Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2022. május 18., 00.17

Főhajtás Tóth Sándor előtt

Írta: Jámbor Gyula
2021. december 27., 16.03 Hétfõ / Arad

December 23-án délben megkoszorúzták, mint 31 éve minden alkalommal ezen a napon és órában, a Maros-parton, a várhíd tőszomszédságában Tóth Sándor kopjafáját.

A hódmezővásárhelyi (Magyarország) vállalkozó-gépkocsivezető – a magyar újság olvasója bizonyára tudja, hisz minden évben megemlékezünk róla – 1989. december 22-én, éppen a fordulat napjának estéjén élelmiszerrel, gyógyszerekkel megrakott, a hódmezővásárhelyi, román forradalommal szolidarizáló polgárok adományaiból villámgyorsasággal összeállt segélyszállítmánnyal érkezett Aradra. Temesvárra indult, de az akkori, rendkívül bizonytalan helyzet miatt itt rekedt. És itt érte a halál, december 22-én éjfél tájt, talán már utána pár perccel, a Maros hídja előtt.

A napokban láttam valamelyik magyarországi tévéadón egy összeállítást a romániai forradalomról (vagy akármiről, mindenesetre 1989. december 22-ről), amelyben kortársak emlékeznek azokra az időkre, amikor magyarországi, segélyt szállító konvojok lépték át a hirtelen (bár nem problémamentesen) megnyílt magyar–román határt. Többek között Hódmezővásárhely későbbi alpolgárnestere nyilatkozott – jó ideig évente jelen volt az aradi koszorúzásokon –, aki elmondta a Tóth Sándorral kapcsolatos emlékeit.

Talán 1991-ben (?) a Magyar Televízió felkérésére riportot készítettem T. S. mártíriumáról, a romániai forradalom egyetlen külföldi áldozatáról. Sikerült felkutatnom egy koronatanút, azt a (román, amúgy magyarul jól beszélő) férfit, aki 1989. december 22. estéjén elkísérte Tóth Sándort az aradi várhoz vezető úton. (Sajnos, elhalálozott, ma már nem szolgálhat tanúként.) Szerinte T. S. (felkérésre) vállalta, hogy az aradi várból lőszert hoz kocsiján a megyei kórházat a forradalom nevében védő, munícióhiányban szenvedő katonaságnak.

Hogy ki és mi támadta volt a megyei kórházat, máig rejtély.

Tóth Sándor életét bizonnyal a Maros (várhoz vezető) hídját védő, a forradalom ügyéhez csatlakozott katonaság golyói oltották ki. (Bár balról, a Parc Szállóban elhelyezkedett szekusok is lőttek.) Előbbieknek nyilván fogalmuk sem volt arról, hogy egy magyar(országi), a román forradalommal szolidarizáló külföldi az áldozat.

Elismerjük-e, szeretjük-e vagy sem (e sorok írója biztosan nem szereti), a hazai 1989 decemberének végét számos rejtély övezi. Pedig, immár a televízió korában úgymond,  élőben közvetítették a román forradalmat.

Több évtized múltán a történet megkérdőjelezhető. Főleg azoknak, akik nem tudják, legfeljebb ilyen-amolyan (megbízható vagy sem) forrásokból értesülnek arról, milyenek voltak azok a napok.

 

***

Amit 2021. december 23-án, a Tóth Sándor-megemlékezésről feljegyezhetünk.

A rövid, ezúttal kb. 12 perces ünnepséget Bognár Levente Arad városi tanácsos – sok évig méltán köztiszteletben álló alpolgármester – vezette le.

Jelen volt az általa köszöntött méltóságok között (minden tisztelet számára!) a néhány éve a püspökiről érseki rangra emelt Timotei Seviciu.

E sorok a december 23-i megemlékezésről talán egy, vagy két alkalommal hiányzó krónikása azt rögzítette, hogy Timotei Seviciu ortodox püspök, jelenleg érsek majd’ minden alkalommal jelen volt. (Amikor nem, bizonyára egészségi okok miatt.) És mindig, idén is a felekezetek, a népek barátsága, megbékélése, együttműködése eszméje mellett állt ki.

Ami „kilógott” a sorból: idén nem volt jelen Hódmezővásárhely város küldöttsége, és Valentin Voicilă, az „aradi forradalom” kétségtelen (jelenvolt) vezéralakja sem mondott beszédet.

A megemlékezésen, hagyományosan, elhangzott a Miatyánk (magyarul ft. ns. Király Árpád marosi főesperes kezdeményezésére).

És több forrásből elhangzott a „boldog karácsonyt” kívánság.

Minden gyász és megpróbáltatás ellenére az élet élni akar.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu