Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2020. október 23., 05.40
Magyaroknak magyarokról

Nagykikindától Székelykocsárdig (1.)

2020. október 14., 17.37 Szerda

Vajon mi a közös pont a következő települések esetében: Csóka, Nagykikinda, Tóba, Magyarcsernye, Kisorosz, Magyarittabé, Fejértelep, Titel, Versec, Udvarszállás, Lozsád, Zalatna, Nagyenyed, Székelykocsárd, Torda:

Mindegyik község magyar szórványtelepülésnek számít Szerbiában és Erdélyben is. Az egyes települések az adott országban sem, regionális szinten sem állnak egymással szoros összeköttetésben, nem alkotnak egy nagyobb közösséget, sokszor egymástól függetlenül próbálnak tenni például a helyi magyar kultúráért, oktatásért, miközben az egymás közötti távolság nem indokolná a „magányos farkas” effektust.

Az elmúlt időszakban volt szerencsénk bejárni, megismerni, és belekóstolni a különböző helyi életekbe, napi működésbe, és kicsit közelebb kerülni a szórványmagyarság mindennapjaihoz. A következő hetekben bemutatjuk tapasztalatainkat, hogy kedvet kapjanak a Kedves Olvasók megismerni ezeket a szép és számunkra, magyarok számára kedves városokat, falvakat.

 

 

Nagykikinda magyarságának jelene és erőfeszítései

 

Nagykikinda (szerbül: Кикинда / Kikinda, románul: Chichinda Mare) városa a Nyugat-Bánságban, Vajdaság (Szerbia) észak-keleti részén található, közel a román határhoz, kb. 80 km-re Temesvártól. Története egészen az 1400-as évekig vezethető vissza.

Nagykikinda ma csaknem egy 38 000 fős település, méretében talán Ceglédhez, Bajához vagy Csíkszeredához, Lugoshoz hasonlítható. A különbség csupán annyi, hogy itt a magyar lakosság már csak 3000 fő körül mozog, mely kevesebb, mint a fele a 20 évvel ezelőtti 8000 főnek. Jelen írás nem a fogyatkozás okait keresi (ami részben egyébként a magas munkanélküliségből és ebből következő elvándorlásból is eredeztethető), hanem a jelenre és a jövőre helyezi a hangsúlyt. Milyen körülmények jellemzik mostanság a helybéliek életét gyermekektől kezdve az idősebb korosztályig? A problémák hasonlóak, érdemes tehát felkeresni egymást, mert nagyon sok jó ötletet, megoldási kísérletet találhatunk egymásnál. Ilyen szemmel és ilyen céllal jártuk be a Nyugat-Bánságot, Észak-Hunyadot és Fehér megyét.

Nagykikindán a bölcsődei kérdés nem megoldott a magyarság szempontjából, és az óvodai csoportok is csak fél naposak, esetenként napközivel kiegészítve. Míg néhány évvel ezelőtt kilenc óvoda üzemelt, melyből négyben voltak magyar csoportok, addig manapság már csak egy óvodában foglalkoznak a gyerekekkel magyar nyelven. Ez kevéssé meglepő annak tudatában, hogy a szülők nem kívánják beíratni a gyerekeket még az óvodába sem. Az édesanya inkább az otthonmaradást választja a magas munkanélküliség miatt, ezáltal legalább jogosult marad valamilyen szociális támogatásra. A helyiek szerint a hosszú távú otthon maradásnak várhatóan negatív következményei lesznek, pl. a szülők egyre jobban kiszorulnak a munkaerőpiacról, ezért aztán kampányolnak is állami szinten az illetékesek, hogy a kettő évnél idősebb gyerekeket járassák újra óvodába.

Jelenleg csak egy részben magyar nyelvű általános iskola működik Nagykikindán, ez a Fejős Klára Általános Iskola, mely több mint 200 éves múltra tekint vissza, és amelynek sikerült megőriznie pozícióját és kiemelt magyar státuszát a kikindai magyarság kb. 10%-ra lecsökkent aránya ellenére is. Ezt azonban így is sikerként könyvelhetjük el, melyet az is megmutat, hogy az iskolában nemcsak magyar diákok tanulnak, hanem a szerb szülők is szívesen íratják be gyermekeiket az intézmény magas oktatási színvonalának köszönhetően. Az iskolát támogatja a Magyar Nemzeti Tanács is, amely a magyar személyi autonómiát jelenti a Vajdaság területi autonómiáján belül.

Sajnos fordítva is igaz a helyzet. Sokszor a magyar anyanyelvű diákokat szerb osztályokba járatják, mivel a helyi lakosok elmondása szerint a szerb tanulmány nagyobb előnyt jelent a gyerekek számára továbbtanulás esetén. A város utcaszerkezetét is figyelembe véve előfordulhat az is, hogy a magyar családok inkább a közelebb eső szerb iskolákat választják, mivel a magyarság elszórtan lakja a várost. Éppen ezért a számukra legfontosabb szerb intézményt, az 1951-ben alapított Sveti Sava Általános Iskolát is meg kell említeni, ahol a fenti okok miatt tanulható a magyar nyelv is.

Tovább érdeklődve a helyi magyarok között kiderült, hogy két teljesen magyar anyanyelvű iskola már a megosztottság felé vinné el a kis magyar kikindai közösséget, míg egy magyar nyelvű általános iskola az asszimilálódást segítheti elő. A szerb osztályokban szerbül tanulnak a gyerekek, és csak választható tantárgyként érhető el a magyar nyelv, ellenben a magyar osztályokban kötelezően van szerb óra is. Így megeshet aztán, hogy magyar tanárok szerbet tanítanak az egyes iskolákban, de legalább ők helyben maradnak és nem a környékre jellemző magas munkanélküliség miatti elvándorlást választják.

Összességében elmondható, hogy ma már a lakosság egésze, beleértve a magyarokat is jobban tud szerbül. Sokszor a magyar családok is inkább használják a szerb nyelvet még egymás között is. Éppen ezért is szeretnének magyar oktatási és művelődési központot létrehozni a jövőben Nagykikindán, de ez még mindig csak terv, amelynek megvalósítása sajnos nagyon bizonytalan, részben a tisztázatlan minisztériumi hatáskörök miatt is.

 

 

 

Lendvai Nikolett, Miklós Gábor

 

Folytatjuk

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu