Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2021. május 15., 17.15

Puskel Péter nyolcvanéves

Írta: Jámbor Gyula
2021. április 16., 07.00 Péntek / Arad

Olvashattunk életünk során gyakran arról, hogy egy-egy jeles, sokak által ismert, közfigyelemre érdemes barátot, ismerőst – költőt, írót, művészt stb. – méltatót „meglepett” az éppen kerek évfordulót betöltött személy életkora. Nahát, kiáltottak fel, költői fordulattal, többnyire álszent módon, hogy már ennyi vagy annyi éves? Ki gondolta volna?

Drága barátunk, a mi esetünkben nem áll a talán bevált séma. Eléggé tájékozottak vagyunk ahhoz, hogy tudjuk: április 16-án, azaz ma, pénteken 80 évet töltesz. Miért tennénk úgy, mintha nem tudnánk? (Régi barátod szokta mondogatni, hogy milyen fiatalos vagy, nem mutatsz többet 79-nél...)

Persze magad, meg mi is bizonyára szeretnénk, ha húsz vagy több esztendőt letagadhatnánk a korodból. Nemcsak a Te, de a magunk hasznára is. Mennyivel többet „produkálhatnál” még két évtizeddel fiatalabban?

Ám a világ nem így működik; az ember megszületik, s adott időben megöregszik. Ha a nyolcvanat megéri, az már ajándék.

Te pedig megértél nyolc évtizednyi termékeny, nagyon eredményes évet. Arad – meg a Partium – történelmi múltjának olyan fontos művelődési, gazdasági, emberi értékeit tártad fel, tetted közkinccsé, amelyek legalábbis nagyobb része ismeretlen maradt volna az utókor számára. Szerencsére egy nagy nemzedék tagjaként „működhettél” – az „aradológus” Ficzay Dénes tanítványaként és méltó követőjeként másokkal (például Ujj Jánossal, Király Andrással stb.) együtt.

E sorok (a Nyugati Jelen képviseletében megszólaló) írója többször kifejezte őszinte elismerését, sőt csodálatát irántad. Azért, például, hogy hatalmas munkával, könyvtárakban, levéltárokban, újságkollekciókban stb. bújkálva ki tudja, hány száz, ezer órát áldozva kibányásztad és közkinccsé tetted újságcikkeidben és könyveidben a múlt történéseit. (Mellesleg, privát szerencse, „családi” háttered is volt hozzá.)

Könyveld el igaznak, valósnak az elismerést és hálát, mert minden érdek nélkül való.

A legfontosabb elismerés, szerintem, s bizonyára számodra is, az olvasó részéről jön.

Ha az olvasó nem „csípi”, nem értékeli az általad írottakat, akkor azoknak csak igen kevés a haszna.

De hát téged egészen biztosan szeretnek és értékelnek. Méltán szeretik és értékelik azt a sok száz, újságban megjelent írásodat, amelyeket az aradi (jó ideje regionális) lapban, egy részüket tucatnyinál több könyvedben közreadtál. Nagyjából húsz esztendeje nyugdíjba vonultál, de ma is rendszeresen jelen vagy írásaidal a Nyugati Jelenben, méghozzá olyanokkal, amelyeket rajtad kívül aligha tudna más megírni, mert sok-sok évtized alatt összegyűlt tudás, jártasság, tapasztalat – és indíttatás – szükségeltetne hozzá.

Ha a Google-t kinyitja akárki a Puskel Péter címszónál, egy csomó mindent megtudhat rólad. Publikált könyveid egy részének címét, például. A jegyzék azonban erősen hiányos, tucatnyinál több önálló kötetednek csak egy részét tünteti fel. Azt sem jelzi, hogy közel húsz (román és magyar nyelvű) tanulmánygyűjteménynek vagy a társszerzője, azt meg pláne nem, hogy hány „ifjú titán” fordult hozzád az évek során államvizsga- meg egyéb dolgozata kapcsán forrásanyagért, tanácsért.

Igazi, „emberi”, rokonszenves, humoros lényedről azonban a szenvtelen honlap semmit nem árul el. Pedig ismerőseidnek, barátaidnak ez legalább annyira fontos, mint a tudományos munkásságodban – cikkekben, könyvekben – kézzelfogható megnyilvánulás.

Soha nem vágytál „hivatalos” elismerésre. Szerencsére mégis volt részed bennük. Tagja vagy a Romániai Írószövetségnek, írói-közéleti tevékenységed kapcsán legalább tíz díjat kaptál – többek között az aradi Kölcsey Egyesülettől, az Arad Városi Tanácstól (Kiválósági díj), az Arad Megyei Tanácstól (Az Arad megyei kultúra nagykövete) és még sorolhatnánk. Lapod, a Nyugati és az Irodalmi Jelen is megtisztelt, természetesen, elismeréssel.

A legfontosabb, sőt igazán számító azonban az olvasóid elismerése és szeretete, megbecsülése.

Ennél többet íróembernek aligha adhat a sors.

Élj sokáig erőben, egészségben, megbecsülésben, szeretetben, mindannyiunk örömére.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu