Arad | Fehér | Hunyad | Krassó | Temes
Jelenidő  |  Álláspont  |  Krónika  |  Sport  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Ifi  |  Egészség  |  Hitélet
Szombat, 2020. augusztus 08., 11.35
Amerikai régészek Hunyad megyei ásatásai

Újvilágból az Óvilág történelméért

Írta: Chirmiciu András
2014. június 27., 14.00 Péntek / Hunyad

Tizennégy tagú külföldi régészcsapat végez ásatásokat a Hunyad megyei Nagyrapolt határában. Többnyire fiatal egyetemisták, kiknek munkáját három (két amerikai és egy romániai) szakképzett régész irányítja.

A régészeti ásatás a dévai múzeum és a kanadai Archaeological Techniques and Research Centre (ArchaeoTek) együttműködése révén zajlik, immár másodszor. A leendő régészek közül azonban csak egy kanadai, többségük az USA-ból jött, de van egy újzélandi és néhány ír közöttük.

Mindenekelőtt a Római Birodalom történelmi hagyatékára kíváncsiak. Olaszország – és általában az egykori hatalmas birodalom központi részei – nemigen tartogatnak meglepetéseket, kevés újdonságra lehet számítani, hiszen azokat már alaposan feltárták. Ellenben a birodalom perifériáin még számos újdonságra bukkanhatnak, ismertette a helyzetet a philadelphiai Ian Maloy.

Nagyrapolton is egy korabeli magánház maradványait tárták fel. Noha stratégiai helyen fekszik, közel a Kenyérhegyhez és a Maroshoz, az egykori birodalmi út szomszédságában, minden bizonnyal civil épület maradványairól van szó, egy tehetős földbirtokos házáról, a klasszikus római villa rusticáról, magyarázta el a californiai JP Chamness.

Hasonló létesítménnyel az Újvilágban csak ritkán találkozni, főleg Mexikóban és Peruban, az USA területén viszont nem. Az ottani indiánok fejlettségi szintje alacsonyabb volt, főleg fából és állatbőrből építették kunyhóikat, melyek elkorhadtak az évszázadok során, kevés nyomot hagytak. Impozáns kőépületeik nem voltak, ilyenek feltárásához az óvilágba kell ásni, jegyezte meg az újvilági egyetemista régész.

Módos ház lehetett, szolid falakkal és freskókkal, tulajdonosa minden valószínűség szerint tehetős rabszolgatartó lehetett, velük műveltette meg birtokát, szemléltette a helyzetet Andrei Gonciar, az ArchaeoTek igazgatója. A Romániából származó, kanadai és amerikai egyetemeken továbbképzett régész szerint az ókorban nem volt szó humanizmusról, a rabszolgatartás természetes társadalmi jelenségnek számított, s elsősorban anyagi megfontolásokból viszonyultak hozzá. Egy földbirtokos egyszerűen azt nézte, mi olcsóbb, ha szabad embereknek fizet munkabért, és törődik azok ellátásával, vagy rabszolgákat vásárol, szállást, ruhát és élelmet biztosít nekik az ingyenmunkáért.

Nagyrapolt után az ArchaeoTek ifjú régészei Várhelyre, az egykori Ulpia Traiana Sarmizegetuzán folytatnak ásatásokat, szintén római kori leletekre összpontosítva, majd a Székelyudvarhely határában középkori temetőket vizsgálnak meg régészetileg.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu