Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. szeptember 29., 22.13

„Itt most nincs két dobás”

2008. február 17., 18.00 Vasárnap / Arad

Király András képviselő, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke beszél a helyhatósági választások új jelölési módszeréről, annak előnyeiről és buktatóiról.

Már most világosan látszik, az idei helyhatósági választás gyökeresen más lesz, mint az előzőek. Nem izgulnak?
– 2008 választási év, és ennek az első legfontosabb szakasza a helyhatósági.  Többször elmondtuk, hogy a szervezet, és az egész magyar közösség ereje pontosan annyi, amennyi tanácsossal, alpolgármesterrel vagy polgármesterrel képviselteti magát a helyi tanácsban. Véleményem szerint az egyik legfontosabb megmérettetés, magyar közösségi szinten, hogy jól megszervezzük a helyhatóság választásokat, pontosan ki tudjuk vinni az üzenetünket, megmagyarázzuk, miért fontos részt venni, miért fontos ott lenni, ahol a határozatokat hozzák. Sajnos, elmúlt a ’90-es évek elején tapasztalt nagy lendület, amikor jó vagy rossz megfogalmazásban azt mondták: bárkit írhattál a listára, ha azt látták az emberek, hogy tulipán, arra pecsételtek. Ez elmúlt. Sajnos, mondtam, pedig a közösségnek ma is kell  legyen akkora összetartozási ereje, hogy tudja, kire szavazzon.

Biztos elegendő az idő megmagyarázni a változásokat?
– Reméljük, mindenki megérti, hogy egy szervezetnek nem csak képviselőkre van szüksége, ezeknek eredményeseknek is kell lenniük. Említettem, elmúlt az idő, amikor maga csak a tulipán hozta a szavazatokat. Most akkor tudunk szavazatokat szerezni, ha eredményesek vagyunk. Hál’istennek 2004-2008 között elég eredményesek voltunk. El lehet viszont mondani, nagyon sok mindenben nem tudtunk előrelépni. Viszont az egyik legfontosabb kérdés, hogy partnert találjunk a közösségben. Mi nem kényszeríteni szeretnénk a választókat, hanem az elért eredmények alapján elvárjuk, hogy mögénk álljanak és támogassanak. Ugyanakkor álljanak elénk, és beszéljük meg, mi az elvárásuk velünk szemben. Tény, mostanáig könnyebb helyzetben voltunk, mert úgy éreztük, a legégetőbb kérdésekben, mint műemlékvédelem, Szabadság- és Szentháromság-szobor visszaállítása, iskola visszaszerzése egyetértünk. Ezeket a nagy kérdéseket pedig végül megoldottuk.

– De maradtak a szürke hétköznapok.
– Pontosan, maradtak a napi gondok, akár egy családban. Ezen a téren kellene mindenképpen közelebb kerülni a közösséghez. Bennünk, úgy vélem, megvan a készség, képesség, a lehetőség is a közeledéshez. Persze, nem várjuk el, hogy zsákbamacskát, vagy ugyanazt a jelöltet fogadják el. Megteremtjük a lehetőséget, hogy helyi szinten mindenütt beszéljék át úgy a pozitívumokat, a megoldott kérdéseket, mint a hiányosságokat, mit kellene még tenni az illető közösségben, milyen típusú vezetőt várnának el a megye magyarjai.

Miért pont Kisiratoson és Peregen lesz urnás előválasztás?
– Mert nem akarom, hogy egymásra mutogatásokra kerüljön sor, hogy azért rontottuk el, mert „Markó azt mondta”, azért rontottuk el, mert „az aradi választmány ránk kényszerítette”. Kisiratosnál adott a helyzet, mert szinte száz százalékban magyar község, ők pedig úgy gondolták, ez így tisztességes. Peregen szintén úgy érezte a helyi szervezet, mivel még ötven százalék fölötti a magyar lakosság részaránya, vállalják ezt a megmérettetést. Szerintem ez jó, de ugyanannyira demokratikusnak tartom azt is, ahol a közgyűlés dönt majd az induló személyekről. A lényeg, jól szervezzék meg a közgyűlést. Sok helyen a részvételi norma nagyobb, mint az RMDSZ-tagság. Rögtön megkérdezték, akkor mi lesz? Hát pontosan ez volt a cél: akkora normát szabjunk meg, hogy a civileket is odahozzuk.

Ha valaki tanácsos akar lenni az x-helységben, akkor neki érdeke, hogy ne húsz, hanem száz ember előtt beszéljen, támogatást kapjon az RMDSZ-en kívül a pedagógusoktól, egyháztól, civil szférától. Mozgassa meg a közösséget, amely érezze, számítanak rá.

Csakhogy kártyavárként omolhat össze a papíron szépen mutató új rendszer, mert nem biztos, hogy sikerül az egyetlen közgyűlésen kvórumot beszervezni. S akkor minden marad a régiben, majd dönt a központ.
– Pontosan így van, és pont ezért hangsúlyoztuk, ez nem tisztújítás, itt most nincs két dobás, most egy alkalommal eldőlhet minden. És ne felejtsük el, hogy később ezeknek az embereknek szembe kell nézniük a közösséggel, mert nem mi, itt a megyei szervezetnél szúrtuk el a közgyűlés megszervezését. Tény, nehéz dolog a szembesülés, a megmérettetés, de ez a mai világ. Ma pénzhez nem jutsz, csak ha pályázol. Nem elég pályázni, jól is kell pályázni.

Tehát aki maga nem tudja megszervezni saját kampányához a közgyűlést, azt a központ nem is fogja jelölni?
– Meg fogjuk gondolni, hogy érdemes-e olyan személyekkel menni, akik egy közgyűlést sem képesek megszervezni. A cél a nyitás, és észre kell végre venni, ha valaki eredményeket akar, kell az emberek támogatása.

Van olyan tanácsos, alpolgármester, polgármester, akinek nem örülne a megyei szervezet, ha meglátná az asztalon az illető önjelölését?
– Polgármester, alpolgármester szinten azért mindenki megfelelőt teljesített. Furcsa időszak volt, időnként a hullám vitte az embereket. Az, hogy ott vagyunk a kormányzati struktúrában, megyei tanácsban, sokakat elkényelmesített, mert csak azt vették észre, hogy leesett a pénzcsomag. De, ha ügyes, most el tudja adni, hogy megcsinálta. Akkor pedig adja el azt is, hogy ő milyen jó, szervezze meg, hogy rá szavazzanak az emberek.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: b.opincaru / Hétfõ, 2008. február 18., 09.58 Válaszoljál rá!

Az utorso szakasz az ujsagban,a leg hejesebb,ami ra mutatt,a hejesen a hibakra,de vajon ki a hibas,a nepp vagy az aki fere vezeti,(politikusok)A faluba mindenki ismer mindenkit,az ERMSZ-nek oda kell hatni,hogy a regi nomenklaturat hagya ki,mert meg tobb a dictatura,"kutyusai a valaszmanyban,






0

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu