Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2021. május 15., 17.36
Helyzetelemzés WINKLER GYULA EP-képviselővel

Mire számíthatunk az EU 2021 utáni költségvetéséből?

Írta: Balta János
2019. szeptember 18., 16.07 Szerda / Arad

Winkler Gyula EP képviselővel, az EP Nemzetközi Kereskedelmi Szakbizottságának az alelnökével a közelmúltban Aradon megszervezett Magyar–Magyar Gazdatalálkozó egyik szünetében beszélgettünk.

 

– Képviselő úr, gondolom, a 2021 utáni EP-költségvetés kidolgozása már elkezdődött, az agrártámogatások tekintetében mire számíthatnak a Kárpát-medencei gazdák?

– Hétévente igen bonyolult költségvetési procedúrát kell az Unió intézményeinek véghezvinniük, ugyanis a költségvetés rendszeresen 3 fórumnak a közreműködésével születik meg. Egyrészt az Európai Bizottság és az Európai Parlament, illetve a tagállamok képviselői, tehát az Európai Tanács döntése nyomán születik meg a költségvetés. Jelenleg egy érdekes időszakban vagyunk, mert első alkalommal csökken az EU-tagállamoknak a száma. Tehát a következő költségvetési időszakban 27 tagállammal kell számolni. Éppen ezért az EB 27 tagállamra vonatkozó költségvetést dolgozott ki, ami az eddigiekhez mérten, nyilvánvaló csökkenést jelent. Ezzel párhuzamosan azonban, jelentkeznek az új kihívások: a klímaváltozás miatti válsághelyzet, a migrációs válság, illetve a környezetvédelem területén. Ami a migrációs-válságot illeti, reméljük, hogy a csúcsa, a 2015-ös helyzet mögöttünk van. Ezzel kapcsolatban az EU-ban egy olyan politikára van szükség, amit még egyelőre nem sikerült kidolgozni, noha a kérdés évek óta napirenden van. Az is nyilvánvaló, hogy a megoldáshoz pénzalapokra van szükség, tehát többek között az agrárpolitika is veszélyben van, vagyis kevesebb pénz juthat a közös agrárpolitikára. Létezik is egy javaslat, amit az Európai Parlament még a régi összetételében megtárgyalt, vele kapcsolatban, több mint 8000 javaslatot nyújtottak be az Európai Bizottság közös agrárpolitikai dossziéihoz. Azért használok többes számot, mert 3 jelentésről van szó. A 8000-es szám bizonyítja, mennyire egymásnak feszülő érdekekről van szó a közös agrárpolitika területén. A közös agrárpolitikai döntéscsomag még nem került a plenáris ülés elé, az valamikor ősszel történhet meg. Tehát egyelőre nincsenek döntések, ezért a Kárpát-medencei magyar gazdák lehetőségeiről is nehezen lehet nyilatkozni. Az attól is függ, milyen tagállamban élnek a gazdák, ugyanis Magyarország, Románia és Szlovákia, viszonylatában, hogy csak az Európai Unión belüli területeket jelezzem, a különbségek az egyes országok helyzetéből adódnak. De a földrajzi adottságokon túl a kis-, közepes vagy nagyméretű farmokban való gazdálkodásból is adódnak. Jelenleg úgy látszik, hogy Románia bizonyos előnyben van, mert az elmúlt hétéves ciklusban elérhető 21 milliárd euró csökkent, de kevéssel. Mintegy 20 milliárd euróból gazdálkodhatnak a farmerek a következő 7 éves időszakban. A jelzett összegből az 1-es pillér, vagyis a területalapú kifizetések növekednének, viszont a 2-es, a vidékfejlesztés 15%-kal kevesebb, vagyis 1 milliárd euróval kevesebb pénzből kellene gazdálkodniuk. Magyarország esetében bizonyos csökkenés van mindkét területen. Nyilvánvaló, hogy a Közép- és Kelet-európai országok a javaslatot nem fogadták el, tehát folytatódni fog a pénzösszegek elosztásáról szóló kemény vita. Második kérdés, ami a Közép- és Kelet-európai országokat szembeálltja a nyugatiakkal, a környezetvédelmi szempontok, illetve a klímaválság elleni fellépésnek a módjai. Vagyis, hogyan tudnak érvényesülni egy zöldebb, fenntarthatóbb és környezetkímélőbb közös agrárpolitikában? A jelek szerint, a jelenleg nyugati támogatást élvező javaslatok jelentős módon megnövelnék a bürokráciát, a szükséges papírmunkát, növelnék a procedúrák bonyolultságát. Mindez ellentétben van a gazdák általános elvárásaival, miszerint egyszerűbb procedúra, kevesebb papírmunka szükséges. A papírmunka jelentős részét végezzék el a megyei mezőgazdasági hatóságok, a Mezőgazdasági Minisztérium megyei kirendeltségei, amelyek ezáltal segíthetnék a gazdákat, különleges módon a kis területet megművelőket. Tehát a jelentős ellentétek között, az igazság valahol a középúton lehet. Az RMDSZ, de mi is az Európai Parlamentben azt hangoztatjuk: szükség van a mezőgazdaságnak a környezetkímélő megoldások és a fenntarthatóság felé való elmozdulására, gondolunk az erdőgazdálkodásra, a biodiverzitásra, a biztonságos élelmiszerellátásra. Más gazdaságokban, például az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában vagy azokban az államokban, ahonnan gyakran importálunk élelmiszert vagy feldolgozott termékeket, ott sokkal lazábbak a környezetvédelmi, a közegészségügyi előírások. Ha az EU élen jár a jelzett előírások területén, ezt a vezető szerepét mindenképp meg kell tartania, sőt tovább is kell fejlesztenie. Mert mindannyiunk célja hogy a gyermekeinknek, sőt az unokáinknak is jusson jó minőségű víz, friss levegő és egy zöld bolygó.

– A felsoroltak tudatában, a közeljövőben mire számíthatunk?

– Komoly viták várhatók az EU-ban, de a tagállamok között is. Biztosra lehet venni, hogy késni fog a 2021. utáni közös agrárpolitikának az alkalmazása. A késlekedés abból fog adódni, hogy országonként kell határozni, majd jóvá kell hagyatni az Európai Bizottsággal. Ma viszont még nagyon nehéz e munkát elkezdeni Bukarestben, Budapesten vagy Pozsonyban, hiszen egyelőre nem lehet tudni, miről is beszélünk? Ugyanakkor a tagállamoknak kényszeríteniük kell az Európai Bizottságot, hogy 2021-re készítsen egy átmeneti tervet. Mert a jelzett év valószínűleg a 2020-as év szerint fog működni. Egy dolog biztos: a gazdáknak nem szabad megszenvedniük a bürokratikus procedúrák késlekedését. Erre azért van szükségünk, mert a különböző gazdatömörülések és az agrárkamarák kollektív érdekvédelmi szervezetekként olyan jelzéseket kell adjanak, amik arról szólnak: egy napot sem szabad késniük a kifizetéseknek, a támogatásoknak 2021-ben. Még akkor sem, ha átmeneti szabályzat alapján működik a rendszer.

 

Hazai vizeken hánykódva

– Mennyire befolyásolhatja Románia húsexportját vagy az egész gazdaságát az itt elharapózott afrikai sertéspestis?

– Számokat nem mondhatok, de a tendenciák arra mutatnak, hogy nagy odafigyeléssel kell alkalmazni az itthoni állat-közegészségügyi szabályokat; másrészt sokkal komolyabban kell figyelni az EU-s lehetőségeket, ugyanis a gazdáknak az elmúlt évben is lehetőségük lett volna az uniós kompenzációra, vagyis kárpótlásra. Tudtommal e kárpótlások késlekednek, illetve a bürokrácia újra megnehezítette a helyzetet, ezért a bukaresti szakminisztériumnak sokkal gyorsabban, hatékonyabban kellene reagálnia a hazai történésekre. Természetesen, nem csupán a közép-kelet-európai gazdák körében elterjedt sertéspestis érintheti negatívan a gazdákat, hanem az olyan európai körülmények is, mint az orosz embargó. E tényezőknek a követése nem a gazdák feladata, hanem a szervezeteiké, a tanácsadó testületeké. Elsősorban a szakminisztériumnak kell sokkal kreatívabbnak, aktívabbnak lennie a gazdálkodók érdekeinek a megvédéséhez.

– Mire számíthatnak azok a gazdák, akiknek lelövik és megsemmisítik a sertéseiket?

– Nekik kárpótlásra, kártérítésre van joguk, amely szabályozva van pénzügyi, de időbeni vonatkozásban is. Sajnos, ugyanoda jutunk, hogy azok a szabályok, amelyek máshol kötelezők, nálunk sokkal nehezebben tarthatók be.

– Előny-e az, hogy Románia megbízottja a kohéziós és regionális fejlesztési tárcát kapta meg?

– Ez pontosan az a terület, ahol Románia nem jeleskedik, sőt a sereghajtó helyért vetélkedik Bulgáriával vagy mással, tehát az új EB-elnök odafigyelt e kérdésekre, ezt láthattuk is a különböző tárcákra jelölt biztosok személyeinek a kiválasztásakor. A javasolt személyeket az EP-ben fogják meghallgatni, illetve véleményezni. A tény, miszerint a szállítás területén Románia nem vezető szerepben van, abból is látható, hogy nálunk méterenként építik az autópályákat, és a regionális beruházásokban sem sikerült előrelépnünk. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy a nagy infrastrukturális fejlesztési programok, ahol nagy beruházások vannak kilátásban, óriási késésben vagyunk, noha a költségvetési ciklus utolsó évében járunk. Tehát úgy néz ki, hogy Ursula Von der Leyen is azon országok biztosainak osztja le a bizonyos tárcákat, amikben az illető ország nem jeleskedik, ezért azt reméli, ez új motiváció lehet az érintett biztosok és országok számára. Szerintem a kormányzó SZDP találhatott volna egy jobb ajánlólevéllel rendelkező személyt a bizottsági tisztségre, de a döntés a kormány, illetve a kormányfő kezében volt. A következő időszakban meg kell várnunk, milyen visszhangot kap az Európai Parlamentben történő meghallgatása. Ugyanakkor azt is, hogy lesz-e módosítás a Von der Leyen révén javasoltak névsorán. Nem lenne előzménytelen, ugyanis az elmúlt években volt alkalom a bizottságban való személyi változásra. Ez máris megtörtént, hiszen a lengyel jelöltet a kormánya visszavonta abban a pillanatban, amikor megtudta, hogy Lengyelország a mezőgazdasági tárcát kapja meg, mert az előzőleg jelölt személy nem volt alkalmas a tisztség betöltésére. Hogy lesz-e további módosítás, a parlamenti meghallgatáskor dől el, hiszen az EP-ben lévő vezető pártcsaládok között elég nagy ellentétek feszülnek.

– Köszönöm szépen az értékelőt!

– Én köszönöm a lehetőséget!

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu