Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2021. december 05., 07.36
https://kolozsvar.mfa.gov.hu/page/kerelembeadas
Romaproblémák Arad megyében

Pénzre kenik

Írta: Sólya Emília
2009. március 04., 07.00 Szerda / Arad
Az utóbbi időben egyre többet beszélnek a romákkal kapcsolatos állapotokról, társadalmi helyzetük, a róluk kialakított kép állandó vita tárgyát képezi. 


Az Arad megyében élő kisebbség problémáiról faggattuk a municípiumi önkormányzat roma kérdésekkel foglalkozó alkalmazottját, Stan Constantint, aki többek között a megyére jellemző adatokból is szemelgetett. A tisztviselő egyébként az aradi romapárt városi szervezetének elnöke. 

– Ismeretei szerint hány fős lehet a megyei roma kisebbség, és hányan vallották magukat romának a legutóbbi népszámláláson? Mert nem titok, hogy többségük nem vállalta fel etnikai hovatartozását.
– Körülbelül 8-9 ezer személy vallotta magát cigánynak Arad megyében, de ez távolról sem fedi a valóságot. Hozzávetőlegesen mintegy 18-20 ezren lehetnek. 

– Ön szerint miért nem vállalták/vállalják nemzetiségüket?
– Sokan nem tudták, hogy mit kell válaszolni, és így azt mondták: románok. Mások megijedtek és nem merték vállalni. Terepmunkám során meg is kérdeztem őket, hogy miért, és azt felelték: féltek, hogy ha cigánynak mondják magukat, akkor sok helyen nem állnak velük szóba.

– Mi a helyzet a roma gyermekek iskoláztatásával? Még mindig vannak családok, ahol a szülők nem járatják iskolába gyermekeiket, vagy a diákok el-elmaradoznak…   
– Vannak problémák, méghozzá elsősorban a pénzhiány miatt. Sok családdal beszélgettem, megpróbáljuk őket rávezetni az oktatás, nevelés fontosságára, de mindig ugyanazt a választ kapom: „Miből?”. A gyereket fel kell öltöztetni, tanszerekre van szüksége stb. A szegény rétegnek az a legnagyobb sérelme, hogy nem kap elég támogatást a gyerekek iskoláztatására. Az utóbbi években valamelyest azért javult a helyzet, hisz különféle EU-s programok jelentek meg. Lényegesen kevesebben vannak, akik fölöslegesnek gondolják az iskolát. 

Több programunk is volt a roma gyerekek iskoláztatásának támogatására. Ilyen a Cuza Vodă utcában 2-3 éve működő roma iskola, ahol a diákok (mintegy százan) teljes ellátást is kapnak.Büszkeséggel tölt el viszont, hogy egyre több roma fiatal iratkozik be az egyetemre. Jelenleg például Aradon több mint 40 roma hallgató jár különféle szakokra. Orvosi, informatikai, jogi diplomákat szereznek. Évente 2-3 fiatal fejezi be az egyetemet. Ők tanulni akarnak.    

– Milyen tapasztalatai vannak a munkavállalás területén?
– A forradalom után a nagy gyárakban (pl. esztergapadgyár) a romák jelentkeztek elsőnek munkáért, nagyon jó szakemberek voltak. Az utóbbi években azonban sokan kivándoroltak külföldre dolgozni. 

– Milyen információik vannak a Nyugaton dolgozó romákról? Hányan lehetnek Arad megyéből?
– Tudomásom szerint 7-8000-ről lehet szó, vannak családosok is, de többségük itthon hagyta gyermekét a rokonoknál, nagyszülőknél. Legtöbbjük sok pénzzel tért haza.

– Van ismerete arról, hogy a megyéből kivándorolt vagy csak ideiglenesen kint dolgozó romák miből keresik a kenyerüket?
– A mezőgazdaságban dolgoznak, különféle tárgyakat árulnak, kereskednek… És koldulnak, ezt tudjuk mi is. A munkájuk gyümölcsét látja mindenki az általuk felépített házakból.

– De azért nem mindegy, milyen pénzből húzták fel a házakat…
– Azért azt se mondhatjuk, hogy csak azért mennek ki, hogy valakit fejbe verjenek a pénzért. Az utóbbi időben egyre többen tértek haza.

– Arad megyében milyen területek iránt érdeklődnek leginkább a romák?
– Itt is főként a mezőgazdaságban, napszámosként dolgoznak sokan, főként feketén. Mások az ipari övezetekben működő gyárakban. Például Borosjenőben, ahol a gyári munkások jó része roma nemzetiségű. Most azonban nehéz időszakot élünk, a gazdasági válsággal a romáknak sem lesz könnyebb. Nő az elbocsátások száma, és ez rájuk is vonatkozik. 

– Ön sokat jár a megyében, ismeri a roma közösséget. Milyen problémákat sérelmeznek önnek?
– Szinte ugyanazok a gondok, mint másoknál. Vidéken sok helyen nincs ivóvíz, elektromos áram, csatornázás, rosszak az utak stb. A pénzhiány az elsődleges nehézség. 


– A közösségi rendőrséggel együtt rendszeresen végeznek razziákat, ellenőrzik a veszélyesebb környékeket. Milyen tapasztalatai vannak a bűnözést illetően?
– Nagyon zavaró tényező, hogy a megyénkben a romák által elkövetett bűncselekmények tettesei más megyéből származnak. Nem a mieink. A koldusok közül is sokan az ország más vidékeiről jönnek ide. 


– Milyen programokkal tudnák segíteni a romák társadalmi beilleszkedését? Milyen támogatásokat kapnak erre a célra?
– 80 millió eurót kap az ország erre az EU-tól, csak a pénz megrekedt a kormány szintjén. Nem jutott el hozzánk, a fentiek döntik el, hogyan osztják le az összegeket. Az egyik legfontosabb projektünk a Tarafului utcai, romáknak felépített lakónegyed. Ami azonban a legnagyobb gond, hogy az ott lakó romáknak még mindig nem tisztázott a jogi helyzete. Tulajdonképpen illegálisan laknak ott, nincs szerződésük a lakásra, semmi. Ez a helyzet a Kekecs negyedben is, ahol több száz család lakik illegálisan a putrijában. És a megye szinte összes településén van néhány olyan putri, ahol törvénytelenül laknak a cigányok. El kellene dönteni, mi legyen ezekkel a területekkel. Emiatt nincs a romák jó részének személyazonosságija sem, mert nincs legális lakhelyük. Másoknak úgy sikerült megcsináltatniuk a személyit, hogy törvényes lakhelyüket ismerősöknél jelentették be, de egyébként ők másutt laknak. Senki nem alkalmazza őket, ha nincsenek rendbe a személyi irataik.

– Diszkriminálják-e a romákat Aradon? Jutnak-e el önhöz erre vonatkozó panaszok?     
– Ha volt is ilyen (a munkavállalás területén), amit lehetett, megpróbáltuk megoldani. Persze volt olyan eset is, hogy valakit azért utasítottak el egy taxis cégtől, mert sötétebb volt a bőre. A megkülönböztetés ügyében protokollt kötöttünk a rendőrséggel, a munkaerő-foglalkoztató igazgatósággal, ahonnan értesülünk az esetekről. Mindig sikerült megoldani a problémákat. Minden nehézség ellenére optimista vagyok a romákat illetően.

***

A megyei középiskolákban tanuló roma diákokat illetően a megyei tanfelügyelőség ezzel a kérdéssel foglalkozó szakemberét kérdeztük. Aleonte Dumitru felügyelő szerint tavaly megyei szinten összesen 64 kérés érkezett a kizárólag romáknak fenntartott középiskolás helyekre. 

Azonban vannak olyan roma fiatalok is, akik nem akarnak a romáknak fenntartott helyekre menni, hanem elvegyülnek a többi diák között. Ez az ő óhajuk. 

Jó hír szerinte, hogy a külföldön dolgozó, később hazatelepült családoktól több mint 150 roma gyerek visszatért az itthoni iskolába. 90%-ban megoldott az iskoláztatásuk. Aleonte azt is elmondta: azokon a vidékeken, ahol a roma szülők ipari parkokban lévő gyárakban dolgoznak, rendszeresen járatják gyermekeiket iskolába. „Vannak azonban olyan kategóriák, ahol a családi mentalitás miatt nem törődnek a gyermekek iskoláztatásával, hozzáállásukat pedig nehéz megváltoztatni” – mondta.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu