Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Csütörtök, 2020. szeptember 24., 18.15
Presbiteri konferencia Lugoson

Mitől, és miért magyar a magyar

Írta: · Pataky Lehel Zsolt
2008. március 02., 18.30 Vasárnap / Temes

A közösségszervezői, illetve egyházszolgai elkötelezettség és hit megerősítése, valamint – az 1848-as szabadságharc kitörésének 160. évfordulója közeledtével – a nemzetmentő és -védő tevékenység jegyében tartották meg pénteken este a lugosi református templomban a Temesvári Egyházmegye idei első Presbiteri Konferenciáját.

A helybeli mellett a temesvári belvárosi, a gyárvárosi (Új Ezredév), az igazfalvi, nagybodófalvi, szapáryfalvi, resicabányai, szigetfalui, újmosnicai, újszentesi, végvári és zsombolyai gyülekezetek lelkipásztorai, gondnokai és presbitériumainak képviselői jöttek el a rendezvényre. Pataki Károly egyházmegyei főgondnok elmondta, hogy évente két-három alkalommal tartják meg a konferenciát, mely a tennivalók megbeszélésén kívül az egymástól való tanulást, lélekbeli meggazdagodást is segíti. A mostani azonban mást is szolgált, éspedig azt, hogy nemzeti öntudatban megerősödve térjenek haza a saját részvevők saját egyházközségeikbe, és a közelgő március 15-i évfordulóra ezzel „felvértezve” készüljenek.

– Ez különösen a mi vidékünkön fontos, mert egy szórványban élő magyarnak kétszer-háromszor annyit kell bizonyítani, mint a nem diaszpórában élőnek” – fogalmazta meg a főgondnok.

A presbiter az egyház egyik világi vezetője, ezért – akárcsak a lelkésznek – példamutatónak kell lennie, a gyülekezet elismert tagja kell legyen, és ez a főgondnok és Fazakas Csaba esperes egybehangzó véleménye.

– Az egyházközség vezetése nem egyéni feladata lelkipásztornak. Már a református egyház megalakulásakor, a presbitériumok létrehozásával olyan kollektív vezetés jött létre az egyházban, ami nemcsak színesebbé, hanem konstruktívabbá tette a munkát – fogalmazta meg az elöljáró. – Hogy ennek mennyire tudnak megfelelni ma, fontos kérdés. Háromévente méretkezünk meg, hogy a gyülekezetek tudnak-e felmutatni olyan személyeket, akik nemcsak önjelöltek erre a tisztségre, hanem bizonyították is a cselekedeteikkel, hogy erre a szerepre megfelelnek, és eleget tudnak tenni hitük és legjobb tudásuk szerint”.

A pénteki konferencián, Szilágyi Puskás Albert szigetfalui tiszteletes igehirdetése és Csáki Katalin szavalata után Czernák Ferenc Lajos lippai RMDSZ-elnök, az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör tagja tartott előadást A világ, ahogy én látom – prózában és versben címmel, aminek keretében nemzeti szimbólumainkról, a Himnuszról, a Szent Korona történetéről, a nemzeti színekről, zászlók és lobogók, csapatzászlók használatáról, megkülönböztetéséről stb. tartott hasznos és érdekes magyarázatot. Fazakas Csaba John Knox skót reformátor után idézett szabadon („A lelkiismeretnek szüksége van az ismeretre”), amikor a választott témát indokolta: „a nemzetnek pedig szüksége van a tudatra, hogy mitől és miért magyar a magyar”.

„Az emberek csak úgy körülbelül ismerik nemzeti szimbólumaink történetét, és ez szinte veszélyesebb, mintha egyáltalán nem ismernék, mert nehezebb leszokni egy rossz szokásról, mintha újból kéne megtanulni. Ez bizonytalanságot okoz az egyén életében. Ha van zászlónk, himnuszunk, ismerjük a történetét, értjük az üzenetét, talán rájövünk a feladatunkra, és nem tévelygünk el jobbra-balra” – vélte az előadó.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu