Tisztelgés Szent István előtt

Írta:
2021. augusztus 22. 19:05 (vasárnap) /

Szent Istvánt a magyar történelem az utolsó fejedelemként és az első királyként, a keresztény magyar állam megteremtőjeként és a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartja számon, akiről halála napján, augusztus 20-án (1038) világszerte megemlékezik a magyarság. Szentté avatták, Magyarország fővédőszentjeként tisztelik, napja egyházi ünnep is.

 

Arad – Augusztus 20-án az arad-belvárosi r. kat. (minorita) templomban este hétkor Szent Istvánról szóló vallási énekkel kezdődött az ünnepi szentmise, az ószövetségi olvasmányt Baracsi Dávid Zsuzsanna arad-belvárosi református lelkész, a szentleckét ft. Király Árpád marosi r. kat. főesperes olvasta fel.

P. Blénesi Róbert, a Páduai Szent Antal plébánia plébánosa a szentlecke, a sziklából épült, az idők viszontagságainak ellenálló ház példázatából kiindulva arról beszélt, hogy Szent István szilárd alapokon hosszú évszázadokra és nemzedékekre kijelölte országának útját, amikor a kereszténységet választotta. Szent István képes volt úgy keresni az Isten akaratát, hogy ezáltal országa javát is elősegítse. Nem mindenki értette meg akkor és nem teljesen, de idővel a nemzet megértette, hogy a döntés biztonságot jelentett számára. Szólt arról is, hogy a Sz. István országát Máriára, és nem a fegyverek erejére bízta, valódi sziklára építkezve.

A szentmise során kislányok, kisfiúk az oltár elé járultak a (nemzeti színű szalaggal átkötött) kenyérrel, egy kancsó borral, kehellyel és ostyával, csokor virággal és a fényt jelképező égő gyertyával, amelyeket a plébános vett át.

Az ünnepi szentmise a Himnusszal ért véget.

***

Az augusztus 20-i aradi megemlékezés a nyári színházban folytatódott a békéscsabai Tabán táncegyüttes Falusi ízek c. előadásával, amelyet több Arad megyei magyarlakta helységében már láthatott a közönség az elmúlt napokban. És bizonyára ugyanúgy élvezte, mint pénteken este az aradiak. Előtte Faragó Péter megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő méltatta az ünnepet, aláhúzva: büszkén emlékezünk ezeréves múltunkra és a királyra, aki elindította országát és népét azon az úton, amelyen ma is jár. Az ezeréves történelem nem volt sima, de itt vagyunk most is, együtt tudunk ünnepelni – és reményét fejezte ki, hogy még nagyon sokáig.

A fellépett Tabán együttes nem „profi” abban az értelemben, hogy tagjai ebből élnek meg – de profi tudását, művészetét illetően. (Aradon, örömünkre, már többször láthattuk produkcióit, egyebek közt egy október 6-i nagyszerű, 13 c., a vértanúknak szentelt táncjátékban.) Nos, a Tabán ezúttal is hírének megfelelően szerepelt, öt pár táncosa (a teljes együttes ennél sokkalta népesebb) kitűnő műsorral szórakoztatta a közönséget a magyar folklór különböző vidékeiről – köztük Kalotaszegről – származó táncaival. E sorok írója számára különösen emlékezetes marad a férfi cigánytánc, az öt, a hagyományos, hangszerként szolgáló kannák mellől felállt táncosok bravúros egyéni és közös produkciója.

A Tabánban most is ott láthattuk az együttes éltáncosát, a háromszoros (ezáltal örökös) aranysarkantyús, immár 37 éves Farkas Tamást, nagyon sok magyarországi és nemzetközi népitánc-verseny győztesét, aki sok éve koreográfusként, táncműsorok összeállítójaként is fémjelzi a Tabán (meg a szegedi, meg a magyarországi román stb. táncegyüttes) munkáját.

A nagyszerű táncműsor kényszerű (átöltözést szolgáló) szüneteiben egy kiváló színész hézagkitöltő humoros szövegeit hallhatta a közönség. Az amúgy jól előadott pajzán, vaskos (falusi) történetek Aradon vegyes  benyomást keltettek, némelyeknek tetszett, másoknak nem.

Az előadót, Gertner Csabát azonban egyöntetűen megtapsolták, amikor az előadás végén az Aradi Kamaraszínház munkatársa, Fekete Réka (az előadás közös produkciónak számít) átadta neki a nagybányai Atelier fesztivál díját a legjobb férfi alakításért. (Az elismerést a szegedi művész tavasszal a járvány miatt nem vehette át.) Az Aradi Kamaraszínház amúgy idén bel- és külföldi fesztiválokon, mint már megírtuk, négy díjat is szerzett.

A nagy sikerű előadást követően a nézők egy pohár borral koccinthattak az ünnep tiszteletére, illetve nagy LED-es képernyőn megtekinthették a budapesti tűzijátékot.

Hozzászólások