Századik tanév az iskola épületében

MúltAz aradi Csiky Gergely Főgimnázium története az utóbbi években több alkalommal is megjelent, részletekben, események felsorolásával, átfogó írásokban. Idén, 2022. szeptember 5-én különleges évforduló van: a Kálvin János utcai épületben ezen a napon veszi kezdetét a 100. tanév: annyi utánajárás és küzdelem után, 1923. szeptember 23-án Pacha Ágoston apostoli kormányzó, későbbi püspök jelenlétében szentelték fel. Az aradi magyar oktatás helyzetét és sajnos jövőjét is, Fischer Aladár akkori igazgató ezekkel a szavakkal jelezte: „Küzdelem és bolyongás az élet, akár Ádámnak hívják, akár Odüsszeusznak, akár pedig az aradi római katolikus gimnáziumnak.” Talán akkor az igazgató, aki 22 évig vezette az intézményt, nem is sejtette, hogy a magyar oktatás feletti sötét felhők később még viharosabbakká válnak, kilátástalannak tűnő idők következnek – s mindez a megmaradásért.Amikor 1919 elején az akkori Katolikus Főgimnáziumot átvette a román városvezetés „Moise Nicoară” Gimnázium névvel, egyszerűen érveltek: eddig is állami iskola volt, és az állam nyelvén tanítottak, ezután is ugyanaz lesz, csak az állam neve és nyelve változik. Ha kell magyar iskola – tessék építeni. És az aradi magyarok összefogtak, a katolikus egyház megvásárolt két telket a Kálvin János és egyet a Pöltenberg Ernő (ma Transilvaniei) utcában, és nekifogtak a munkának, az anyagiakat közadakozásból teremtették elő. Négyévi fizikai munka, rengeteg papírmunka (engedélyezések, kinevezések, tanfelszerelések beszerzése és adományok) elvégzése után úgy tűnt: a gond hosszabb időre megoldódott. „Felkérték” a katolikus egyházat, legyen az épület tulajdonosa, remélve, hogy ezáltal elkerülhetők lesznek a jogi buktatók.De nem így lett. Amíg az iskola több (bérelt vagy kölcsönzött) épületben működött, évente 70 körüli volt az érettségiző diákok száma. Az 1923–24-es tanévben (immár saját épületben) 72-en végeztek, a következőben 49-en, majd csak 16-an. 1926 és 1931 között az intézmény nyilvánossági jogát megvonták, azaz taníthattak-tanulhattak, de félévkor és tanév végén egy román iskolában kellett vizsgázniuk a diákoknak. Mivel még sok aradi magyar (és német) család nem tudott románul, a Főgimnázium iránti érdeklődés csökkent. A magyar anyanyelvű zsidó diákok nagy részét a szülők (a biztonság kedvéért) román tanítási nyelvű iskolába íratták. Aztán megadták a nyilvánossági jogot, de ez csak 3 évig tartott, ebben az időben (1931 és 1934 között) 4, majd 12, utána 5 tanuló végezte el a VII. gimnáziumi osztályt. A negyvenes évek elején az épületben előbb német, majd szovjet hadikórház is működött. 1935 és 1945 között ismét nyilvánossági jog nélkül működik az iskola, majd 1945-ben rendeződni látszanak a dolgok. Három tanéven át egy-egy osztály érettségizett, majd beütött az újabb változás: az iskolák államosítása. Hiába volt bármilyen tulajdonjogi fogalmazvány – egy tollvonással megszüntették az egyházi és a magániskolákat. Az épületek, a bennük fellelhető ingóságok (még az akkor használatos tollszárak is) állami tulajdonba kerültek. Az addigi Katolikus Főgimnázium felvette az aradi Magyar Vegyes Líceum nevet, ahol a „vegyes” szó az akkor érvénybe lépő általános koedukálásra utalt, azaz nem csak fiúk, lányok is beiratkozhattak az iskolába (miként az egykori Zárdába fiúk is jelentkezhettek). 

Az iskola nevének rövidítése MVL volt, és a paptanárokon kívül egyelőre meg lehetett tartani minden oktatót. Dr. Berthe Nándort még igazgatónak is meghagyták – egy tanév erejéig. De csakhamar híre ment „pártberkekben”, hogy az intézmény igazán csak nevet változtatott, a szellemi munka a régi, továbbra is magas színvonalú. Olyannyira, hogy 1952-ben 108-an, két évvel később 117-en érettségiztek, s a végzős diákok zöme helyt állt akár a felsőoktatásban, akár ipari munkahelyeken. 1952-ben beindult az esti tagozat, amely csaknem 30 tanéven át működött, ahonnan sok kiváló diák tett sikeres érettségi vizsgát. Bár az iskolát rendszeresen ellenőrizték (román nyelv oktatása, ateista, lojális állampolgári nevelés) úgy tűnt: sikerül egy eredményes magyar iskolát fenntartani, amihez nagyban hozzájárult a komoly szakmai és pedagógiai felkészültségű tantestület. És akkor jött az újabb „zuhany”. Kolozsvárott egyesítették a román Babeș és a magyar Bolyai egyetemeket, az országban pedig, ahol csak lehetett, a magyar iskolák tagozatokká minősültek, egyesülve egy román iskolával. Gesztus ekkor is volt – az intézmény felvette a 3-as számú Középiskola nevet, egyesült a Templom utcai román iskola líceumi osztályaival, de megtartották a magyar igazgatót Réhon József személyében. Az elemi osztályok 1-es Általános Iskola néven attól kezdve román–magyar–német tagozattal működtek az egykori Zárda, majd Magyar Pedagógia épületében. A magyar tantestület, a szülők és a diákság számára ez teljes reményvesztettséget okozott még akkor is, ha a magyar tanárok mindent megtettek diákjaik későbbi érvényesülése érdekében. Évente két-két magyar osztály érettségizett, és 1981-ig esti tagozat is. 1965-től már fordult a vezetői felállás, román igazgató lett, magyar aligazgatóval. Újabb „bomba”: 1981-től Ipari Középiskola lett az egykori 3-as, autószerelői, majd kőolajipari szakközépiskola, amelynek osztályait még a közepes román diákok sem keresték. Egyre kevesebb magyar osztály maradt a régi alma materben, a pedagógusok egy része ezért „átevezett” más iskola felé.Villámcsapásként érte az aradi magyarságot 1989 decembere. Sok vita és alkudozás után megalakult a magyar Csiky Gergely Iskolacsoport, közös épületben a román „Henri Coandă” Iskolacsoporttal. Mindkettőnek saját vezetősége, tantestülete, diákjai voltak, csakhogy egy igazgatói irodával, közös tanári szobával és titkársággal. Ezen áldatlan állapotra most nem térek ki, de tény, hogy 11 nehéz esztendeje volt a magyar iskolának. Laboratóriumokban, pincében, improvizált osztálytermekben tanítottak, mert több osztály volt, mint tanterem (51 osztály 26 teremben), s a román osztályok számát – a beindulási ígéretek ellenére – állandóan növelték. A diákok és a tanárok szétszórtságának elkerülésére minden középiskolai magyar osztály ide költözött, és a vezetőség nekifogott egy új, szakmailag megfelelő tantestület toborzásának. 1989 decemberében az iskolában már csak 2 magyar osztály működött, majd az önállósodás után 20. Az állandó súrlódás a két tantestület, illetve a diákok között sok gondot okozott minden téren. A Csiky Gergely Iskolacsoport vezetősége, a szülők, az aradi magyar közösségek állandó harcot folytattak, hogy az intézmény – amelynek tulajdonjoga visszaszállt a Temesvári Római Katolikus Püspökségre –  ismét önálló, magyar iskola legyen. A küzdelem meghozta végül a kielégítő eredményt – 2001 júniusában tanfelügyelőségi határozat született, hogy szeptemberig a román iskolacsoport a Kossuth (Mărășești) utcába költözik. Az 1-es Általános Iskola magyar I–VIII. osztályai és a Csiky líceumi, illetve szakiskolai osztályai egy épületben kapnak helyet, így az egykor a szülők által épített iskola jogilag és épület szempontjából is önálló oktatási intézmény lett. 2001. szeptember 15-én a Csiky Gergely Iskolacsoportban 789 tanuló kezdte a tanévet 73 pedagógus keze alatt. A következő tanévben már 823 diák járt az I–IV., az V–VIII., a IX–XII. és a szakiskolai osztályokba, majd rövidesen jogilag az iskolához csatlakozott a Választó (Șaguna) utcai magyar Kincskereső óvoda. A Temesvári Püspökség Bognár Levente aradi alpolgármester (az iskola egykori diákja) közvetítésével megtartotta az épület feletti tulajdonjogát, de bérmentesen a Polgármesteri Hivatal révén a mindenkori magyar iskola használatába adta. Az új felállásban természetesen új gondok is születtek – egy épületben, egy közös udvarban, torna- és szaktermekben végezték mindennapi munkájukat a hatéves gyermekektől a már 18-at is betöltő, érettségire készülő nagyokig. De a kezdeti problémák sorozata fokozatosan feloldódott, mindenki megszokta környezetét, és kialakult a sok hétköznapi vagy ünnepi munkarend. Nem lenne teljes az épület helyzetének, sorsának bemutatása két jelentős esemény említése nélkül. Olyan magyar összefogást, mint 2001 júniusa és szeptembere között, talán még nem is látott a város. Aradi és Arad megyei szülők, egykori diákok jöttek segíteni, olyanokkal is találkoztunk, akik családi szempontból már nem is voltak érdekeltek az iskola felújításában. Falakat emeltek, padlózatot csiszoltak, villanyt és vizet szereltek, több tucat autónyi törmelék elszállításáról gondoskodtak – egyszóval folyt a munka. Sándor Tivadar arad-gáji plébános a tetőszerkezetet újította fel csapatával, s a megnyitó előtti két hétben sokszor éjjel-nappal, napi 24 órát dolgoztak az önkéntesek. De nem volt hiába, szeptember 15-én a Minorita templomban tartott ökumenikus Veni Sancte után minden tanulónak megvolt a helye osztályterme padjaiban. Az épület azonban szűknek bizonyult (nem volt díszterem, könyvtár és még kellett osztályterem), ezért 2008-ban nekifogtak egy új, a régihez kapcsolódó szárny építésének, ami sok addigi gondot megoldott. A dísztermet az aradi születésű Tóth Árpád költőről nevezték el. Az iskola névadójának mellszobrát az Arad Megyei EMKE pályázata révén 2002-ben állították fel. Kocsis Rudolf aradi szobrász alkotása az első emeleten, a tanári mellett van, s minden évben, december elején, a Csiky-napon megkoszorúzzák.Rövid ideig sikerült ismét esti osztályokat létrehozni (1993-ban és 1996-ban érettségiztek), de érdeklődés hiányában ezt az oktatási formát nem tudták fenntartani.2011. szeptember 1-től az Iskola az Oktatási Minisztériumtól megkapta a Főgimnázium rangot, így jelen pillanatban az intézmény hivatalos neve Aradi Csiky Gergely Főgimnázium.Jelen soraimban nem írtam, nem is térek ki a kollégiumra, vagyis az iskola bennlakására, hiszen a 100 éves épület „életét” akartam röviden bemutatni. De a Flórián (ma Csajkovszkij) utcai épület mindig is nagyon fontos szerepet játszott az iskola létében, fenntartásában és működtetésében. A mai magyar tanítási nyelvű főgimnázium a száz év során a következő neveket viselte:Római Katolikus Főgimnázium 1923–1948Magyar Vegyes Líceum 1948–19593-as Számú Középiskola 1959–198111-es Számú Ipari Középiskola 1981–1990Csiky Gergely Iskolacsoport 1990–2011Csiky Gergely Főgimnázium 2011-től.Közben voltak rövidebb ideig más nevek is (egy időben Ocskó Teréz kommunista mártír nevét viselte, majd formailag egyesülve a CFR Szakközépiskolával, ennek a neve szerepel a hivatalos iratokon, utána 12-es Ipari Iskolaközpont stb.), de az aradi magyarok a Csiky Gergely név felvételéig rendszerint úgy emlegették, hogy a „katolikus gimnázium”, a „vegyes”, vagy a „3-as”. Ma már fogalom „csikys” diáknak lenni.Az Iskola igazgatói a száz év során:Fischer Aladár 1923–1943Dr. Berthe Nándor 1943–1949Kafflikiewczné Mang Ilonka 1949–1951Schön István 1951–1957Kristóf Ilona 1957 (3 hónapig )Réhon József 1957–1965Fiștioc Melania 1965–1977Irhașiu Mircea 1977–1982Cupșa Emil 1982–1990Péter András 1990–1997Ujj János 1997–1998Éder Ottó 1998–2002Szakács Ferenc 2002–2009Király András 2009–2010Juhász Béla 2010–2013Hadnagy Éva 2013–2016dr. Muntean Tibor 2016–2018Spier Tünde 2018-tól.Természetesen a mindenkori igazgatók neve mellé több tucat magyar pedagógus nevét is felírhatnánk, akiknek meghatározó szerepük volt az iskola fenntartásában, nevének közismertté tételében. Ezeket megtalálhatjuk az intézmény történetének több kiadványában. Tisztelet mindenkinek – pedagógusoknak, szülőknek, egyházi elöljáróknak, városi köztisztviselőknek, az RMDSZ és a civil szervezetek képviselőinek, volt diákoknak, alapítványoknak – akik bármilyen módon segítették, hogy ma ismét felhangozzék a Veni Sancte. Az adatokat több tucat könyvből, megjelent írásból vettem, ezért nem sorolom fel a felhasznált forrásokat. Összeállította: Matekovits Mihály ny. matematika szakos tanár

Jelen

A diákok jönnek-mennek, a tanárok az évek során lecserélődnek, de az iskola célja, hogy megfelelő szintű magyar nyelvű oktatást biztosítson, mindig állandó marad. Igyekszünk a diákok, a szülők és a magyar közösség érdekében munkálkodni. Az aradi magyar oktatás egyik hiányosságát próbálta orvosolni a 2021 őszén megnyitott magyar bölcsőde. Nagyon jó stratégiai lépésnek bizonyult a Csiky bentlakása melletti telekre felépíteni. A Magyar Kormány támogatásával a református egyház alig egy év alatt felhúzta a modern, mindennel felszerelt épületet. Így egy magyar gyerek néhány hónapos kortól érettségiig csikys diák lehet.Az elemi oktatásban részt vevő diákok számára lassan 10 éve napközis foglalkozást biztosítunk. Régebben ennek anyagi hátterét a szülők állták, de két éve már, ugyancsak magyarországi támogatással, az Iskola Alapítvány irányítja ezt a munkát. Délutánonként, egy ebéd elfogyasztása után a kisdiákok hozzáértő pedagógus segítségével és irányításával végzik el a házi feladatokat, majd játékkal töltik ki a még maradt szabadidőt. Ez hatalmas segítség a későig dolgozó szülőnek. Nyugodt, hogy csemetéje hozzáértő kezekben van.A Csikyben éveken keresztül indított szakok igyekeznek lefedni a diákok és a szülők igényeit. Bár nagyon nehéz és hosszadalmas folyamat egy új szak beindítása, a vezetőség a körülményekhez képest mindig igyekezett alkalmazkodni az elvárásokhoz. Ezért találunk itt elméleti, technológiai osztályokat és szakosztályt is. Elméleti szinten az iskola kínálata arra törekedett, hogy lefedje a reál és a humán szakirányt egyaránt. A matematika-informatika és természettudomány 2012 óta dupla szakosított osztályban indult. Utoljára filológia osztály 2011–2012-ben működött. Aztán 2015-ben felkerült az iskola kínálatába, de az érdeklődésre való tekintettel nem alakult meg. Most, a 2022–2023-as iskolai évben azok számára, akiknek beállítódása a humán tudományok felé irányul, társadalomtudomány osztály indult. A technológiai szakok területén a közgazdaság és a turizmus választható. Elektronika és automatizálás szak líceumi osztályként 2014-ig működött. Talán ezt váltotta fel a szakosztályként induló autómechanika. A tanügyminisztérium igyekezete, hogy a szülők és a diákok körében népszerűsítse a szakoktatást, nem érte el kellő hatást. Még mindig szívesebben jelentkeznek a diákok a líceumi osztályokba, mint szakiskolába. Arad megye egyetlen magyar nyelvű középiskolájában a tanítás mellett a diákoknak számos lehetőségük adódik értelmesen eltölteni az időt. Sok mindenben kipróbálhatják magukat, olyan dolgokban is, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az osztályban tanított tananyaghoz. Kortárskönyv-kommandó, diákszínjátszás, néptánc, gitároktatás, kórus, a sporttevékenységeknek minden fajtája, diáktanács, Rákóczi diákszövetség, túraklub mind olyan lehetőséget nyújtanak, amelyben többet mutathatnak magukból. A 12 éve működő weblap és a havonta megjelenő Csiky-csuky kiváló lehetőség, hogy a diákok a média világába belekóstoljanak. A testvériskolai kapcsolatok és a határon átnyúló pályázatok révén az aradi diákok beleláthatnak az azonos korosztályú, más iskolába tanuló diáktársaik életébe. Ugyanilyen hozadéka van a különböző versenyek megyei, országos, illetve nemzetközi fordulóinak. És versenyekből van elég. Sőt, az évek folyamán számos országos szintű verseny házigazdája is volt a Csiky. A diákok nagyon sok versenyen megmutathatják, hogy „szórvány”, „kisebbségi oktatás” ide vagy oda, ha valaki tanulni akar, akkor boldogulni, sőt kitűnni is lehet, ha megfelelő támogatást kap a szülő és a pedagógusok részéről. Végzős diákjaink megállják a helyüket bármely romániai magyar vagy magyarországi egyetemen.Egy magyar iskolának közösségalakító- és formáló feladatot is el kell látnia. Ez az Arad megyei magyar civil szervezetekkel való együttműködéssel, a szülőkkel való szoros kapcsolattartással és a rendezvényekkel érhető el. A karácsonyi vásár, a gólyabál, a szalagavató, a jótékonysági előadások remek lehetőségek a találkozásra. Az osztályok kis közösségeit pedig a kirándulások, táborok, színházi előadások olvasztják egy csapattá. Ahhoz, hogy a tanítási feltételek meglegyenek, az iskola felszerelésének és infrastruktúrájának rendben kell lennie. A felszereléssel különösebb gond nincs. Kivetítők, interaktív táblák, informatikalabor, kémialabor, laptopok vannak. Egy része önkormányzati forrásokból, egy része pályázatokból. Az iskola szülőbizottsága és az Alma Mater Alapítvány elsődleges céljai közzé tűzte ki a diákok, ezen keresztül az iskola támogatását. Az épület azonban nagyon rászorult már egy átfogó felújításra. Többévnyi tervezés után 2020. május elején hozzá is fogtak. Kicserélték a teljes fűtésrendszert, az elektromos hálózatot, az alagsor teljes szigetelése megvalósult. És ezek csak a nagyobb munkálatok. Mivel a városban nem volt olyan épület, amely megfelelt volna egy iskola tevékenységének, közös megegyezéssel úgy tervezték be a munkálatokat, hogy mi, legalábbis a többség, ott tanulunk, közvetlenül az állványok, festékes vödrök mellett. A 2021–2022-es iskolai évben néhány osztály máshol kellett meghúzza magát. Ebben volt nagy segítségünkre a Minorita rendház, ahol 5 elemi osztálynak biztosították a termeket egy évre. De működött osztály a bentlakás és a bölcsőde épületében is. Az elmúlt majdnem két év vírusos időszaka is megnehezítette a diákok, pedagógusok és persze a szülők életét. 2022 őszén viszont már minden osztály a Csiky épületében kezd. Kompromisszumokat most is kellett kötni (a hátsó udvar nem használható, az alagsorban is vannak osztálytermek, a tornaterem még nem működőképes), de legalább otthon vagyunk, bár a tervek szerint egy ideig még „élvezhetjük” a mesterek társaságát.A XXI. században egy iskola ugyanúgy oktat és nevel, mint 100 évvel ezelőtt, csak kicsit másképp. Változnak a körülmények, az elvárások és a hozzáállás. De ha mindenki igyekszik képességeihez képest tenni a saját dolgát, egymásra figyelve, egymást támogatva, segítve, akkor rendben lesznek a dolgok.  Egy lassan százéves épület tiszteletére fogalmaztunk meg néhány gondolatot, de nem a téglákról szól ez az írás, hanem azokról a diákokról, akik a Csiky Gergely Főgimnáziumban és annak jogelődjeiben végeztek, akik itt tanítottak és tanítanak, akik ebbe az iskolába íratják gyerekeiket, unokáikat, és akik valamilyen módon kicsit hozzátettek ahhoz, hogy ez az iskola méltó helyet foglaljon el az Arad megyei magyar közösség életében és a romániai magyar oktatás palettáján.Spier Tünde igazgató, matematikatanár