Mákvirágok és ezüstgyopárosok

Ahogyan arról a Nyugati Jelen már beszámolt, idén is három mákvirágos van a Csikyben: Back Annamária (10. A), Ilona Judit (11. A), és Sisha Richárd (12. A). Kovács Henrietta már nem csikys, hanem egyetemista, és messze van az iskolától, és orvosnak tanul, és büszkék vagyunk rá. Nagyon is! Mind a négyen beszámoltak élményeikről néhány szóban.

Back Annamária: „Első alkalommal vagyok mákvirág, és nagyon örülök neki! Reménykedtem, hogy megkapom a díjat, mivel kiderült, hogy az osztályból öten jelentkeztünk (akik közül tanulmányi átlag szintjén csak a negyedik vagyok). De Szovátán nagyon jól éreztem magam, tetszettek a programok és nagyon tetszett a társaság. Remélem, hogy visszatérhetek máskor is!”

Ilona Judit: „Másodszor vagyok Mákvirág, és nagyon jó érzés, hogy visszatérhettem. Megvallom, számítottam rá, hogy megkapom, mivel úgy tudom, hogy csak én jelentkeztem, és nem igazán volt konkurencia… De most, másodszor visszatérni sokkal jobb volt: találkoztam régi ismerősökkel, és az újakkal is könnyebben barátkoztunk meg. Remélem, hogy nem ez volt az utolsó alkalom, amikor megkaptam a kitüntetést.”

Sisa Richárd: „Igazából nagyon nagy öröm, hogy sikerült az aranyat is besöpörni. Nagyon örülök valahányszor Mákvirág-díjat kapok, mivel úgy gondolom, hogy ez kitüntetés. Itt nem csak a város, hanem a megye szintjén díjazzák a legjobbat, ezért mindig megtiszteltetésként élem meg. Voltunk ismét Szovátán, ahol a programokat Gulyás Beatrix, volt csikys és Mákvirágos szervezte. Amellett, hogy idén nagyon sokat újult a mezőny, de voltak ismerősök is – kevesebben, de voltak –, és nagyon örültünk, hogy ismét láthattuk egymást!”

Kovács Henrietta: „Jó érzés tudni, hogy már a gyémánt fokozatú díj is az enyém. Olyan ez, mint egy elismerés négyéves munkámért. Mivel Arad megyében sajnos nem sokan tudnak erről a díjról (és nem is pályázzák meg sokan), nem mondanám, hogy meglepetésként ért. Az erdélyi megyékben sokkal nagyobb a konkurencia, ott igazán nagy szó gyémánt fokozatú Mákvirágnak lenni, de természetesen különleges érzés az ország „okosai” közé tartozni. Találkoztam diákokkal az ország különböző pontjairól, akiknek hasonló az érdeklődési körük az enyémhez;ezeket a találkozókat, táborokat különösen jól szervezik, a hangsúly az ismerkedésen és a barátkozáson van.”

***

Az RPMSZ tanároknak is oszt elismerést, nem csak a diákoknak – kicsit más szempontok szerint, de a lényeg ugyanaz: az órák szabályszerű megtartása mellett az órákon kívüli tevékenységet veszik figyelembe. Az Ezüstgyopár-díjat idén Ilona János, a Csiky Gergely Főgimnázium informatikatanára és rendszergazdája kapta meg. Megkérdeztem hát őt is, hogy szerinte mivel érdemelte ki az elismerést. „Persze lehet, hogy a szervezők másképp látták, de szerintem elsősorban az iskolai szakkörök vezetése (csillagászati kör, filmklubb, SigurInfo), a hagyományőrző tevékenységek (néptáncolok is), az iskola weblapjának a kezelése, a Csiky-évkönyvek tördelése és szerkesztése, valamint más aradi kiadványok tördelése és szerkesztése. Őszintén szólva meglepődtem, mikor először szólt Matekovits Mihály, főleg azért, mert ezt általában idősebbeknek szokták átadni. Picit kakukktojásnak is éreztem magam, mert többnyire a pályájuk vége felé haladó pedagógusoknak ítélik oda, akik tényleg nagyon komoly dolgokat tettek le az asztalra. Hozzájuk képest én nagyon fiatal vagyok. Remélem, hogy nem érdemtelenül jutott el a díj hozzám!”

Rajta kívül Arad megyében még két tanárnő kapta meg a díjat: Szívós Helén nyugalmazott tanárnő és lánya, Péter Dalma. Gratulálunk mindannyiuknak!

Az iskola honlapján, a www.csikygergelyarad.ro oldalon a díjkiosztásról és a szovátai, pár napos kirándulásról részletes beszámolót olvashatunk, képekkel illusztrálva.