Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2020. július 16., 18.50
Hunyad Megyei Magyar Napok

Könyvek, szórakozás és történelem

Írta: Chirmiciu András
2014. május 08., 21.00 Csütörtök / Hunyad
Mártírhalálának 500. évfordulója alkalmával Dózsa Györgyre emlékeztek meg a Hunyad Megyei Magyar Napok keretében szerdán Petrozsényban a Jézus Szíve iskolaközpontban. A diákok szép verses-dalos ünnepi műsort készítettek, Kardos József helyi unitárius lelkipásztor pedig lélekhez szóló, de annál tárgyilagosabb előadást tartott Dózsa Györgyről és az általa vezetett parasztfelkelésről, annak mozgatórúgóiról, eseményeiről és tragikus végkimeneteléről. A gyermekek számára a későbbi program is nagyszerűnek bizonyult, a Doktor Clown előadás során maguk a gyerekek öltöztek be bohócnak, a szervezők kifestették arcukat, s jópofa humoros játékkal töltötték a délutánt. Piskin is a humor és a szórakozás szerepelt a magyar napok kínálatában, a székelyudvarhelyi Kulcsár-Székely Attila egyszemélyes vígjáték során adta elő Nyírő József Halhatatlan élet című regényét. Lupényban is összegyűlt a magyarság, nem történelmi témájú előadásra, sem vígjátékra, hanem az anyanyelvű könyvek köré. Az RMDSZ-székházban szervezett olvasómaratonon közel 50 személy vett részt, minden korosztályból, idősek és fiatalok egyaránt. A magyar betűket nagyra értékelik a bányavidéken, erre büszke lehet a helyi magyarság, jegyezte meg az esemény szervezője, Benedekfi Dávid lupényi RMDSZ-elnök. Csatolmány a csatolmányról Déván is a magyar betűé volt a főszerep, ezúttal vers formájában. A képzőművészeti galériában szép számmal gyűltek össze Markó Béla legújabb verseskötete, a Csatolmány bemutatójára. Az egykori RMDSZ-elnök írói munkásságát, illetve legfrissebb kötetének tartalmát, üzenetét Deák Piroska nyugalmazott magyar szakos tanárnő ismertette, rendkívül szemléletesen. „Íróként egyfajta kényszerűséget éreztem arra, hogy politikai tevékenységem során megfogalmazódott gondolataimat maradandó formában lejegyezzem” – mondta el Markó az egybegyűlteknek. Így született meg a Csatolmány című kötet, mely nem szól ugyan kimondottam politikáról, inkább az erdélyi emberek sorsáról. Közel 100 esztendeje az erdélyi magyarság csatolmány, hazáját akarata ellenére elcsatolták. Óhatatlanul az akkori politikai döntés több millió ember, több millió csatolmány sorsát befolyásolta, a versek ezen sorosok alakulást próbálják művészi nyelven megfogni, nyilván a költő-politikus saját családja tapasztalataiból kiindulva. Sorsunk azonban nem feltétlenül rosszabb, mint elődjeinké, akik közül sokan – gyakran egész családok – kényszerültek a szülőföld elhagyására megélhetési vagy politikai üldözés miatt. A költészet és a politika nyilván két különböző dolog, éles határt mégsem lehet meghúzni a kettő között, jegyezte meg Markó Béla, mielőtt felolvasott volna verseiből. Lengyel Izabella vezetésével a dévai Szivárvány nyugdíjasklub kórusa keserves bukovinai székely népdalokat énekelt el, az RMDSZ volt elnöke pedig megköszönte a dévai magyarságnak a lelkes fogadtatást, illetve Takács Arankának, a magyar napok fő szervezőjének az újabb meghívást. Két évvel ezelőtt, szintén a magyar napok során Markó Vajdahunyadon mutatta be akkori alkotásait. Az est a verseskötetek dedikálásával ért véget.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu