Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szerda, 2021. június 23., 12.46
Beszélgetés OPRISA MELINDA óvónővel

Óvodába készülünk. Mikor? Hova?

Írta: Gáspár-Barra Réka
2021. június 10., 15.17 Csütörtök / Hunyad

E hét végéig tart a hivatalos óvodai iratkozási időszak. Ilyenkor sok szülőben felvetődik a kérdés: Óvodaérett-e egyáltalán a gyermeke? Képes lesz-e beilleszkedni az új környezetbe? És hova írassa egyáltalán? Van-e jelentősége annak, hogy milyen tannyelvű óvodába jár a gyermek? E kérdésekről beszélgettünk Oprisa Melindával, a Dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum óvónőjével.  

 

– Pedagógusi szemmel nézve, azt mondhatom, hogy az a kisgyermek tekinthető óvodaérettnek, aki önállóan tud már enni, tisztálkodni, nincs pelenkája. Persze minden évben befogadunk olyan gyermekeket is, akiket még pelenkázni kell vagy etetni. Pedig nagyon fontos lenne, hogy ezeket a rutinokat a gyermekek már otthon elsajátítsák. Azt szoktuk tanácsolni a szülőknek, hogy ha ősztől óvodába szeretnék járatni gyermekeiket, akkor már most próbálják bevezetni a napi rutinokat, engedjék egyedül enni a gyermeket, szoktassák meg a rendszeres kézmosásra, mosdóhasználatra, vécézésre. Fontos továbbá, hogy az óvodába jövő kisgyermek tudjon beszélni. Természetesen alapszinten, de nagyon fontos, hogy kommunikálni tudjunk. Főleg most, ebben a vírusos helyzetben a szülők reggel beadják a kapun a gyermeket, délben, délután elviszik. Nincs alkalom beszélgetni. Vannak kisgyermekek, akik nem beszélnek, magukba zárkóznak, nem szólnak, ha mosdóba kell menniük, ha éhesek. Nagyon fontos, hogy már otthon megtanítsuk őket kommunikálni.

– Hány éves kortól lehet, illetve kell óvodába íratni a gyermeket? Kötelező-e az óvoda Romániában?

– Pillanatnyilag csak a nagycsoport kötelező, mert fontos, hogy az óvónők felkészítsék a gyermekeket az iskolára. Ami az alsó korhatárt illet, a törvény a 3. életév betöltéséhez köti az óvodaérettséget. Persze sok olyan eset van, amikor a szülők korábban visszamennek dolgozni, nincs kire hagyni a gyermeket, és akkor beíratják óvodába. Van, hogy befogadunk 3 évnél fiatalabb gyermekeket is. De azt tudni kell, hogy ezek a kisgyermekek a következő tanévben is a kiscsoportban maradnak, hiszen nem érettek még a továbblépésre. Tehát átadjuk őket a következő generációs óvó néninek, és csak azzal az évfolyammal mennek tovább, amelyhez korban is illeszkednek.

– Térségünkben sok a vegyes család, ahol az egyik szülő magyar, a másik román anyanyelvű. Mi a tapasztalat, mennyire igénylik a magyar óvodát?

– Valóban sok az ilyen helyzet és sok vegyes család íratja gyermekét magyar óvodába. Az esetek azonban merőben különböznek. Vannak olyan családok, ahol mindkét nyelvet megtanítják a gyermeknek, és ennek örülünk a legjobban, hiszen ez nem csupán az óvodai kommunikációt könnyíti meg, de a gyermeknek hosszú távon is hasznára válik. Nem üres beszéd a mondás, hogy ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy. Előfordul azonban, sajnos nem ritkán, hogy a vegyes családokban kizárólag románul beszélnek, mert úgy könnyebb. Nem akarják terhelni a gyermeket. Az óvodában természetesen az ilyen kisgyermekre is ragadnak rutin kifejezések: egyél, ülj le, éhes vagyok, gyere ide stb., de ettől még nem fog magyarul beszélni. Téves az az elképzelés, hogy a gyermek kizárólag az óvodában képes elsajátítani a nyelvet. Ehhez fontos, hogy otthon is legalább egy szülő vagy nagyszülő magyarul beszéljen vele. Természetesen az óvodában igyekszünk magyarul beszélni, de tekintettel azokra a gyermekekre, akik egyáltalán nem értik a nyelvet, sok mindent el kell mondanunk románul is. Én alapvetően azt tartom jónak, ha a vegyes családban kihasználják a helyzet pozitív lehetőségeit, és mindkét nyelvre megtanítják a gyermeket. Ebben a magyar óvoda igazi partner tud lenni. Nagyon sok példát említhetnék, amikor az otthon is két nyelvet beszélő gyermek az óvodában szépen bővítette szókincsét és úgy ment iskolába, hogy mindkét nyelvet uralta. Nem igaz az, hogy ez megterhelő lenne a gyermeknek. Ilyenkor olyanok, mint a szivacsok, minden új szót rögtön elraktároznak. És ha alkalmuk van használni ezeket, észrevétlenül tanulnak meg párhuzamosan akár 2-3 nyelvet is. Lehet, hogy később „indul meg a nyelvük”, később kezdenek összetettebb mondatokat használni, de sokat nyernek a többnyelvűséggel.

– Néha a magyar családokban vetődik fel az a gondolat, hogy talán jó lenne a gyermeket román óvodába íratni, hogy idejében elsajátítsa a román nyelvet, ne legyenek később gondjai az iskolában. Ön szerint fontos-e hogy a gyermek anyanyelvén kezdje el az oktatást már óvodai szinten?

– Természetesen nagyon fontos. Annál is inkább, mivel a magyar óvodai oktatás nemcsak a nyelvtanulásról szól. Vannak nagyobb lélegzetű projektjeink, melyekre az ország különböző pontjairól is beneveznek román óvodák. Ilyenkor gyakran állapítják meg a kolleganők, hogy milyen sokrétű tevékenység zajlik itt a mi óvodánkban. És valóban odafigyelünk a kultúra átadására is. A gyermekmondókák, népmesék, gyermekjátékok tanítása mellett hangsúlyt fektetünk a hagyományápolásra. Van karácsonyi, farsangi, március 15-i rendezvényünk. A gyermekek észrevétlenül ismerik meg ezeket a hagyományokat, amelyek a mindennapi életük részévé válnak és az összetartozás érzését erősítik bennük. Mindezt más környezetben nem kapják meg. Ellenben mindig mondani szoktam, hogy nem kell a ló másik oldalára esni. Az sem jó, ha csak magyarul beszélünk a gyermekkel, és egyáltalán nem találkozik a román nyelvvel, kultúrával. Ilyen esetben valóban gondjai lehetnek majd az iskolában, és nem lehetetlen, de mindenképpen nehezebb lesz a felzárkózás a román nyelvtanulás terén. Mi itt az óvodában igyekszünk minden új fogalmat románul is elmondani a gyermekeknek. Ha például a madarakról tanulunk, a nap folyamán többször elhangzik az is, hogy a madár románul pasăre. És igazából a magyar óvodából sem megy úgy iskolába a gyermek, hogy egy mukkot se tudna románul.

– Nem ritka, hogy a vegyes (vagy akár szín magyar) családok magyar óvodába íratják gyermekeiket, aztán az iskolakezdéskor átpártolnak. Román nyelven taníttatják tovább. Mi ennek az oka? Lehet-e változtatni e helyzeten?

– Hát nagyon igyekszünk változtatni. A Rákóczi Szövetség is nagy segítséget nyújt ebben. A legnagyobb gond azonban az, hogy a legtöbb szülőnek nincs ideje foglalkozni a gyermekekkel. Későig dolgoznak, dadusra, nagyszülőkre hagyják, és úgy gondolják, hogy a román iskola könnyebb, mert eggyel kevesebb tantárgya van a gyermeknek. Vegyes házasságban pedig gyakran gondolják úgy, hogy egyszerűbben működne a román nyelv tanulása. De itt is vannak pozitív példáink. Most már harmadikos a kisfiú, akinek csak a nagymamája beszél magyarul. Az anyukának tetszett a magyar óvoda, és azt mondta, előkészítőbe is magyar iskolába íratja a gyermeket, aztán majd meglátja. A kisfiú most is itt van. Szépen beszél magyarul. Sok szülő felismeri a magyar iskola nyújtotta lehetőségeket, amelyek a tanulás mellett alkalmat adnak a gyermeknek a kibontakozásra. Van száztagú iskolakórusunk, a hagyományos ünnepeinket az iskolában is megtartjuk, Márton-naptól a farsangig. Fontos, hogy mindezt megismerjék a gyermekek, hogy megtanuljanak magyarul írni, olvasni, megismerjék a mesevilágot, az irodalmat, hogy megérezzék, megerősítsék a magyar kultúrához való kötődésüket. Már így is sok szép szokásunk kiveszőben van. A gyermekek már nem járnak kántálni, lassan a locsolkodás is kimarad.  Fontos, hogy legalább iskolai keretek között ápoljuk ezeket a hagyományokat. És mint említettem a Rákóczi Szövetség is jelentős támogatást nyújt a magyar oktatás mellett döntő családoknak. Már megérkeztek az új tanévre szóló iskolatáskák és szeptemberben minden előkészítős kisgyermek családja 10 000 forint támogatásban részesül. De ott van az állandó jellegű délutáni oktatás is. Melynek során a gyermek tanítói felügyelettel elvégzi a házi feladatát, közös játékokban, tevékenységekben vesz részt. Több tanítónk pszichológiai végzettséggel is rendelkezik, így logopédusként is segítenek a gyermekeken. Úgy érzem tehát, hogy nagyon tág a magyar iskola kínálata, és bízom benne, hogy ezt egyre több szülő ismeri fel, mint ahogy azt is, hogy saját gyermekének, mennyire fontos hogy ebben a közegben nevelkedjen, magába szippantsa a magyar kultúrát.

– Most zajlik az óvodai iratkozás. Hová fordulhatnak a érdeklődő szülők?

– Az óvodai újrairatkozás május második felében zajlott. Most, június derekáig tart a kiscsoportba való beiratkozás. A szülőknek a tanintézmények titkárságán kell jelentkezniük, ahol útbaigazítást kapnak. Mi is szeretettel várjuk az érdeklődő szülőket. Még a hivatalos iratkozási időszakon túl is. Örülünk, hogy vannak olyan szülők, akik már most vágyakoznak arra, hogy a gyermekük ősszel bekerüljön a mi óvodánkba.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu