Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Péntek, 2020. augusztus 14., 11.07
Olvasói levél

Tisztelt szerkesztőség!

2014. augusztus 20., 10.00 Szerda / Arad

80 éves aradi lakosként, újságolvasóként, néhány dolgot szeretnék megírni önöknek a magyar ügyekről, melyek minket érintenek, foglalkoztatnak.

A Nyugati Jelen július 11-i számában olvastam a németországi Hollai úr cikkét, amiben találtam jó dolgokat is, de azt, hogy „túlságos nemzetieskedésben” szenvedne a magyar politika, nem lehet elfogadni. Nekünk, magyaroknak sok minden fáj Trianon óta, és nem volt lehetőségünk nyíltan kimondani a fájdalmunkat, valakitől igazságot, orvoslást kérni a bajunkra. Például nálunk az 1918-as román ígéretek szépen hangzottak, de nem tartották be őket, sőt olyan is volt, hogy nyilvános helyen megtiltották a magyar beszédet. Az iskolában semmit nem tanulhattunk a magyar történelemről, féltünk is ilyen könyveket szerezni, olvasni. Sokan románosították a nevüket, vagy – legalábbis a mi vidékünkön – magyar hangzású neveket sem volt szabad az anyakönyvbe beírni.

A kommunista időkben a román politika azt hangoztatta, hogy a nemzetiségi kérdés meg van oldva, noha az nem volt igaz. Mindenki tudta, hogy minket másodrendű polgároknak tekintenek. Meg is mondták nyíltan, hogy gazdasági jogaink vannak, de politikaiak nincsenek, különösen a közösségi jogainkat ellenezték. Egyes szomszédos országokban történt magyarverésekről nem hallott Hollai úr?

Ha nem mondjuk, nem panaszkodunk, és nem próbálunk valamit tenni is a bajok ellen, szenvedünk tovább, addig, amíg elfogyunk, elveszünk. Ismert dolog, hogy a népesség homogenizálására mindig is törekedett az állam. Nemrégen a kezembe került az aradi Romtelecom telefonkönyve a 2005–2006. évből, amelyben többek között ismertetni akarták Aradot és a megyét. Nagyon sértőnek találom, hogy az aradi magyarokról, a magyar jelenlétről ezen a tájon nem írnak semmit, de írnak a szerbekről, hogy milyen régi a szerb templom. Írnak a dákokról, a törökökről, meg az osztrák uralomról. Szerintük Aradon és a megyében az osztrákok uralkodtak a 18. századtól 1918-ig. Még írják, hogy 1848-ban volt egy nagygyűlés itt, Aradon, ahol kikiáltották a jobbágyság és a feudális privilégiumok megszüntetését, valamint a sajtószabadságot. Arról azonban, hogy ki határozta el ezeket, ki harcolt értük, egy szót sem írnak. Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésről sem írtak egy szót sem, akárcsak az Aradon utána végbement fejlődésről sem, amikor sok szép palota, munkahelyeket biztosító gyár épült. Vajon nem tudják, hogy az osztrák császár magyar királynak is fel lett szentelve?

Meg kellene keresni azt a személyt, aki ezeket a dolgokat írta Aradról. Meg kellene kérdezni, miért hallgatta el az igazságot?

Érdekes lenne egyszer megírni az újságban is, hogy az 1848-as forradalom programját képező 12 pont miként teljesült. Ezt azért kérem, mert látom, vannak olyanok, akik megkérdezik: 1848-ban még voltak jobbágyok?

Én úgy gondolom, hogy az 1848-as magyar forradalom sikerült egy évig, csakhogy 1849-ben az osztrákok segítséget kértek az oroszoktól. A magyarok látván a nagy túlerőt, megadták magukat Világosnál. E tényeket minden eszközzel ki kell hangsúlyozni, mert nem mindenki ismeri a történteket, illetve a tényt, miszerint egy nagyhatalom levert egy szabadságharcot.

Nem akarom tovább sorolni, de minket, kisebbségi magyarokat sok mindennel megbántottak. Csak azt nem értem, hogy a nagyhatalmak miért nem tesznek semmit, hiszen ők sokat tehetnének a kisebbségi jogok érvényesítéséért. Egyelőre tehát ki kell tartanunk!

Ugyanakkor felütötte a fejét egy újabb probléma, az Új Jobboldal, amelyik néha feltűnik, ijesztgeti a magyarokat, tüntet, fenyeget. Nem lehet tudni, kik ezek? Mert ha párt, akkor bejelentve kellene hogy legyen a törvényszéken. Nincs nevük? Az állami szervek tolerálják, a román média nem bántja őket?

 

Tisztelettel,

Meggyes Ignác nyugdíjas

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: Asszem / Csütörtök, 2014. augusztus 21., 00.12 Válaszoljál rá!

Ahogy mondod !
a \"minoritti\" asszem inkább a mi szánkbol hangzik el, régebba Cea..
mintha \"nationalitãti conlocuitoare\"-t mondogatot volna, ami manapság egy
elérendő modernség....mintha....\"Români, Magheari si alte nationalitãti conlocuitoare\"- emlegetet volna.
vagyis NEM KISSEBBSÉG VAGYUNK ! HANEM NEMZETTSÉG!
NEM MINDEGY! SEMMIVEL SE KISSEBBEK A TOBBIEK , UGYHOGY
A NEM MAGYAR AJKUAK NEM KISSEBBSÉG. Mint ahogy
van mennyisegi idő-cronos, minőségi idő-caios, úgy lehet egy magyar
aki kitesz 20darab Húnt.Vagy valami ilyesmi. Asszem.
Csak fájdalmamban írok.

Hozzászólt: Hollai Hehs Ottó / Szerda, 2014. augusztus 20., 11.40 Válaszoljál rá!

Tisztelt Meggyes úr !

Nagy figylemmel olvastam aug. 20-án megjelent olvasói levelét, és megértem fájdalmát, és aggodalamait.
Úgy határoztam, hogy a problémákra, és az Ön észrevételeire, egy rövid kis cikkben válaszolok, hogy mentől többen olvashassák. Addig is türelmét kérem, és barátilag üdvözlöm.
H.H. Ottó

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu