Évente feleleveníteni a pécskai, a nemzeti értékeket

Szombaton a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület újra megszervezte a Klebelsberg-napot, aminek a programja a 2-es Számú Általános Iskola dísztermében 11 órakor kezdődött. 

Házigazdaként Bede Bacsilla Eszter iskolaigazgató köszöntötte a mintegy 35 egybegyűltet, majd a program levezetése céljából átadta a szót az Egyesület elnökének, Nagy Istvánnak. Az elnök rövid köszöntőjét követően elsőként Kolmann Györgynek adta át a szót, aki a Pesthidegkúton lévő Klebelsberg-kastélyról, illetve -örökségről, annak a megőrzéséről tartott ismertetőt. Utána a Simon M. Veronika festőművész által készített, a pécskai iskolának adományozott Klebelsberg-portrét a díszterem falán leleplezte Bede Bacsilla Eszeter iskolaigazgatóval együtt, akinek a portréval, egy napraforgós festményt is átadott.

A továbbiakban a temesvári Szekernyés János helytörténész, műkritikus, irodalom- és művészettörténész, újságíró tartott előadást A szabadelvűség és a művészetek elkötelezettje. 200 esztendeje Pécskán jött a világra Ormós Zsigmond címmel. Több mint félórás értekezésében a Marostól délre eső terület, a Bánság egyik legkiválóbb személyiségének, Ormós Zsigmondnak az életpályáját végigkísérte a pécskai indulástól, a temesvári kibontakozást, a szabadságharcban vállalt szerepét, a Munkácsy Mihályhoz fűződő szoros kapcsolatát, az elítéltetését, egyik legjelentősebb művészettörténeti szakértővé válását, műgyűjtő, illetve a főispáni tisztségig felívelő politikai pályafutását, múzeumalapító munkáját, végül méltatlan halálát érintve.

A továbbiakban Miklósik Ilona muzeológus, művészettörténész tartott előadást Ormós Zsigmond családja, az ember és az intézményteremtő címmel. Félórásnál hosszabb, Ormós Zsigmond családi viszonyait, személyiségi jegyeit aprólékosan feltáró, igen érdekes adatokkal, történetekkel alátámasztott, élvezetes előadással lepte meg a hallgatóságát.

A következő előadó, Bodó Barna docens politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára kijelentette: nehéz helyzetben van két ilyen kiváló előadás után, mivel ígérete szerint, Ormós Zsigmond két feldolgozatlan dokumentumáról kellene értekeznie. Ehelyett azonban a Benkő Samu által 1976-ban, Ormós Zsigmondról írt tanulmányt elemezve, azt számos saját adattal kiegészítve Ormós műgyűjtő, múzeumalapító munkájáról tartott magvas értekezést, amelyben kijelentette: tekintve, hogy a Temesvári Szépművészeti Múzeum kiállított anyagának igen jelentős része az Ormós-gyűjteményt képezi, az intézménynek az adományozó nevét kellene viselnie. E véleményét szóvá is tette a jelenlegi igazgatónak, aki viszont kijelentette: elégedjenek meg annyival, hogy a jelzett múzeum előkelő helyén található Ormós egészalakos portréja.

Az előadásokat dr. Erdősi Károlynak, a budapesti Klebelsberg Kuno Emléktársaság ügyvezetőjének az értekezése zárta Nemzeti önismeret – Klebelsberg öröksége címmel. Ebben bemutatta azt a közel 80 perces, fiatalok számára készített zenés, ismeretterjesztő filmet, amely Klebelsberg Kuno munkásságát, a ránk hagyott örökséget hivatott az ifjúsággal megismertetni, megkedveltetni. Miután a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke minden előadónak apró figyelmesség kíséretében mondott köszönetet az érdekes értekezésért, a program a templomkertben folytatódott, ahol előbb Klebelsberg Kuno büsztjét, majd Ormós Zsigmond emléktábláját koszorúzták meg. A délelőtti program a 2-es Számú Általános Iskola ebédlőjében, az előadók, illetve a résztvevők tiszteletére adott ebéddel zárult.

A szombati Klebelsberg-napot, az Ipartestület nagytermében 19 órakor kezdődött, Aradi gyertyák égnek – A mi Tizenhármunkcímmel, az Aradi Kamarszínház műsora zárta. A program zenéjét Éder Enikő és Borsos Pál szerezte, fellépett Éder Enikő, Molnos András Csaba, Borsos Pál és Kiss Attila, s akárcsak október 5-én Aradon, ezúttal is nagy sikert arattak. Nagy kár, hogy az Ipartestületben megtartott parádés műsorra is nagyjából annyian, talán ugyanazok az emberek voltak kíváncsiak, mint a délelőtti érdekfeszítő előadásokra. Amint a szervező Egyesület elnöke, Nagy István elmondta, a Klebelsberg-napot sikeresnek tartja, hiszen délelőtt négy nagyon jó előadás hangzott el. Közülük három a 200 évvel ezelőtt, Magyarpécskán született Ormós Zsigmondról, míg a negyedik a város másik nagy szülöttjét, Gróf Klebelsberg Kunot méltatta. Tudni kell, hogy az évente megszervezett Klebelsberg-nap minden programja foglalkozik a névadóval, ugyanakkor rendszeresen egy-egy, éppen kerek évfordulóját ünneplő másik pécskai nagysággal is. Az idei program kiemelkedő eseménye volt, hogy az Aradi Kamarszínház Pécska Város Tanácsánbak és Polgármesteri Hivatalának a támogatásával itt is bemutathatta előadását. Ami a visszafogott érdeklődést illeti, az elnök, fizikusként számol azzal, hogy az érdeklődő emberek száma mindig sokkal kisebb a létező emberek számánál. Akit érdekel a magyar múlt, az anyanyelvű kultúra, jeles elődeink, az elmegy az ilyen rendezvényekre, akit viszont nem érdekel, az a tévében megnézi az éppen soron lévő „szappanoperát”. Az Egyesület felvállalta, hogy évente egyszer felmutatja a pécskai, illetve a nemzeti értékeket. Tehát a lehetőség adott, amivel lehet élni vagy kihagyni azt. Ezzel együtt, az Egyesület minden évben feleleveníti, más oldalról is megvilágítja pécskai és nemzeti értékeinket.