Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. június 02., 02.11
„Tettük azt, amit szerettünk”

Tízéves a PRO PIR KULT

Írta: Jámbor Gyula
2017. augusztus 27., 18.06 Vasárnap / Arad

Örülök, hogy itt vannak mindazok, akik tíz év alatt segítettek – fogalmazott az elnök asszony szombaton délután a Tornyai PRO PIR KULT Egyesület tízéves jubileumának megnyitóján. Talán kicsike túlzás, a segítők valamivel többen voltak a jó félszáz megjelent vendégnél (a kulturális műsorban fellépőket nem számítva), akik a 2007-es alakulástól mostanig kisebb-nagyobb mértékben ügyködtek az egyesület és tájház ügyében. Ami vitathatatlan, hogy a PRO PIR KULT nem lehetett volna azzá, ami, két nagyon lelkes, az egész ügybe hatalmas energiát fektető ember, Tóth Piroska és párja, Suttyák András nélkül.

Ez utóbbi (Bandinak mondja mindenki) elismerte: „e nap kicsit rólunk szól”, de mindjárt hangsúlyozta, hogy nemcsak róluk (mármint az egyesületről), és szívesen segítenek annak, tapasztalataik birtokában, aki valami hasonlót akar létrehozni.

De mit is csináltak?

Olyan egyesületet az immár egyre csökkenő magyar lakosságú, mind (nehéz kimondani) jelentéktelenebbé váló faluban a román–magyar határ mentén, amelyre felfigyelt a megye közvéleménye, sőt szerepléseikkel túlléptek az országhatárokon: ott voltak az elmúlt évtizedben számos – a hazai szerepléseken túl – magyarországi, szerbiai rendezvényen, és mindenütt sikeresen helytálltak. (A korszerűsített, de eredeti beosztását megőrző tájház előszobájában egy asztal tele van a különböző rendezvényeken kapott díjakkal, kupákkal.)  Évekig szervezték a tornyai falunap keretében zajló nemzetiségi fesztivált. Nem kis munkával, erőfeszítéssel gyönyörűen rendben tartott falusi portájukon amolyan aprócska múzeumot, tájházat rendeztek be, amelyben igyekeztek összegyűjteni mindazt, ami az egykori falusi életvitelből, népi kultúrából megmaradt: különben kidobásra, megsemmisülésre ítélt egykori háztartási eszközöket, a paraszti munka és gazdaság kellékeit, szerszámait, a három nemzetiségű falu magyar, román, szerb viseletét, a Tornya – egykor Just-birtok – múltjára, tulajdonosára vonatkozó dokumentumokat, fotókat stb.

Manapság, ha iskolások látogatják meg a tornyai tájházat (ez, főleg tavasztól őszig, elég gyakran előfordul), ámulva nézegetik a házban felhalmozott „kincseket” (a rokkát, szövőszéket például), a fedett fészerben tárolt (gondozott és többnyire működőképes) mezőgazdasági eszközöket, amelyekről a városi, de egyre inkább a falusi gyerekek is legfeljebb hallottak. Ezek többsége már ma is amolyan kuriózum, de pár évtized múltán végleg azzá válik – és még nagyobb érték lesz. S ha a ház asszonya a kemencében finom lángost vagy pogácsát is süt nekik, még feledhetetlenné válik az élmény.

Mindezek részletes felidézésére az évfordulón persze nem kerülhetett sor, de valamennyien, akik a megnyitón felszólaltak (az áldást mondó Király Árpád marosi főesperes, tornyai plébános, Szigeti Erika (Szarvasi Gazdakör), Balázsné Böbe (Battonya), Matei Ramona (Pécska Városi Tanács), Kardosné Korom Éva (Dombegyház), Puskel Tünde Emese aradi tanár, tévészerkesztő, Rodica Colta múzeológus – ha valaki véletlenül kimaradt, attól szíves elnézést kérek – a fentebb nagyvonalakban taglaltakból több mindent részleteztek. Megemlítem az Arad Megyei Tanács elnökét, Iustin Cioncát, aki a PRO PIR KULT Egyesületet indulásakor a Pécska Városi Tanács elnökeként támogatta, a lehetőségekhez képest anyagiakkal is – a tornyai civilszervezetet. Szombaton lényeges igazságot fogalmazott meg rövid beszédében „Piroska és Bandi” címére (régi ismerősökként így szólítja őket), érdemeiket méltatva: áldozatos munkával a közt szolgálják, visszaadnak valamit a közösségnek abból, amit tőle kaptak.

A szombati esemény egyik fénypontja a PRO PIR KULT tízéves évfordulójára megjelent, a Nádkúptól a tájházig c. szép kivitelezésű, 110 oldalas könyvnek a bemutatása volt. A rengeteg színes fotóval, több, az egyesület munkáját méltató írással, cikkekből vett idézetekből összeállított kötetet Irházi János szerkesztette és mutatta be Nagy István tanár, a könyv tördelője társaságában.

S hogy a jubileumról az élő műsor se hiányozzék: népdalokkal lépett fel a Jaksity Tina vezette tornyai-nagyvarjasi asszonykórus, a szarvasi vendégek által beszervezett eleki (Magyarország) tánccsoport, amely ezúttal szlovák táncokkal szórakoztatta a közönséget, és egy aranyos kislány, a pécskai Balta-Tajcs Hanna is egy szép, magyarságról szóló verset mondott el, mielőtt a vendégsereg estebédhez ült volna.

Erre, ha információim pontosak, többek között 1007 darab – kicsike, ügyes – töltött káposzta készült. Mindennek nem volna jelentősége, ha nem azt jelezné: a PRO PIR KULT rendezvényei az évek során nem jöhettek volna létre, ha nem áll lelkes és önzetlen segítségnyújtók kisebb (és jórészt „névtelen”) hada a főszervezők mögött. Őszinte köszönet nekik!

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu