Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Kedd, 2020. január 21., 03.07
Vita Pécska kulturális életéről

Újra a tényekről, hencegés nélkül

2008. február 28., 12.00 Csütörtök / Arad

Antal Péter alpolgármesternek az őt ért vádakra való válaszával egyelőre lezárjuk a város kulturális életéről szóló vitasorozatot, amelynek során bárkinek lehetősége volt hozzászólni.

Szerintem az egész vita valójában olyan emberek személyes sérelmeiből fakadt, akiknek nem a mondanivalómmal, hanem személyemmel és pozíciómmal van gondjuk, és az ilyen hozzállás csakis árthat Pécska köz- és kulturális életének.

Megjegyzem, szomorú, hogy a pécskai kulturális élet képviselői, szervezői nem tudnak leülni egy asztalhoz a városvezetéssel, és csak sértődöttségükben keresnek meg. Annak ellenére, hogy a tavalyi évtől bármely szervezet pályázhat, pénzt kaphat a város kulturális alapjából rendezvények szervezésére. A pályázatokat a helyi tanács kulturális bizottsága bírálja el, és a jelek biztatók: idén 32 esemény szerepel az éves eseménynaptárban, és köztük akad szép számmal magyar is. Vagyis ahelyett, hogy egymást vagy az alpolgármestert támadnák, a helyi civilszervezeteknek inkább a lakosság minél nagyobb részét bevonó eseményeket, rendezvényeket kellene szervezniük.

A sokat emlegetett januári interjúban az újságíró kérdésére válaszolva egyesek sértőnek érezték szavaimat, rosszindulattal, hencegéssel, a kulturális élet becsmérlésével vádoltak meg. Múltkori válaszomban nemcsak a Búzavirágtól vagy az RMDSZ-től kértem elnézést, hanem mindazoktól, akiket esetleg érzékenyen érintettek szavaim, ezért rosszindulatúnak tartom azok fellépését, akik mások nevében akarnak beszélni, de valójában semmit sem mondanak.

Az egy-másfél évtizede sikeres rendezvények nem mindig felelnek már meg a közönség elvárásainak, a média hatására az igények változnak: hogy jó vagy rossz irányba, azt döntse el mindenki saját maga. Ezért egy-egy esemény megszervezésekor figyelembe kell venni ezeket, hisz a műsor a közönség szórakoztatására, és nem saját magunk igazolására készül.

Bevallom, nem lehet mindenkinek a kedvében járni: akármit is szerveznénk, mindig akadnának elégedetlenek, olyanok, akik a hibákat, hiányosságokat, kifogásokat keresik. Egy nagyobb esemény megszervezése, lebonyolítása komoly erőfeszítéseket igényel, és az egyetlen fizetség a közönség elégedettsége.

Az üzengetésekkor többször felmerült a „magyar manele” kifejezés, de szerintem nem mindenki számára világos, mit is takar ez a rosszindulatú jelző. A román értelmező szótár szerint a „manea, manele” keleti, balkáni eredetű szerelmes, fülbemászó éneket jelent, míg a magyar manele pécskai keletkezésű, dús fantáziára utaló kifejezés. Az elmúlt 18 év kiemelkedő pécskai kulturális eseményeivel büszkélkedők figyelmen kívül hagyják a tényeket és a sok száz nézőt vonzó Mc Hawer és Tekknő, Neo Tones, Dancs Annamari, Gyémánt Valentin, Postás Józsi, Balázs Pali, Lagzi Lajcsi és barátai, Szandi előadásait lenézik, az ott szórakozókkal együtt.

Nagy István részletesen felsorolta a ’90-es évek kulturális eseményeit, melyek valóban fontosak a közösség számára, de nem lehet a múltban élni. Felróják nekem, hogy 18 év alatt nem tettem semmit. Szerintem a pécskaiak nem így gondolják. A Városnapok, az Új kenyér ünnepe alkalmával az utóbbi három évben, amióta alpolgármester vagyok és lehetőségem van részt venni ezek megszervezésében, mindig úgy válogattuk a fellépőket, hogy magyarok és románok egyaránt kedvüket leljék a műsorban. A római katolikus plébániával, a Kolping Családdal, a Búzavirággal és az Ipartestülettel is jó viszonyunk van, és az irodám ajtaja mindig nyitva áll ezek képviselői előtt.

