Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2020. július 16., 20.14
Uniós pénzalapok a tartós fejlődésért

Fokozott versenyképesség szükséges

Írta: Chirmiciu András
2014. szeptember 17., 17.52 Szerda / Hunyad

A megye toronymagasan megelőzte a nyugati fejlesztési régió másik három megyéjét az EU-s pénzalapok felhasználása terén, a 2007 és 2013 között pénzügyi ciklusban egymagában annyi pénzt szerzett fejlesztési projektekre, mint Arad, Temes és Krassó-Szörény megyék együttvéve. Ezt a 2014–2020-as kiírásba megismételni szeretnénk, noha fokozott versenyre lehet számítani, a másik 3 megye alighanem javít eddigi teljesítményén, Arad megye esetén ez például egyértelműen látszik, derül ki a Hunyad megyei hatóságok a napokban ismertetett adataiból.

 

Együttműködés a megyéért

 

Mircea Moloţ, a Hunyad Megyei Tanács elnöke tapasztalatcserére hívta össze a megye polgármestereit, parlamenti képviselőit, illetve az üzleti szféra képviselőit. Előbbiek nagy számba jöttek el, a 10 parlamenti képviselő közül csak 5-en, az üzleti szférát viszont csak néhányan képviselték.

A 2007–2013-as ciklusban a Hunyad Megyei Tanács 5 EU-s projektet bonyolított le, melyekre összesen 128,83 millió lejt (28,63 millió eurót) kapott EU-s forrásokból, további 11 pedig folyamatban van, ezekre a megye további 1,20 milliárd lejt, vagyis 267 millió eurót szerzett.

A 2014–2020-as ciklusban a nyugati térség 544,5 millió eurót kap fejlesztési projektekre, ezen az összegen versenyeznek a 4 megye helyi és megyei hatóságai. A keret különböző célokat szolgál, a következő eloszlás szerint, arányosan.

 

Célkitűzések

% a régiós kereten belül

Városfejlesztés

42,13

Közúthálózat korszerűsítése

14,33

Kis- és középvállalatok versenyképességének fokozása

11,12

Egészségügyi és szociális infrastruktúra

6,35

Tanügyi infrastruktúra

5,40

Kulturális örökség ápolása

4,77

Épületek hőszigetelése, energetikai korszerűsítése

4,76

Vidéki telekkönyvezés

3,97

Technológiai átutalások

2,62

Műszaki korszerűsítések

1,55

Turizmusfejlesztés

1,51

Szociálisan hátrányos közösségek felkarolása

1,43

 

Az uniós pénzalap nemcsak a helyi hatóságoknak szól, állami vagy magánvállalatok is megpályázhatják. A helyi hatóságok alaposan figyeljenek fel ezekre, hiszen az uniós pénzek munkahelyteremtéssel járnak, főleg az infrastrukturálisak, szögezte le Moloţ. Sőt, községek és kis városok esetén ezek jelentik gyakran az egyetlen fejlesztési lehetőséget, jegyezte meg Sorin Vasilescu prefektus. A vállalatoknak is komoly fejlődési lehetőséget jelentenek, főleg, hogy az utóbbi években csődök nyomán csökkent a Hunyad megyei vállalatok száma, akárcsak a megmaradtak nyeresége, illetve az alkalmazottak száma, világított rá a keserű helyzetre Crinela Gafton, a megyei kereskedelmi kamara igazgatónője.

Milyen problémákkal szembesülnek a polgármesterek és a vállalkozók, hogyan lehetne ezeket orvosolni, milyen törvénymódosításokért lobbizzanak a megyei parlamenti képviselői? – érdeklődött a megyei tanács PNL-s elnöke. A pályázatokat túl szigorú szabályokhoz kötik, a polgármesterek mozgástere igen korlátolt, emiatt nehéz a kisebb településekre csábítani a beruházókat, panaszkodott Marcel Goia (PNL, Hátszeg), illetve Dănuţ Buhăescu (PSD, Urikány) polgármestere. Alaposan kidolgozott fejlesztési tervre lenne szükség minden önkormányzatnál, hangsúlyozta Petru Mărginean (PC), Déva polgármestere. Más kisebb város, illetve község polgármesterei az együttműködésben, több település közös pályázatát említették lehetőségként. Szinte valamennyi felszólaló a jogszabályi instabilitást komoly hátránynak nevezte. Az EU-s pályázatok terén sereghajtó két város, Brád és Lupény inkompetenciájukról messze földön elhíresült PSD-s polgármesterei azonban nem vették a fáradtságot, hogy eljöjjenek a dévai tapasztalatcserére.

 

Beruházók akadályai

 

Hunyad megyének óriási szüksége lenne jól működő vállalatokra, a közintézmények csupán a lakosság szolgáltatását látják el, fejlődést azonban nem hozhatnak, jegyezte meg Victor Arion, a megye nagy részét ellátó Apaprod igazgatója. Manapság a megye legjelentősebb vízfogyasztói a kórházak, noha korábban mindig a marosnémeti hőerőmű volt (a Zsil-völgyét egy másik vízszolgáltató, az Apaserv látja el). Utóbbi fogyasztása drasztikusan visszaesett, havi 180 000 köbméterről olyan 40 000-re, ami egyértelműen gazdasági teljesítményének mélyrepülésére utal. Holott ügyes menedzsmenttel könnyen fokozhatná teljesítményét, derült ki Nicolae Stanca, a csertési aranybányászat újjáindítását célzó Deva Gold igazgatójának keserű tapasztalatából. Az aranybányászat nagyméretű áramfogyasztással jár, még ha csak Csertésről volna szó, s Déva határában vagy Muncselen nem is indítják újra a bányákat. Stanca a marosnémeti hőerőmű vezetőségéhez fordult, 20 évre szóló nagyméretű villamosenergia- vásárlási szándékával, a hőerőmű pártpolitikai alapon kinevezett PSD-s vezetősége azonban visszautasította, azt állítván, hogy képtelenek akkora mennyiséget leszállítani. A szomszédos Kecskedágára, a német tulajdonú cementgyárhoz küldték tapogatózni, hogy vajon megmaradnak-e még 20 évet, mert ha a nagy cementgyár bezárja kapuit, akkor a hőerőmű szívesen átadná a bányavállalatnak annak villamos energiáját! Eközben a hőerőmű csak 2 termelőegységgel működik (a 6-ból), sőt, az egyiket az idén ócskavasnak adta el annak vezetősége! Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy Stanca eszmefuttatása általános felháborodást okozott az egybegyűltek között, bármennyire is kínos volt ez a jelenlévő PSD-s polgármestereknek. Az ilyen égbekiáltó inkompetencia és rosszindulat, az aranybányászat újjáindítását megnehezítő jogszabályi ellentmondások eltörpülnek, noha utóbbiakból is bőven akad, vagyis az, hogy az egyik törvény kitételei ellentmondanak egy másikénak, amire Stanca több példát is felhozott.

 

Fejétől büdösödik a hal

 

A Nicolae Stanca által elmondottak nyomán az egybegyűltek a parlamenti képviselők magyarázataira voltak kíváncsiak. Csakhogy a konferenciára csak az ellenzéki PNL-s képviselők jöttek el, a kormánypárti PSD-sek és PP-DD-sek nem (vagy hamarosan, a kényes kérdések előtt távoztak), a megyének pedig nincs PDL-s és RMDSZ-es képviselője. Ahogy várható volt, a jelenlévő honatyák bükkfanyelven üres szólamokat hangoztattak. Olyannyira, hogy Moloţ a főnök tekintélyével kemény hangon jegyezte meg: „azért küldtünk a parlamentbe, hogy a megye fejlődését serkentő hasznos törvényeket hozzatok”.

Kivétel volt Carmen Hărău PNL-s képviselő asszony, aki felkészültségével, tartalmas hozzászólásával számos korábbi esethez hasonlóan ismét kitűnt pártkollégái mellett. Aki mégis felháborította párttársait, amikor kemény hangon leszögezte, hogy az EU-s pályázatoknál szigorúan tartsanak be minden előírást, s meg se próbálják más célokra fordítani az uniós pénzeket, mert azokat szigorúan ellenőrzik, s szabálysértés esetén az utolsó fittyingig vissza kell fizetni, a tettesek pedig a következményekkel szembesülnek. Ez inkább az uniós pályázatok terén újonc vállalkozókra vonatkozik, mintsem a jártasabb helyi hatóságokra, s akinek nem inge, ne vegye magára, jegyezte meg a képviselő asszony, aki 2012-ben feladta üzleti tevékenységét a politika javára, de azóta is szoros kapcsolatot tart a beruházókkal. Hărău például a szászsebesi Mercedes-gyár német vezetőjének keserű tapasztalatát említette, aki Vajdahunyadon nem talált 38 jól képzett esztergályost! Holott a város oly büszke ipari múltjára, szociális helyzete pedig súlyos, szakmunkásokat mégsem találni. Mivel szándékszik Románia ide csábítani a beruházókat, „megértjük, hogy nincs belföldi tőkétek, sem infrastruktúrátok, de legalább szakképzett munkaerőt biztosítsatok”, tolmácsolta a külföldi beruházok általános panaszát, amikor az alkalmazandó személyzet tömeges szakképzésének szükségességével szembesülnek.

Szakmunkásképzés helyett a kormány viszont a diplomagyárak felé szándékszik taszítani az érettségin megbukottakat, jegyezték meg az egybegyűltek. Félreértés ne essék, nem a polgármesterek vagy a megyei tanácselnökök mészárolják le a tanügyi törvényt, jegyezte meg Moloţ. De mi, ellenzéki képviselők sem, „nem mi módosítottuk azt sürgősségi kormányrendelettel”, jegyezték meg képviselő kollégái.

Tekintettel a tervezettnél jóval hosszabbnak bizonyult konferencia többnyire tartalmas felszólalásaira, a megye vezetőségét még egyet tervez az év végéig.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu