Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2020. január 26., 00.34
Sipos Pál emlékkonferencia Szászvároson

Sötétség közepette hirdette a világosságot

Írta: Gáspár-Barra Réka
2009. november 09., 02.00 Hétfõ / Hunyad

A magyar felvilágosodás különleges személyiségének, Sipos Pálnak emléke elevenedett meg a hétvégén Szászvároson, ahol Vetési László szórványmissziós lelkész kezdeményezésére neves előadók ismertették a 250 éve Nagyenyeden született, és 1816-ban Tordoson elhunyt teológus, költő, matematikus és filozófus sokrétű munkásságát.

A rendezvénynek helyet adó szászvárosi református templomban elsőként Vetési László köszöntötte az egybegyűlteket, számbavéve a vidék gazdag történelmi hagyatékát, hangsúlyozta: az itt élők maroknyi szórványközösségek minden vészjóslás ellenére évszázadok óta keményen állják a történelem megpróbáltatásait. Ebben a helytállásban pedig kiemelkedő szerep jutott és jut az olyan személyiségeknek, mint Sipos Pál, aki széleskörű európai műveltségével, nagyfokú tudásával és nem utolsó sorban emberségével még ma is utat mutathat számunkra.

A nagyenyedi kollégiumban felcseperedő Sipos Pálról elsőként a neves alma mater nemrég végzett tanítványa, Maxim Orsolya tartott rendkívül érdekes előadást. A gazdagon illusztrált  életrajz végigvezette a hallgatóságot Sipos Pál életútjának jelentősebb állomásain Nagyenyedtől Szirákon, Frankfurton, Göttingenen és Bécsen keresztül vissza Szászvárosra, majd Sárospatakra, illetve ismét a Hunyad megyei Tordosra, ahol református lelkészként szolgált halálig. Sipos Pál a maga korában leginkább matematikusként vált ismertté, hírnevét a berlini tudományos akadémia által kiadott és arany éremmel jutalmazott dolgozata alapozta meg. Ő alkotta meg az ellipszis kerületének meghatározására ma is kiváló eljárást és az izométernek nevezett, csigavonal élű vonalzót, mellyel tetszőleges arányba osztható fel bármely körív.

Sipos Pál azonban kitűnő filozófus is volt. Másoknál sokkal mélyebben, teljesebben fogta fel a német bölcselők jelentőségét. Kant é Fichte idealizmusának követőjeként ő ismertette kora erdélyi gondolkodóival e filozófusok nézeteit, sőt tovább is mélyítve ezeket sajátos módon teremtette meg a keresztény vallás és felvilágosodás gondolata közötti harmóniát. Filozófiai jellegű írásainak nagy része azonban a kor kemény cenzúrája miatt kiadatlan maradt – fogalmazott a hétvégi emlékkonferencián Egyed Péter filozófiatörténész, aki a nagy erdélyi triász tagjaként: Köteles Sámuel, Körmöczi János mellett emlegette a filozófus Sipos Pált.

A konferenciára szintén hivatalos Benkő Samu művelődéstörténész, Sipos Pál munkásságának egyik alapos kutatója, a több mint harminc évvel ezelőtt megjelentetett tanulmánya kapcsán hangsúlyozta: azokban a sötét időkben különösen fontos volt beszélni a magyar értékekről, tudatosítani elsősorban magunkban azt, hogy a magyarság az elmúlt ezer évben, jelentős alkotásokkal, igazi értékekkel tudott hozzájárulni az európai fejlődéshez. Sipos Pál pedig matematikusi munkásságával G. Kästner  tanítványaként méltán tekinthető Gauss elődjének is.

Sipos személyiségének sokoldalúsága azonban nem merült ki matematikai és filozófiai alkotásaiban. A dél-erdélyi nemesi családok anyagi támogatását élvezve, irodalmárként is nagyszerűen megállta a helyét. A Naláczy, Teleki, Barcsay családok „udvari költőjeként” csodálatos könnyedséggel írt ma is megragadó menyegzői vagy épp temetési verseket az örömteli vagy szomorú családi események alkalmával. Ezekből ismertetett néhányat Egyed Emese irodalomtörténész, lenyűgözve hallgatóságát Sipos Pál költői tehetségével, mely sajnos szinte teljesen feledésbe merült.

Juhász Tamás teológiai professzor tiszte maradt a sokoldalú tudós teológiai munkásságnak ismertetése. – Összesen négy prédikációja illetve ezek töredékes kézirata jelent meg nyomtatásban, de ezekből is világosan körvonalazódik Sipos Pál életének, munkásságának  vezérfonala: a haladás, a világ és a lélek harmóniájának gondolata, illetve a a belső szabadság megteremtésének szüksége, mely alapjául szolgál az egyetemes szabadságnak – fogalmazott Juhász Tamás professzor.

Sipos Pál sokoldalú arcának bemutatásában érdekes epizóddal szolgált Keszeg Anna, aki a tudós- teológus-költő Szászvárosi időszakának egy mozzanatát mutatta be. Sipos, 1783-tól alig egyéves nagyenyedi tapasztalattal a háta mögött megbízatást kap a szászvárosi református kollégium rektori állásának betöltésére. Itt érik tehát a fiatal tanárt a Horia féle 1784-es lázadás borzalmai: a Hunyad és Fehér megyei mészárlások. Mivel a bécsi udvar sokáig tétlenül nézi a pusztítást, tiltva a katonai ellenállást Sipos, hogy megvédje Szászváros lakosságát cselhez folyamodik: katonai dobokat veretve a város utcáin elhiteti a környéken ólálkodó felkelőkkel, hogy már erős hadsereg védi a várost. E tettéről ugyan a történelmi források nem beszélnek, de Ponori Thewrewk József, Sipos későbbi tanítványaként élethűen írja le e jelenetet. Amúgy utóbbitól származik Sipos Pál fizikumának egyetlen leírása is. Festmény, metszet ugyanis egyetlen egy sem maradt róla, mindazt amit külső megjelenéséről ma tudunk, Ponori leírásából ismerhettük meg.

Természetesen nem érhetett véget az emlékezések sora, a nagyenyedi kollégium mai tanárainak felszólalása nélkül, hiszen sokan közülük ma is gondosan ápolják Sipos Pál és sok más hajdani enyedi diák emlékét. Józsa Miklós tanár tisztelettel említette Simon János és Demény József kollégáinak nevét, akik Nagyenyeden elsőkként kezdték kutatni Sipos emlékét. Jelenleg Dvorácsek Ágoston tanár, a Fenichel Sámuel önképzőkör vezetőjeként karolta fel a nagy tudós munkásságának kutatását, ő volt az irányította dolgozata megírásában konferenciát megnyitó Maxim Orsolyát is. A nagyenyedi tanár Kányádi Sándort idézve, hívta fel az egybegyűltek figyelmét arra, hogy „legfőbb ideje behordanunk mindent”, azaz felkutatni, megóvni a feledésbe merült értékeinket.

A Sipos Pál emlékét idéző konferencia pedig nagyszerű alkalomnak bizonyult a dél-erdélyi szórványmagyarság értékeinek felelevenítésére. Dáné Tibor EMKE elnök külön köszönetet mondott ezért a házigazdáknak: Fülöp Júlia helyi EMKE elnöknek és Sipos Szabolcs református lelkipásztornak is. Vetési László pedig azzal a gondolattal zárta az előadássort, hogy az itt élőknek még mindig adósságuk van e vidék nagy szülöttjével szemben, hiszen az élete utolsó hat évében Tordoson szolgált Sipos Pál sírja még mindig felkutatásra vár. Életének itteni helyszínét azonban a konferencia résztvevői is megtekinthették: a házigazdák vezetésével rövid kirándulást téve a tordosi református templomhoz, illetve meglátogatva a hajdani szászvárosi református kollégium mindkét épületét.
Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: Az enyedi cspat tagjai / Hétfõ, 2009. november 09., 11.54 Válaszoljál rá!

Köszönjük a szép, tömör, jól dokumentált beszámolót.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu