Találkozás egy hús-vér űrhajóssal. Hunyad megyében járt Farkas Bertalan

Írta:
2022. szeptember 22. 17:10 (csütörtök) /

Emlékezetes találkozásra nyílt lehetőségük e héten a dévai magyar diákoknak, akiket a Hunyad Megyei Magyar Napok keretében látogatott meg Farkas Bertalan dandártábornok, vadászpilóta, űrkutató, az első és mindmáig egyetlen magyar űrhajós.

A Téglás Gábor Elméleti Líceum aulájában nagy izgalommal várták egy igazi, hús-vér űrhajós érkezését. Farkas Bertalan ugyan különösebb feltűnés nélkül sétált be a terembe, a vele érkező csapat azonban percek alatt izgalmas robotokkal kötötte le a diákság figyelmét. Kiderült ugyanis, hogy tavaly megnyílt Budapesten a Farkas Bertalan Oktatási és Módszertani Központ, amely az űrkutatás tudományterületeit kívánja a diákság számára közelebb hozni, egyben ösztönözni az oktatáson belül megvalósuló innovációt, a kitartó és elmélyült tanulást. E központban többek között oktatási szoftverek fejlesztésével és robotikával foglalkoznak. Az eredményt pedig a dévai diákok is megismerhették. A legnépszerűbb az Alfa névre hallgató, emberi mozgást is utánzó robot lett, aki fekvőtámaszt és taj-csi-gyakorlatokat is képes volt bemutatni, sőt angol nyelven mesemondásba is kezdett. A legnagyszerűbb az volt, hogy az aula padlóján jövő-menő robotok irányítását minden érdeklődő kipróbálhatta.

A nagy élmény azonban még hátra volt, hiszen ezt követően köszöntötte a diákokat Farkas Bertalan űrhajós, aki életének és hivatásának rövid képes bemutatója nyomán, jelképesen ugyan, de meghívta hallgatóságát a világűrbe.

Rövid időn belül kiderült: Farkas Bertalan nem született csodagyereknek, ő is óvodába, iskolába járt. Talán annyi csoda azért volt benne, hogy igazán szeretett tanulni, szerette a történelmet, a földrajzot, a fizikát, a kémiát, a biológiát. Kíváncsi volt a körülötte lévő világra. Sportban is jeleskedett, és eltökélt szándéka volt, hogy mérnök vagy futballista legyen. Középiskolai barátja, padtársa győzködése nyomán jelentkezett szuperszonikus vadászpilótának. Meglehetősen nehéz és összetett vizsga után került be az ötven legjobb közé, és a főiskolán is az élvonalban maradt, egyike volt azon hét fiatalnak, aki végzősként került ki a vadászpilóta jelöltek közül. 1972-ben a pápai vadászrepülő ezred vadászpilótája lett egy MÍG–21bis típusú repülőgépen. Ahogyan ma beszél erről a gépről, még mindig érezni a hangjában, hogy fantasztikus élményt jelentett 16-18 ezer méter magasan, óránként 2000-2200 kilométeres sebességgel repülni. Az űrrepülés azonban csak akkor került képbe, amikor a szovjetek az Interkozmosz program keretében űrrepülésre készültek vinni a keleti blokk országainak képviselőit is. Az első csoportba Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK került, a másodikba pedig bolgár, magyar, kubai, mongol és román űrhajósok.

A leendő űrhajosók szelektálása több fázisban történt, és rendkívül komoly egészségügyi, erőnléti, és technikai teszteket jelentett. A sokszoros szűrésen végül Magyari Béla és Farkas Bertalan jutott át, akiket a Moszkvától 40 kilométerre lévő Csillagvárosban képeztek tovább az űrrepülésre. A képzés nem volt egyszerű, többek között a saját testsúly nyolcszorosát jelentő terhelést kellett megszokni, és nagyon kemény túlélési gyakorlatok is voltak.

Farkas Bertalan előadása közben többször is rákérdezett hallgatóságára ki szeret sportolni, ki szeret tanulni. És nem győzte hangsúlyozni: a diákévek nagyszerű lehetőséget jelentenek arra, hogy mind tudás, mind pedig fizikai erőnlét szempontjából felkészüljenek a fiatalok a későbbi kihívásokra, hiszen nem tudni, milyen szakmai, hivatásbeli lehetőségek nyílnak meg előttük. – Ha én nem sportoltam volna rendszeresen gyermekkorom óta, biztosan nem lehettem volna űrhajós. És ha nem szeretek tanulni, ha nem érdekel a világ sok-sok titka, biztosan nem vállaltam volna ezt a hivatást, mely sok áldozatot, bátorságot és nagyon sok munkát követelt.

Hogy mindez mennyire megérte, az a rövid életrajzi bemutatást követő filmecskéből derült ki, amikor a diákság betekintést nyert a Farkas Bertalant és Valerij Kubaszovot 1980. május 26-án világűrbe repítő Szojuz–36 űrrakéta fedélzeti mindennapjaiba. Farkas Bertalan nyolc napot volt az űrben, és ezalatt számtalan kísérletet, kutatást kellett elvégeznie mind Magyarország, mind a Szovjetúnió, mind pedig nemzetközi kutatócsoportok megbízásából. S mint kiderült, bár a földön hosszasan és tudatosan készültek rá, a legnagyobb élmény a súlytalanság állapota volt. Továbbá csodálatos az űrből nyíló kilátás és a rendkívül szorossá vált emberi kapcsolatok is.  

A filmecske, az előadott történetek, sőt már a Farkas Bertalannal való találkozás híre számtalan kérdést szült a dévai diákok körében. Ezeket Tófalvi Emese fizikatanárnő gyűjtötte össze, és tette fel szép sorban az űrhajósnak. A válaszokból további kulisszatitkokra derült fény: hogyan is lehet az űrben létezni, hogyan szuszognak, hogyan esznek, hogyan tisztálkodnak, találkoztak-e űrlényekkel, milyennek látta a Földet, mit vihetett magával, nehéz volt-e elszakadni a családtól, milyen volt a visszatérés stb.

A kérdéseknek nem is nagyon akart vége szakadni. Farkas Bertalan azonban türelmesen megválaszolt mindent, jelezve, hogy rendkívül értékes dolognak tartja a gyermekek, fiatalok kíváncsiságát, érdeklődését, mely a tanulás elengedhetetlen alapja. Elmondta többek között, hogy magával vitte a TV-Maci plüssfigurát, és az űrből mondott mesét a magyar gyermekeknek, illetve vele volt kislánya piros-fehér-zöldbe öltöztetett babája is.

Az űrutazás teljesen megváltoztatta életét, de úgy véli, fantasztikus lehetőség volt ez számára, és küldetésének tartja, hogy minél több fiatalt segítsen, támogasson abban, hogy megismerjék a világot és megvalósítsák álmaikat.  Ezért a nevével fémjelzett oktatási és módszertani központ mind a Dévai Téglás Gábor Eleméleti Líceumnak, mind pedig a vajdahunyadi magyar tagozatos 6-os Számú Iskolának 25 ezer euró értékű oktatási szoftvert adott ajándékba. Továbbá elismerő oklevelet nyújtottak át Kocsis Attila-Levente volt iskolaigazgatónak, Dan Bobouţanu vajdahunyadi és Florin Oancea devai polgármesternek. A két városvezető megkapta a Szojuz–36 űrhajó kulcsának másolatát, és mindketten kinyilvánították együttműködési szándékukat a Farkas Bertalan Oktatási és Módszetani Központtal.

 

Hozzászólások