850-ben a bécsi udvar nyugdíjba kényszerítette. Különben csupán Aradon 49 embert ítéltek volna kötél általi halálra, további 160-t pedig golyó várt volna. Kényszernyugdíjazása után Haynau magánszemélyként körbeutazta Európát, ami nagy hibának bizonyult. Londonban az egyik sörgyárban tett látogatásakor két emigráns magyar felismerte, a sörgyári munkások pedig alaposan, majdnem holtra verték. Haynau sosem épült fel teljesen, sosem nyerte vissza egészségét, 1853-as halála nagymértékben a Londonban kapott verésre vezethető vissza.

Jóllehet saját birodalmában összehasonlíthatatlanul vaskezűbb I. Miklós orosz cár közbe járt Ferenc József császárnál a foglyok érdekében, utóbbi csak Görgeinek kegyelmezett. Haynau háttérbe szorítása azonban kétségtelenül pozitívan hatott, idővel a fiatal Habsburg császár belátta, hogy a megtorlás nem megoldás, később ki is egyezett Deák Ferenccel.

A történelmi rész után a Téglás iskola diákjainak szép zenés-verses előadása következett, majd a házigazda Bonaventura atya mondott imát az ismert és ismeretlen vértanúk üdvösségéért.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu