Gulyással mutatkoztak be

Átütő sikernek örvendett a vasárnap esti dévai gulyásfőző verseny. Hosszas sorok kígyóztak a négy bogrács környékén, mindenki elégedetten fogadta a finom magyar specialitást. Néhányan duplázni is akartak volna, másoknak épp, hogy egy kis kóstoló jutott, mások pedig éhesek maradtak.

A gulyás jóval nagyobb sikernek örvendett, mint ahogy a szervezők gondolták volna. Kétszer akkora adag is simán elkelt volna.

Az első alkalommal megrendezett Hunyad megyei magyar napoknak ugyanis egy másik célja is van a magyarság értékei és kultúrája megőrzése mellett, éspedig ennek megismertetése a többséggel. A vasárnap délután Déva főterén megrendezett gulyásfőző verseny éppen ilyen jellegű volt. A kánikula ellenére estére a tér zsúfolásig megtelt, a több száz fős közönség olyan fele-fele arányban volt magyar, illetve román.

Utóbbiak ott nyüzsögtek a bográcsok mellett, kíváncsian érdeklődtek a szakácsoktól, hogy miből is készül pontosan a híres magyar gulyás. Sokan közülük ugyanis csak hallottak róla, közelebbről viszont még nem látták. Ők várták a legtürelmetlenebbül a finom falatok elkészültét. Várni bizony kellett, mert noha a főzés már délután 4 óra tájában elkezdődött, a kóstolóra csak este 8 óra után került sor. Ekkor mind a négy bográcsnál hosszú sorok keletkeztek, a finom falatokat ugyanis ingyen osztották a tömegnek, a Communitas Alapítvány, a dévai Corvin Kiadó, valamint Pogocsán Ferdinánd dévai RMDSZ elnök, helyi tanácsos támogatásának köszönhetően. A székelyek által hozott pityókáskenyeret viszont pénzért árulták, jobban fogyott, mint a cukor. A gulyásfőző versenyen ugyanis a dévai Téglás Gábor iskola csapata, a szintén dévai Dél-Erdélyért kulturális társaság, valamint Vajdahunyad gyöngye mellett a gyergyói „Székelyerősítés” elnevezésű csapat is részt vett. Végül ők is nyerték meg a főzőversenyt, az ő standjuk előtt kígyózott a legnagyobb sor.

A székelyföldi vendégek azonban nemcsak ínycsiklandozó finomságokkal jöttek, hanem citeraegyüttessel és néhány néptáncossal is, akik megfelelő zenei és néphagyományi hangulatot teremtettek.

A legnagyobb siker azonban – ami jócskán felülmúlta a rendezők legmerészebb vágyait – kétségtelenül a gulyás volt. Mindkét célt elérte, túlhaladta. A magyarság – hozzáértő módra – követte a nemzeti étel főzésének versenyét, örvendett, hogy a szórványban is ügyesen ápolják a nemzeti hagyományokat, a románság viszont megismerkedett a magyarság egyik jellegzetességével. S rögtön meg is szerette: a szakácsok nem győzték elmagyarázni románul, hogy kell gyulást készíteni, annyi volt az érdeklődő. Fölöttébb elismerően fogadták a magyar konyha, népzene és néptánc remekműveit.

Vasárnap Déva kellős központját a magyarság vette birtokba félnapra. Ez idő alatt azonban a románság is közelebb került hozzánk, nagyobb érdeklődést mutatott a magyarság iránt, mint bármikor korábban. Éppen emiatt a sikeren meglepődött szervezők már helyben fontolgatták, hogy jövőre nagyobb méretűre tervezik az eseményt.