Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2021. február 26., 08.56
Szakszervezeti tiltakozások

Hogyan tovább, CEH?

Írta: Chirmiciu András
2021. február 22., 18.45 Hétfõ / Hunyad

Több száz bányász tiltakozott hétfőn Petrozsényban, a Hunyad megyei energetikai konszern (CEH) udvarán az elmaradt bérek miatt. Közben Déván, a megyeháza előtti téren a marosnémeti hőerőmű alkalmazottjainak kis csoportja tüntetett a prefektúránál a bányászokkal szolidarizálva.

Az energetikusok és bányászok tiltakozása múlt héten kezdődött, amikor a CEH alkalmazottjai nem kapták meg a február 15-én esedékes fizetésüket. Lupényban mintegy 60 bányász maradt csütörtök óta lent a bányában a bérelmaradások elleni tiltakozásként.

Hétfőn délután Raluca Turcan munkaügyi és népjóléti miniszter asszony bejelentette, hogy megoldást találtak az elmaradt bérek problémájára, az általa vezetett tárca február 25-én és 26-án fizeti ki a pénzösszegeket, valamint a szállítási költségeket és az élelmiszerjegyeket. Ideiglenes megoldásról van szó, amely csak három hónapig érvényes.

 

Elnapolt probléma?

 

A lónyai, livazényi, vulkáni és lupényi bányákból, valamint a marosnémeti és parosényi hőerőművekből álló CEH 2019 óta csődeljárás alatt áll. Sőt, mondhatni 2013-as létrehozása óta veszteségesen működik, folyamatosan adósságot adósságra halmoz. Holott éppen azért alakították meg a korábbi Országos Kőszénbánya Vállalat szétválasztásával és a két hőerőmű hozzácsatolásával, hogy tiszta lappal, azaz történelmi adóságok nélkül indulhasson. Az akkor működő 7 bánya közül csak a versenyképesnek tekintett négyet helyezték át a CEH-hez, időközben azonban a lónyai és a lupényi bányák bezárásáról döntöttek, jelenleg annak munkálatai zajlanak, s csupán a livazényi és vulkáni bányákban folyik a kőszénkitermelés.

A CEH azonban így sem képes kitermelni alkalmazottjai bérét. Működési költségeit jóformán kezdettől fogva sem képes biztosítani, beszállítóit korábban sem fizette ki, éppen azért indult el ellene 2019-ben a csődeljárás. Január elsejétől a konszern a rendszerszolgálati juttatások és a lónyai bányának járó állami segély, összesen 7 millió lejes bevétel nélkül maradt, s immár alkalmazottjai bérét sem képes kitermelni.

Raluca Turcan szerint három hónapon belül a CEH konkrét és megalapozott átszervezési tervet készít el, mely a vállalat hosszú távú megmaradását biztosítaná. Ez viszont fölöttébb kétséges, tekintettel az előzményekre. 2015-ben az állam 60 millió lejes sürgősségi támogatást nyújtott a CEH-nek erre a célra, s az Európai Bizottság is jóváhagyta azt. Kilábalási stratégia azonban „természetesen” nem született, a pénzt a működési költségekre költötték, s emiatt 2019-ben az Európai Bizottság az állami segély visszafizetését rendelte el. Az uniós normák szerint egy tagállam csak konkrét kilábalási stratégia kidolgozására nyújthat pénzügyi támogatást kereskedelmi vállalatnak. A CEH nyilván a 60 milliót sem fizette vissza a román államnak, de még így sem képes fedezni minimális kiadásait sem.

 

Politika és méltányosság

 

A CEH elvileg országos jelentőségű energetikai konszern, gyakorlatilag viszont fél-megyei távfűtési vállalat. A négy Zsil-völgyi bányából és két hőerőműből álló konszern ugyanis az ország villamosenergia-termelésének kevesebb, mint 5%-át (időnként csupán 1-2%-át) adja, bezárását szinte meg sem érezné az ország, más belföldi forrásokból könnyedén pótolni lehetne a kiesést. A CEH biztosítja azonban fél Hunyad megye – pontosabban a Zsil-völgyi városok és fél Déva – távfűtését. A bányavidéken több mint 10 000, a megyeszékhelyen pedig több mint 4000 lakás és a legtöbb közintézmény fűtése függ a két hőerőműtől. Amennyiben azok leállnak – mint pénteken Marosnémeti, a kőszénhiány miatt – akkor komoly gondok adódnak, a kieső hőenergia és meleg víz nem pótolható más forrásokból. Florin Oancea dévai polgármester elfogadhatatlannak tartja a helyzetet, a CEH napi 32-33 vagon kőszenet kellene, hogy küldjön a Zsil-völgyi bányákból Marosnémetire, az utóbbi hónapokban azonban rendszeresen a leszerződtetett mennyiség fele, vagyis olyan 15 vagon szén érkezett a hőerőműhez. Miért dideregjenek a dévai lakosok, akik időben kifizetik számláikat, mert a Zsil-völgyi bányászok nem termelik ki a szükséges mennyiségű szenet? A dévai városvezetés ugyanis anyagi segítséget is nyújtott a CEH-nek, csakhogy a lakosság ne maradjon fűtés és meleg víz nélkül – tavaly például a dévai önkormányzat fizette ki a CEH tartozását a vasúti szállítóval szemben, miután utóbbi éppen a tartozásra hivatkozva tagadta meg a kőszén elszállítását Zsil-völgyéből Marosnémetire.

Florin Cîțu kormányfő pedig a méltányosság hiányát kifogásolta: a CEH alkalmazottjai különféle pótlékokat, élelmiszerjegyeket és ingyenes szállítást kapnak az eleve magas alapbér mellett, s a koronavírus-járvány sem vetette vissza a kőszén és villamos energia iránti keresletet, miközben a magánszféra alkalmazottjai eleve álmodni sem mernek ilyen nagyvonalúságról, sőt, 1,4 millióan kényszerszabadságra kényszerültek a pandémia miatt!

A PSD viszont egyből politikai tőkét próbált kovácsolni a CEH-gondokból. Laurențiu Nistor megyei tanácselnök a hétvégén nagydobra verte állítólagos szolidaritását a tiltakozó bányászokkal és energetikusokkal, holott a CEH gondjai éppenséggel a PSD-s kormányzások idején, 2013 és 2019 között keletkeztek, s a bírósági csődeljárás elkezdése előtt végig a PSD nevezte ki embereit a CEH élére! Most mégis krokodilkönnyek hullnak szemeikből úgymond a „mostoha sorsú” bányászok és energetikusok miatt. Csakhogy versenytársuk is akadt, az ifjú hiénák, az AUR képviselői szintén saját politikai tőkét akarnak kovácsolni a CEH gondjaiból, s igyekeznek lenyúlni a koncot (vagy inkább tetemet?) a PSD orra elől.

A politikai viszályokon túl azonban megmarad a kérdés: mi lesz a dévai és Zsil-völgyi lakások és közintézmények távfűtésével?

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu