Hasznosítani az anyaországi tapasztalatokat

Írta:
2014. június 4. 16:17 (szerda) /

Szombaton a III. Majláthfalvi Gazdatalálkozó alkalmával több, a gazdamozgalomban kiemelkedő szerepet vállaló személyiséggel, szakemberrel találkoztunk, közülük egyesekkel el is beszélgettünk. Dr. Horváth József, az Orosházi Gazdakör elnöke, egyben a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Együttműködési Fórumának is az alapító tagja, az ügyvezető elnöke.

 

–       Elnök úr, néhány mondatban idézzük fel a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Együttműködési Fóruma megalapításának a történetét.

–      Orosházán 2013. május 13-án sikerült megalakítanunk a Vidékfejlesztési Minisztérium, a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével ezt az új együttműködési lehetőséget. Már évekkel azelőtt közreműködésével próbált létrehozni az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületével és a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületével, később a Vajdasági Gazdák Szövetségével az Orosházi Gazdakör egy olyan együttműködési formát, ami az országhatáron innen és túl, a nemzet minden gazdálkodójához megpróbál eljutni. A Fórum azt vállalta fel, hogy a Kárpát-medence minden egyes gazdaszervezetét, a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, a Vajdaságban, Horvátországban, Szlovéniában, illetve az anyaországban működőket összefogó szervezeten keresztül minden gazdasági információt, a pályázatokra vonatkozó tájékoztatókat, a különféle forrásokhoz való hozzájutás lehetőségeit a gazdasági együttműködés felé tereli. Az országhatár két oldalán lévő gazdaszervezeteket tömörítő Együttműködési Fórum elnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mindenkori elnöke lesz. Ezen belül az Orosházi Gazdakör kapta meg az ügyvezetői feladatoknak az ellátását.

–       A fentiek szellemében a Kárpát-medencében sikerült-e már komoly lépéseket tenni?

–      A nemzeti agrárstratégia lehetőségeit szem előtt tartva azt szeretnénk, ha a Kárpát-medence minden magyar gazdaszervezete, gazdálkodója számára az Együttműködési Fórum szilárd, kiszámítható hátteret biztosítana. Erre már volt is példa, hiszen tavaly, illetve idén is a Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán keresztül, a pályázati úton benyújtott igények alapján támogatási összegekhez jutottak Arad megyében, a Bánságban, sőt a Vajdaságban is a gazdaszervezetek. Gondolok itt elsősorban a Falugazdák Hálózat támogatására. A jelenlegi találkozón a Vajdasági Gazdaegyesületek vezetője beszélgetésünk során elmondta: erre az évre a Falugazdák Hálózat rájuk eső részének a teljes finanszírozását sikerült a támogatás jóvoltából megoldani. Tavaly hasonlóra volt példa Bihar megyében, de az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete is kapott pénzt a működésükhöz szükséges feltételek megteremtéséhez. Hozzá kell fűznöm, hogy a Kárpát-medencei gazdaszervezetek számára 2010 után vált igazán hathatóssá a támogatás, ami a Parlamenti Államtitkárság közvetítésével működik. Június 12–13-án lesz Budapesten az Együttműködési Fórum soros ülése, ahol remélhetően egy zárónyilatkozatban meghatározzuk majd azokat a feladatokat, amelyek a következő időszakban nagyon fontosak minden csatlakozott szervezet számára. Ehhez viszont tudnunk kell, mit akarnak megvalósítani, mihez kérnek támogatást, milyen információk szükségesek az adott ország jogrendszerében. A napokban alkalmam volt tájékozódni az életbe lépett, a termőföld forgalmazását szabályozó új romániai  földtörvény felől. Az némi hasonlóságot mutat a Magyarországon elfogadott törvényhez, de a sorok között bizonyára vannak olyan tételek is, amelyek a kis- és közepes gazdaságok, a családi gazdaságok fejlődésére kihatással vannak. Azokra nagyon oda kell figyelni, nem beszélve a 2014–2020 közötti közös, uniós agrárpolitikáról, az ebben az időszakban adódó EU pénzforrásoknak a leosztásáról. Magyarországon most e kérdések, illetve tervek kidolgozásának folyamatában vagyunk, a kormányzat nagyon fontosnak tartja a vidék, a kis- és közepes gazdaságok megerősítését. Gondolom, ezek Erdélyben vagy a Partiumban is hasonlóan fontos dolgok.

–       Igaz-e, hogy az Együttműködési Fórum Aradon is irodát nyit?

–      Az elmúlt évi csatlakozással a Fórum minden tagja olyan lehetőséghez jutott, hogy az információáramlás megkönnyítése végett pénzalapokat biztosítunk számukra, a meglévő irodáiknak a fejlesztéséhez, így az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete irodájának a fejlesztéséhez is.

–       A Fórum szempontjából hasznosnak tekinti-e a Majláthfalvi Gazdatalálkozót?

–  Amikor meghívtak a gazdatalálkozóra, kifejtettem: az itteni rendezvény nemcsak Majláthfalvára, hanem Arad megyére, a Vajdaságra, tehát az egész régióra kihat. Olyan kapcsolódási pontokra leltünk, amelyeket tartalommal megtöltve, fejlesztve a bárhol dolgozó gazdák kicserélhessék a tapasztalataikat. Azért fontosak az ilyen alkalmak, mert kötetlen, családias feltételek között megvitathatjuk közös dolgainkat. Éppen ezért, a vajdaságiakkal kialakított gyakorlat szerint, látogatásokat is tervezünk az Arad megyei és a bánsági gazdálkodók számára. Ha eljönnek Békés vagy Csongrád megyébe, bemutatjuk nekik az ottani gazdálkodási tapasztalatokat a növény- vagy zöldségtermesztésben, de az állattenyésztésben is. Mert az EU-követelményeknek való megfelelés újabb kihívásokat jelent mindnyájunk számára. A pályázatok lehívásának hatékonyságában elemi fontossága van a tapasztalatoknak. Éppen ezért, az anyaországban felgyülemlett, korszerű, hatékony gazdálkodási, de a pályázati tapasztalatokat is szeretnénk megosztani a határon túli magyar gazdákkal.

–       Sok sikert hozzá, köszönöm a beszélgetést.

Hozzászólások