Nagy István sérelmezheti, hogy nem volt jelen a Csepella János elnökkel és Bölöni György képviselői irodai titkárral (Nagy szerint csak idézőjelben említett) helyi RMDSZ-vezetőkkel folytatott megbeszélésen, de ők kerestek meg engem, így nem az én feladatom lett volna őt is meghívni. Másrészt, én is feltehetném a kérdést: ahelyett, hogy mások hibáit keresi, miért nem ügyködik, mondjuk, a Pécskai Újság újbóli megjelentetésén, könyvkiadáson, a Kolping Család tevékenységében?

Én értem, hogy jönnek a választások és egyesek számára a vetélytárs lejáratása az egyetlen lehetőség szavazatok begyűjtésére, de a véget nem érő ellentmondásokkal, írogatásokkal csak Pécskát járatjuk le, úgy állítjuk be, mint azt a várost, ahol a civilszervezetek és a városvezetés nem tud együttműködni a kulturális élet és a lakosok javára.

(A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött hozzászólásokat rövidítve, szerkesztve közölje, ugyanakkor nem feltétlenül ért egyet az ezekben megfogalmazottakkal.)

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2008. február 29., 06.16 Válaszoljál rá!

Helyesen:

Antal szerint a 2007. december 1-én bemutatott Pécska-monográfia 90-es évekbeli esemény.

Hozzászólt: Nagy István / Csütörtök, 2008. február 28., 20.40 Válaszoljál rá!

Sajnálatosnak tartom, hogy az Antal Péter által gerjesztett hullámok kioltását is ő maga végezheti.

Pécska közművelődési életének csak az igénytelenség árt. Ennek jeles képviselője Antal Péter.

Az általam is képviselt pécskai magyar civil szervezetek végzik a dolgukat, és évi 6-7 rendezvényt szerveznek, könyveket adtak és adnak ki. Antal Péter volt az, aki ezekről és a szervező önkéntesekről nem vett tudomást. És most szintén ő a sértődött.

Múltkori, a lapban is megjelent, hozzászólásomban tényeket soroltam, és ezek semmitmondónak nevezése a fenti szöveg íróját minősíti.

Aki csak laza szórakoztatásra koncentrál az tegye kocsmában, saját pénzéből és ne az én és mások adólejeiből, de ne nevezze közművelődésnek.

A Budapesti Állami Népi Együttes vagy a Temesvári és a Nagyváradi színházak teltházas pécskai előadásai Antal Péternek nem jelentettek semmit, mert azokon nem vett részt, és különben is Ő csak a nyálas műfajokra vevő. Ezek viszont nem nemzetmegtartóak, hanem nemzetvesztők. Pont úgy, mint a román versenypártokban politizáló, önmagát magyarnak melldöngető egyén.

Antal fentiek szerint a 2007. december 1-én bemutatott Pécska-monográfia 90-es évekbeli esemény. Ez őt minősíti.
A Búzavirág Egyesület elnökeként elmondhatom, hogy ismerem azt az ajtót, amelyen kopogtatnom kellene. Ha lesz kihez, akkor majd megteszem.

A Pécskai Újság megjelenése nem egyéni ambíció volt, hanem közszolgálat, önkéntesen, szívességből.

Könyvkiadás.
Amiről Antal Péter nem tud, az attól még létezik vagy készül.
Nélkülem nem jelent volna meg Pécska monográfiája.
Júniusra megjelenik prof. Péter László tanulmánykötete Kálmány Lajosról.
Őszre, fordításomban románul is kiadjuk dr. Kovách Géza Pécska történetéről írott könyvét.
Jövő tavaszra meg fog jelenni Libus András fényképalbuma.
2009. öszére magyarul is olvasható lesz Pécska földrajza, állat- és növényvilága valamint oktatás-, egyház-, művelődés- és gazdaságtörténete.

A Kolping Családnak tagja vagyok, de vezetőségének sosem voltam tagja.

Pécskát az Antal Péter vezényletével, annak központjába telepített, gyanús barna színű giccskút járatja le, nem a helyi magyar közművelődési élet önkéntesei érdemeit felsoroló hozzászóló.

Együttműködni csak azzal lehet, aki nem a másik ember megütésével véli megoldani saját éhségét, mint tette azt Antal Péter.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu