Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Hétfõ, 2021. október 18., 17.01
Winkler Gyula évértékelője

Sorozatos válságok

Írta: Chirmiciu András
2016. január 06., 19.00 Szerda / Hunyad

Annus horribilis: a latin kifejezéssel lehetne legjobban jellemezni 2015-öt. A nemrég lezárult év a szörnyűségek éve volt, legalábbis EU-s szinten, ahol a válságok egymást követték, összegezte Winkler Gyula EP-képviselő szerdán dévai sajtóértekezletén.

 

Halmozódó kihívások

 

A korábbi válságok, mint például az ukrajnai politikai krízis és Görögország gazdasági problémái nem értek véget, ezekre 2015-ben sem sikerült megoldást találni, melléjük viszont súlyosabb problémák is rázúdultak az Unióra: a terrorizmus és a migránsözön. Előbbi már rögtön 2015 elején beköszönt, utóbbi az év végét dominálta. Ezek alighanem idén is kiemelt szerephez jutnak, melyek mögött Nagy-Britannia EU-ból való kilépése – melynek lehetősége szintén 2015-ben jelentkezett – szinte már apróságnak számít.

2015-ben az EU képtelen volt megoldást találni a sorozatos és egyre súlyosabb válságokra, a megpróbáltatások nem fűzték szorosabbra a tagállamok közötti együttműködést, éppen ellenkezőleg, fényt derítettek az országos hatóságok közötti együttműködés hiányosságaira.

Az EU képtelen szétválasztani a valós menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, noha jogi szempontból lényeges különbségről van szó. Előbbiek felkarolását számos nemzetközi jogi egyezmény szabályozza, ami a legtöbb tagország belső jogrendszerébe is beépített, s ami lehetővé tenné az egységes uniós fellépést. Ellenben a gazdasági bevándorlókról a nemzetközi jog nem rendelkezik, ügyeiket minden ország saját belátása szerint kezeli, befogadóan vagy elutasítóan, ahogy jónak látja. Nos éppen a két jogi kategória különválasztása okozza a problémát, ami gyakran egy és ugyanazon személynél is jelentkezhet: a háború elől Európába érkező szír például menekültnek tekinthető, amikor először teszi be a lábát az EU-ba, s ha bizonyítani tudja ezt, viszont gazdasági menekültnek, ha visszautasítja az első biztonságos országot, s egy gazdagabb, távolibb országba való kerülést erőlteti. Az EU-bizottság által javasolt, s az Európai parlament által megszavazott kvóta kizárólag a menekültekre vonatkozik, nem a gazdasági bevándorlókra.

 

Következetesség vagy súlytalanság

 

– A közép-európai országokhoz hasonlóan Románia is elutasította a kvóta-rendszert, Klaus Iohannis államfő, a bukaresti kormány és a parlamenti pártok is ezen álláspontra helyezkedtek, legalábbis az uniós döntés előtt. Az EP-szavazáson viszont Románia 32 EP-képviselője közül csupán a két RMDSZ-es képviselő, Sógor Csaba kollégám és jómagam szavaztunk a kvóta rendszer ellen, a többiek vagy megszavazták, vagy tartózkodtak, vagy nem jelentek meg a szavazáson – jegyzete meg a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. – Nehéz, szinte lehetetlen eredményeket elérni uniós szinten, senki sem veszi komolyan azokat, akik egyet mondanak Bukarestben és mást tesznek Brüsszelben – jegyezte meg keserűen Winkler.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu