Fegyvertelenek, fegyveresek

Úgy hozta a sors, hogy a Jobbikról (magyarországi párt) és a magyar csendőrségről szóló könyvbemutató és előadás egy alkalomra esett.

A Jobbik ebben a sorban, mai elképzeléseink szerint efemér (múlandó) jelenségnek tűnik, a magyar csendőrség jóval állandóbbnak. Az előbbiről szóló vélemények biztosan még bőven változhatnak, az utóbbiról valamivel kevésbé – a történelmi, immár majdnem 80 éves távlat sok mindent tisztázott, sok mindent az előzőekhez képest másként, letisztultabban értékelhet a mai kutató.

***

Borbély Zsolt Attila politológus kétségkívül a mai Arad egyik kiváló magyar kulturális személyisége, többedik könyve (A Jobbik színeváltozása) az anyaországi politikai életben is feltűnést kelthet. Nagyjából arról szól, hogy az egykori (nem egészen tíz évvel ezelőtti) Jobbik elárulta a magyarországi jobboldal eszméit, és végül oda jutott, hogy az eleinte hangoztatott („eleve hamis”) Gyurcsány egyenlő Orbántól a Gyurcsány is jobb Orbánnál következtetésre jutott. (Ez nyilván a szerző véleménye.)

A bevezető után térjünk rá a magyar királyi csendőrségről szóló előadásra, amelynek Vincze Gábor anyaországi történész könyvet szentelt.

A jelenleg hódmezővásárhelyi múzeum munkatársa bevezetőként elmondta, hogyan keletkezett a könyv: 2015-ben egy idős amerikai házaspárral, a Bajtársi Szövetség vezető munkatársaival került kapcsolatba, s bíztatásukra közreműködött a magyarországi csendőrséggel kapcsolatos, végül Ópusztaszeren megrendezett kiállítás megszervezésében.

Innen adódott az indíttatás a csendőrség történetének a kutatására.

A (máig élő) köztudatban a magyar csendőr nem éppen pozitív jelenség – a kommunista korszak propagandája tett róla, hogy ne az legyen. A valóság azonban más, legalábbis sokkal árnyaltabb.

Ami tény: a csendőrség intézményét a franciák találták fel (gendarmerie), innen terjedt el sok más európai nemzethez. A csendőr szó első ízben 1834-ben fordult elő a magyar nyelvben, addig – és később is párhuzamosan – a (franciából adódó) zsandár kifejezést használták. Hivatalosan először a magyar képviselőházban 1873. február 8-án használták a csendőr szót.

a csendőrség hivatalosan 1881-ben alakult meg Magyarországon, és 1945 májusáig létezett, amikor is felszámolták, „bűnös testületté” nyilvánítva.

Vincze Gábor előadása ezt a több mint fél évszázados korszakot járta körbe, számos példával illusztrálva mondandóját. Amelynek lényege: erős tévedés, hiba a „magyar királyi csendőrséget” bűnös testületté nyilvánítani és kollektív bűnössé kikiáltani. (Ennek 1945 után meglettek a borzalmas következményei, egyebek közt a csendőrség családtagjainak l989-ig tartó megfigyelésében).

A fentiek azonban csak halvány összefoglalója annak, ami kedden este az arad-központi református egyházközség imatermében elhangzott.