Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2021. október 24., 18.33
Március 15 a Zsilvölgyében

Haza ott van, ahol jog van

Írta: Chirmiciu András
2008. március 16., 16.45 Vasárnap / Hunyad

Szombaton Zsilvölgyében is megemlékeztek a magyar Szabadságharcra. Lupényban a református templomban gyűlt össze a helyi magyarság, illetve a négy román polgármesterjelölt a 160 évvel ezelőtti események megünneplésére.

Ősz Sándor Előd, kolozsvári református egyházkerületi kutató a 160 évvel ezelőtti események szomorú fordulatait ismertette. Pontosabban azt, hogy az egymás melletti fellépés helyett a magyar és a román nép ellenséges helyzetbe került.

A pesti forradalom kitörését követő első két hónapban az erdélyi román értelmiségiek a magyar forradalom mellé álltak. Szembenállásra a balázsfalvi nagygyűlés után került sor, amikor a román nemzeti mozgalomban a konfrontatív oldal kerül hatalomra, noha éppen a Hunyad megyei románok képviselői próbálták meggyőzni nemzettársaikat a magyar-román együttműködés előnyeiről.

Nem sikerült: a későbbi megbékélési kísérletek ellenére a fegyveres ellenállás csupán kétoldalú sérelmeket és sírokat és keserűséget eredményezett: csupán 1848 őszén Dél-Erdélyben 3500 magyar áldozata volt a szembenállásnak, derült ki az ifjú kolozsvári teológus igen merész hangú előadásából. Aki mindkét nemzet másikkal szembeni jelentős kártevését szóvá tette, pontosabban ostorozta.

Üzenete egyértelmű: noha magyar és román oldalon is voltak olyanok, akik felismervén a két nép erdélyi egymásrautaltságát a megbékélést szorgalmazták, az indulatokra alapozott szemlélet diadalmaskodása tanulság kell legyen a jövő nemzedékek számára. Kérjünk kölcsönösen bocsánatot egymástól!

A lupényi magyar iskola diákjainak ünnepi verses előadása után, Dézsi Attila alprefektus is a Szabadságharc mai üzenetét ecsetelte: 1848-ban a magyar nemzet hazát akart teremteni, jogokért küzdött. Mert a szabadság teremt hazát az országból. Manapság is jogokért-hazánkért küzdünk, s akárcsak 1848-ban az összetartozás vagy szembenállás próbája előtt állunk.

Szintén az összefogás létfontosságát említette ünnepi felszólalásában Széll Lőrincz, a Hunyad megyei ifjúsági igazgatóság vezetője is.

Mindnyájunk ünnepe
Mivel a város egyes lakóinak ünnep, számomra is ünnep március 15. hangsúlyozta Tiberiu Iacob Ridzi, a petrozsényi református templomban ünneplő magyarság – és európarlamenti képviselő felesége – örömére. Petrozsény és a Zsilvölgye sokat köszönhet a magyarságnak, s ez előtt fejet kell hajtani.

Borbély Károly távközlési miniszter is az ünnep általános érvényességét hangsúlyozta: senki sem sajátíthatja ki március 15. örökségét, hiszen az idő során az eszközök nyilván változtak, a forradalom célkitűzései viszont nem. Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke viszont Kossuth Lajost idézve a célkitűzések alkotmányos eszközökkel való elérésének fontosságát húzta alá.

Az ünnepi előadásban a petrozsényi magyar iskola diákjai a Szabadságharc hőseinek, az aradi vértanuknak gyújtottak gyertyákat. Ács Éva, iskolavezető a Haynau tábornok vezette megtorlással hősiesen viselő, sőt, erkölcsi győzelmet arató vértanukat hozta fel példának. Haynau ma is él. Csupán más nevet visel: reménytelenség, közömbösség, beolvadás, széthúzás, elcsüggedés. Ezek ellen kell küzdjön az erdélyi szórványmagyarság, ehhez merít erőt dicső elődei Szabadságharcából.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu