Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Vasárnap, 2020. szeptember 27., 12.25
Itthon termő egészség

Szőlő – az életfa gyümölcse

Írta: Gáspár-Barra Réka
2020. szeptember 15., 16.47 Kedd / Hunyad

A szőlő a gabonák mellett egyik legősibb kultúrnövényünk, mely nem véletlenül kapta az ókori latinoktól az élet szóból származó vitis elnevezést. A keleti, majd európai kultúrákban egyaránt az élet gyümölcseként, levét isteni nedűként emlegették. Az életfát gyakran szőlőtőként ábrázolták.

A szőlőbogyó energia és szénhidráttartalma kiemelkedő, ennek ellenére glikémiás indexe (vércukorszint-emelő hatása) közepes mértékű. Jelentős káliumtartalmának köszönhetően jó vízhajtó, méregtelenítő, nagyobb mennyiségben fogyasztva csökkenti a vér, illetve a vizelet savasságát. Rendszeres fogyasztása esetén nem rakódnak le húgysavkristályok a szövetekbe, mérséklődnek, elmaradnak a köszvényes fájdalmak, panaszok. A szőlőtermés magas A-, B-, C-, K-vitamin-, továbbá kálium-, szelén-, biotin-, vas- és folsavtartalma elősegíti a vérképzést, a szervezet önvédelmi képességét, a szellemi és fizikai erőnlét fenntartását. A flavonoidok antioxidáns hatása megvédi a szervezetet a szabad gyökök roncsoló hatásától. A szőlő (elsősorban a vörös és bíbor színű fajta) igen gazdag ezekben az egészségmegőrző vegyületekben. A benne található quercetin – természetes, organikus festőanyag – megakadályozza a hisztamin és más allergiát, ill. gyulladást okozó anyagok termelődését. Antioxidánsként az LDL (rossz) koleszterin káros hatásai ellen is védelmet nyújt.

A resveratrol – a növény immunválaszaként termelődő vegyület – véd a fertőzések ellen. Amerikai vizsgálatok szerint lassítja a jó- és rosszindulatú daganatok növekedését, francia kutatók pedig úgy találták,  fontos szerepe van az emlőrák kialakulásának megelőzésében. Kozmetikai hatása sem közömbös: lassítja a bőr elöregedési folyamatát.

Vásárláskor fordítsunk figyelmet a fürtök épségére és a bogyók feszességére. A szőlőszemeket bevonó vékony fehéres lepedék a jó minőség jele lehet. Ez a finom, egyenletes bevonat nem permetszer maradék, hanem a bogyókon kicsapódó éjszakai levegőnedvesség nyoma. Ne válasszunk félig érett fürtöket, mert a szőlő nem utóérő gyümölcs, sőt minél érettebben fogyasztjuk, annál több antioxidánssal szolgál szervezetünknek. A biológiailag fontos hatóanyagok főleg a szőlőhéjban és a magokban találhatók. Tartózkodjunk hát a magnélküli fajtáktól, és ugyanezen meggondolásból ne héjazzuk le a bogyókat, és ne kaparjuk ki belőlük a magvakat. A magvakat rágjuk össze alaposan, hogy minél több biológiailag hasznos anyag szabadulhasson fel belőlük az emésztés során.

A szőlőt valószínűleg legalább annyian isszák, mint eszik. A jó minőségű szőlőből készült borok egészségre gyakorolt pozitív valóban figyelmet érdemel.

Ám most a friss gyümölcs és frissen préselt szőlőlé ideje van. Fogyasszuk minél nagyobb mértékben, lehetőleg közvetlenül a termelőtől vásárolva.

 

Szőlőlé télire

Akinek udvarán, kertjében két-három szőlőtő éldegél, néha éppen annyi termést hoz, amennyiből bort még nem érdemes készíteni, ám friss fogyasztásra túl soknak bizonyul. Ilyenkor próbálkozni lehet az aszalással is, főleg az édes asztali szőlők alkalmasak erre. De levét is ki lehet préselni (hagyományos módon, mintha bornak készülne). Szűrjük le a levet, majd a friss mustot egy megfelelő méretű fazékban főzzük fel, és egészen csendes tűzön addig kavargassuk, míg a habja teljesen eltűnik. Akkor kifőzött, forró üvegekbe tesszük, jól ledugaszoljuk, és száraz dunsztba helyezzük. Télen jóleső érzés zamatos szőlőlevet kortyolgatni!

 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu